172505. lajstromszámú szabadalom • Kísérleti eszköz és módszer vérben hemoglobin meghatározására

9 172505 10 3. oldat: diatómaföld szalicilsav cellulóz-acetát diklóretán aceton 16,5 g 0,165 g 1,65 g 60 ml 50 ml 0,01 cm vastag filmszubsztrátra az 1. oldatból olyan mennyiséget viszünk fel, hogy azon 10 0,025 cm vastag réteg alakuljon ki. Az első réteget ezután levegőn megszárítjuk, mielőtt újabb rétege­ket vinnénk fel. Az első rétegre ezután a 2. oldat­ból olyan mennyiséget viszünk fel, hogy szárítás után e második réteg vastagsága 0,025 cm legyen. 15 A 3. oldatból is olyan mennyiséget viszünk fel, hogy szárítás után a kialakult harmadik réteg vas­tagsága 0,025 cm legyen. Az így kapott többrétegű eszközt ezután 0,51 cm x 1,02 cm nagyságú dara­bokra vágjuk. 20 100ml-ként 8,9 g és 15,9 g közötti ismert mennyiségű hemoglobint tartalmazó vérmintákból ezután mintegy 10-10 mikrolitert viszünk fel az eszközök felső felületére úgy, hogy azok vérrel 25 telítődjenek. A vérrel telített többrétegű eszközök felső rétegéről visszaverődő fényt ezután 620 nm-en gyors letapogató reflektancia-spektrofotométerrel mérjük, majd a kapott eredményeket lineáris reg­ressziós analízisnek vetjük alá, amikor is korrelációs 30 koefficiensként 0,67-et kapunk 2,0 g% hemoglobin nagyságú visszamaradt standard eltéréssel. Ez 16,6%-os változási együtthatónak felel meg. így tehát a technika állása szerint ismert többrétegű eszköz sem alkalmas teljes vérben a hemoglobin 35 klinikai pontossággal való meghatározásához. 4. példa 40 Eltérő törésmutatójú fényvisszaverő anyagokkal készítünk a találmány értelmében analitikai eszkö­zöket. Fényvisszaverő anyagként a kísérletek során közel 1,5-es törésmutatójú szilícium-dioxidot, közel 2,3-es törésmutatójú cink-szulfidot és közel 2,6-es 45 törésmutatójú titán-dioxidot használunk. Impregnáló-szárítón reagenspapírokat készítünk 0,5 mm/sec papírmozgatási sebesség és 60 C°-os szá­rítási hőmérséklet tartásával az Eaton-Dikeman cég 50 (Mount Holly Springs, Pennsylvania, Amerikai Egyesült Államok) által szállított, 204. típusú, közel 100 mm széles szűrőpapírból kiindulva. Impregnáló folyadékként Natrosol 250 MR márka­nevű adalékanyagra [hidroxietil-cellulóz, gyártja a 55 Hercules Inc., (Wilmington, Delaware, Amerikai Egyesült Államok)] vonatkoztatva 0,05%-os, nát­­rium-lauril-szulfátra vonatkoztatva 0,05%-os és fényvisszaverő anyagra vonatkoztatva 10%-os, víz és toluol 1 : 1 arányú elegyével készült emulziót hasz- 60 nálunk. Fényvisszaverő anyagként közelebbről a DuPont cég által szállított titán-dioxidot, a Fisher cég által szállított cink-szulfidot és a J. T. Baker cég által szállított, közel 0,1 mm és 0,2 mm kö­zötti lyukméretű szitákon áteső szemcseméretű 65 szilícium-dioxidot használunk. Elkészítünk össze­hasonlítási célokból egy olyan reagenspapírt is, amelynél nem használunk fényvisszaverő anyagot. A reagenspapírokból ezután az 1. példában ismerte­tett módon kísérleti eszközöket készítünk. Hemoglobint ismert koncentrációban tartalmazó vérmintákkal kapott kísérleti eredményeket az alábbiakban közlünk. Százalékos fényvisszaverőképesség 580 nanométernél Fényvissza­verő anyag 9,85% hemoglobin 16,75% hemoglobin-4,4 3,75 Si02 4,5 3,9 ZnS 7,5 6,1 Ti02 21,4 16,1 A szilícium-dioxid — amelynek törésmutatója közeli a véréhez — nem változtatja meg a kísérleti eszköz fényvisszaverőképességét. A vérétől eltérő törésmutatójú cink-szulfid és titán-dioxid ugyan­akkor biztosítja, hogy a találmány szerinti kísérleti eszköz fényvisszaverőképessége a hemoglobin kon­centrációjától függően változzék, és így a vérmin­tákban a hemoglobin kvantitatív mennyisége meg­határozható legyen. 5. példa A 4. példában ismertetett módon reagenspapírt készítünk azzal a különbséggel, hogy fényvisszaverő anyagként a szűrőpapírra felvitt emulzióra vonat­koztatva 10% koncentrációban alumíniumport hasz­nálunk. Az így kapott reagenspapírból az 1. példá­ban ismertetett módon készített kísérleti eszközök fényvisszaverőképessége a vizsgált vérmintákban levő hemoglobin koncentrációjától függő, miként ezt az 1. példában ismertetett módon, de 300 na­nométernél elvégzett fényvisszaverési kísérletek egy­értelműen bizonyítják. A fény visszaverésben bekö­vetkező változás tehát elegendő a vizsgált mintában levő hemoglobin kvantitatív meghatározásához. Szabadalmi igénypontok: 1. Kísérleti eszköz vérmintában hemoglobin mennyiségének meghatározására 100 ml vérmintára vonatkoztatva ± 0,5 g hemoglobin pontossággal a visszavert fény 300 nanométer és 620 nanométer közötti hullámhosszon a vérmintának a kísérleti eszközzel való érintkeztetése után 0,5 perc és 3 perc közötti pillanatban végzett mérése útján, azzal jellemezve, hogy 1,0-nél kisebb vagy 1,7-nél nagyobb törésmutatójú, lényegében opak, fény­visszaverő és vért abszorbeálni képes mátrixa van, amely mátrix lényegében opak, fényvisszaverő 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom