172482. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfamoil-benzoesavak előállítására

5 172482 6 Az észterezésre alkoholként az 1-6 szénatomos rövidszénláncú alkilalkoholok, így a metanol, eta­­nol, propanol, butanol, pentanol, izopropanol, vagy hexanol, azonban a ciklohexanol vagy ciklopen­­tanol is alkalmazható. 5 Az alkoholokat sztöchiometrikus mennyiségben reagáltatjuk, előnyösebb azonban, ha 5-20-szoros moláris felesleget alkalmazunk vagy az alkoholokat egyidejűleg oldószerként alkalmazzuk. A következő szintézislépésben a IV általános 10 képletű vegyületeket, adott esetben a karboxil­­csoport észterezése után, valamely XH általános képletű vegyülettel - ahol X jelentése a fenti - az V általános képletű vegyületté alakítjuk át. Meglepő módon azt találtuk, hogy R szubszti- 15 tuensként alkil-csoportot tartalmazó IV általános képletű vegyületek vízmentes körülmények mellett valamely XH általános képletű vegyülettel - ahol X jelentése a fenti - jó hozammal reagáltathatók. XH általános képletű vegyületként például a 20 következő vegyületeket alkalmazzuk: fenol, 4-metil­­fenol, 3-metilfenol, 2-metilfenol, 4-klórfenol, 3-tri­­fluormetilfenol, 3,5-dimetilfenol, 2,4-dimetilfenol, 4-metoxifenol, 3-metoxifenol, 4-propilfenol, tio­­fenol és a fenolhoz hasonlóan helyettesített tio- 25 fenolok, N-metilanilin, benzolszulfinsav, pirrolidin, N-metilpiperazin, 5-metil-2-merkapto-1,3,4-tiadiazol vagy l-metil-5-merkapto-l,2,3,4-tetrazol. Ha XH ál­talános képletű reagens - ahol X jelentése a fenti - esetleg további funkciós csoportot, például 30 hidroxil-, amino-, vagy merkapto-csoportot tartal­maz, akkor ezeket a funkciós csoportokat a szo­kásos módon például acilezéssel védjük. A reakció oldószer nélkül végrehajtható. Elő­nyösebb azonban, ha a reakciót oldószerben végez- 35 zük. Az előnyös oldószerek az éterek, terc-karb­­oxamidok, különösen a dimetilglioxin, dimetil­­formamid vagy hexametilfoszforsav-trisz-amid. Az XH általános képletű vegyületek bázisok jelenlétében vagy alkáli-, illetve alkáliföldfémek 40 sóik alakjában alkalmazhatók. A bázisok lehetnek alkoholátok vagy alkáliamidok A HOR2 és HSR2 általános képletű vegyületek — ahol R2 jelentése a fenti — különös jelentőséggel 45 rendelkeznek. A tiofenol és fenol-származékok a már bevezetőben említett módon helyettesítve le­hetnek. A tiofenol- és fenol-származékokat anionok alak­jában reagáltatjuk, ezek közül különösen az alkáli- 50 sók, így a nátrium- vagy káliumsók váltak be. Az utóbbi műveleteket oldószer jelenlétében vagy távollétében végezzük. Oldószer nélkül a reak­ciókomponenseket például 100-200 C°-ra, előnyö- 55 sen 140—180C°-ra melegítjük fel. A kapott ter­mékek a szokásos módon elkülöníthetők például azáltal, hogy aí olvadékban levő terméket oldószer­ben feloldjuk, majd víz, esetleg szerves nem-oldó­szer hozzáadásával a kívánt terméket kicsapjuk. 60 Különösen előnyösen megy a reakció végbe fe­nolátokkal, illetve tiofenolátokkal oldószeres közeg­ben 100-200 C° előnyösen 120-160 C° közötti hőmérsékleten. 65 A szerves oldószerek főként tercier karboxami­­dok, poliéterek vagy magas forráspontú oldószerek, így a hexametilfoszforsav-trisz-amid, vagy a tetra­­metilénszulfon. Különösen előnyös, ha a IV álta­lános képletű észtert tercier karboxamidokba, pél­dául dimetilformamidban, vagy dimetilacetamidban reagáltatjuk. A hőmérséklettől függően a reakció 1—6 órát vesz igénybe. Az V általános képletű termékek izolálása szo­kásos módon történhet, például először a szervet­len sókat szűrjük, majd a reakcióterméket nem-ol­dószer hozzáadásával kicsapjuk vagy a reakció­­elegyet vízbe vagy jégbe visszük be és a kivált reakcióterméket izoláljuk. Az V általános képletű benzoesav-származékok­­ban levő nitro-csoport redukciója szokásos módon történhet például katalitikus hidrogénezéssel. Katalizátorként Raney-nikkelt alkalmazunk. Fel­­használhatók azonban a szokásos nemesfém-katali­zátorok is, például a fémre felvitt palládium vagy platinaoxid. A katalitikus hidrogénezést szokásos módon pél­dául idézett Organikum c. szakkönyv 271-277, il­letve 507-510 oldalai szerint hajtjuk végre. A reakció katalizátor jelenlétében oldószeres közegben történik. Az oldószer célszerűen szerves oldószer, így metanol, vagy etanol, etilacetát, dioxán vagy más poláros oldószer, főként amid, így dimetilform­­amid, dimetilacetamid vagy hexametilfoszforsav­­-trisz-amid. A hidrogénezést szobahőmérsékleten és normál nyomáson, vagy megemelt hőmérsékleten és túl­nyomáson például 50C°-on és 100 atmoszféra alatt autoklávban végezzük. A VIII általános képletű 3-acilaminobenzoesav­­-származékok előállítása különböző ismert eljárások­kal történhet. Például a VIII általános képletű 3-acilaminoben­­zoesav-származék előállítható, ha a VI általános képletű aminovegyület amid-képzésre alkalmas karbonsav-származékkal például karbonsavanhidrid­­del vagy karbonsavhalogeniddel reagáltatunk. A le­hasadó csoport a VII általános képletű vegyületek­­ben például halogénatom, trialkilammónium-, piri­­dinium- vagy -O- CO-A általános képletű csoport — ahol A jelentése a fenti. Az előnyös VII álta­lános képletű vegyületek például a következők: vajsavklorid, vajsavanhidrid, ciklopropán-karbonsav­­klorid, ciklobutánkarbonsavklorid. benzoilklorid, benzoilpiridiniumklorid vagy co-klórpropionsavklo­­rid. A reakció a fenti vegyületekkel az ismert Schotten-Baumann-reakciófeltételek szerint mehet végbe. A reakció vékonyréteg-kromatográfiás úton könnyen követhető, mivel a VI általános képletű vegyületek 366 m/i értéken fluoreszkálnak, míg a VIII általános képletű vegyületek az említett fluor­eszcencia jelenséget nem mutatják. Redukálószerként különböző bórhidridek, így például a diborán, adott esetben diborán Lewis-sa­­vak jelenlétében jönnek számításba. A reakció a szokásos védőrendszabályok mellett történhet, pél­dául közömbös gázként nitrogént alkalmazunk, amelyet a reakcióelegybe bevezetünk. Egyszerűbb 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom