172489. lajstromszámú szabadalom • Áramlásfüggő ellenőrzőberendezés a vasúti járművek sűrítettlevegőjű fékberendezéseinek fővezetékeihez
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 172489 Bejelentés napja: 1974. XI. 22. (KO-2687) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1973. XI. 24. (P 23 58 612.1) Nemzetközi osztályozás: B60T 17/22, B 61 H 9/00, F 16 D 63/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. IV. 28. Megjelent: 1979.1. 31. Feltaláló: Falke Erich mérnök, München, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Knorr-Bremse GmbH., München, Német Szövetségi Köztársaság Áramlásfüggő ellenőrzőberendezés a vasúti járművek sűrített levegőjű fékberendezéseinek fővezetékeihez .1 A találmány a vasúti járművek sűrített levegőjű fékberendezéseinek fővezetékei részére olyan áramlásfüggő ellenőrző berendezésre vonatkozik, amely a nyomást a főlégvezetékben szabályozó, nyomástfenntartóan kiképzett fékvezérszeleppel és egy, a 5 főlégvezetékbe vagy ennek a légsűrítőhöz csatlakozó tápvezetékébe beiktatott folytáshelyen a nyomásesés függvényében kapcsoló nyomásellenőrzővel rendelkezik. A vasúti járművek szokásos, indirekt működő 10 sűrített levegőjű fékrendszereinél szükséges az, hogy a légfék önműködőképessége által biztosítva legyen az, hogy a légfővezeték atmoszféranyomásra történő megüresedése, ami például a vészfékberendezés működtetésekor vagy vonatszakadáskor tör- 15 ténhet meg, a légfék azonnali és önműködő , erőteljes működtetését eredményezze. Azonban abban az esetben, ha a sűrített levegőjű fékberendezés a nyomást a fővezetékben szabályzó, nyomást fenntartóan működő fékvezérszeleppel van 20 ellátva, a főlégvezeték előzőleg említett megüresedésénél a fékvezérszelep ebben a sűrített levegőt elkezdi pótolni és ezáltal megzavaija a fék gyors önműködő üzembelépését. Hogy ez a megzavarás kismértékű legyen, a vasúttársaságok nemzetközi 25 megegyezése szerint a fékvezérszelep tápláló teljesítményét egy meghatározott értékre korlátozták. E korlátozási intézkedés hátránya azonban azt eredményezi, hogy a fékoldás vezérlésénél is a fékvezérszelep csak a behatárolásnak megfelelő 30 2 sűrített levegő mennyiséget képes az időegység alatt a főlégvezetékbe betáplálni és, hogy ily módon csak időben elnyújtott, a légfékberendezés egyéb adottságai szempontjából nem optimálisan meghatározott oldási idő elérése lehetséges. Ahhoz, hogy a vasúti járművek légfékeinek lehetőleg gyors feloldása lehetséges legyen és ezzel az előzőleg említett hátrány elkerülhetővé váljon, néhány vasúttársaság elállt attól a korlátozástól, ami a fékvezérszelep utántáplálási teljesítményének lefojtását jelenti. Ez azzal jár, hogy a fékvezérszelep mindig a teljes átbocsátóképességével tud utántáplálni és így a fővezetékben valamely más helyen előidézett nyomásesésnél ezt a nyomásesést erőteljesen kiegyenlíti és a vészfékezést, amelyet ezzel a nyomáscsökkenéssel kellene kiváltani, megakadályozza. Azért, hogy ezeknél a fékberendezéseknél a jármű vezetője legalább észlelje azt, hogy a légfékrendszerben vészfékezést szükségeltető zavar áll elő, a fővezetékbe úgynevezett áramlásjelzőt helyeznek el, ami a jármű vezetőjének optikailag vagy akusztikusán jelet ad és ezáltal kell a zavart jeleznie. Az áramlásjelző általában a fővezetékbe, vagy ennek a légsűrítőhöz csatlakozó tápvezetékében beiktatott fojtási helyből és ezen a fojtáshelyen a nyomásesésre kapcsoló nyomásellenőrzőből áll. Ez az elrendezés azonban további nehézségekre vezet. Nevezetesen nemcsak a fent említett veszély esetén lép fel a főlégvezetékben az 172489
