172463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd hulladékanyagok szilárd szerves frakciójának ridegítésére, valamint éghető tüzelőanyag
11 172463 12 visszük át- Az utóbbi esetben a savfelesleget például hengerekkel végzett sajtolás útján távolíthatjuk el. Ha a hevítést és valamilyen illékony savval végzett kezelést együtt kívánjuk végezni, akkor ezt a kombinált lépést forgó szárítóban foganatosíthatjuk, ahol a forgó szárítóba például sósavgázt vezetünk. Tekintettel arra, hogy a ridegítésre alkalmas berendezések közül egyesekben lehetséges olyan méretű őrlést is végezni, ami elegendő a ridegített anyag porításához vagy őrléséhez, az őrlési lépést kombinálhatjuk a ridegítéshez például valamilyen koptató eszközt, így például golyós malmot alkalmazva. Ha az őrlést külön lépésben kell végezni, akkor ez a lépés olyan berendezésekben végezhető, mint a golyós malmok, porítók vagy pedig végezhető koptató felületek között. Tekintettel arra, hogy a szerves anyag ridegített, az őrléshez - függetlenül attól, hogy külön lépésben vagy pedig a ridegítési lépés részeként végezzük - viszonylag kevesebb energia szükséges, mint a találmány értelmében végzett kezelést nem kapott szilárd szerves hulladékanyagnak azonös szemcseméretre történő őrléséhez. Ez a tény jelenti a találmány szerinti eljárás energiatakarékosságát képező egyik alapvető tényezőt. A ridegített tüzelőanyag szemcsemérete viszonylag széles tartományon belül változhat és olyan tényezőktől függ, mint például az őrlés jellege és foka. Általában a ridegített anyag nagyobb része átesik egy 40 mesh (azaz 420 mikron) lyukméretű szitán és egy jelentős mennyiségű része átesik egy 200 mesh (azaz egy 74 mikron) lyukméretű szitán. Az ennél nagyobb részecskék — amelyek ridegítése esetleg nem tökéletes — recirkulálhatók a ridegítési lépéshez. Ha a már őrölt késztermék szemcseméret szerinti szeparálására van szükség, ezt előnyösen légáramlásos osztályozással végezzük, bár alkalmazhatunk megfelelő szitákat is. Ebben az adott esetben végzett lépésben lehetséges elkülöníteni nem teljesen ridegített szerves frakciókat, valamint szervetlen anyagokat (azaz például fém vagy üveg kisebb szemcséit) a tüzelőanyagként felhasználható végtermékből. Mint említettük, a nem teljesen ridegített szerves anyagot visszaadagolhatjuk a ridegítéshez alkalmazott berendezésbe. Ha ridegítésnek alávetett hulladék szervetlen és szerves frakció keveréke, azaz a ridegítést megelőzően ezeket a frakciókat nem vagy csak részben különítettük el egymástól, akkor az őrlést követően a nem ridegített frakciót szeparálni szükséges. Ez a nem ridegített frakció szervetlen anyagokat tartalmaz elsősorban, de tartalmazhat bizonyos mennyiségben nem ridegített vagy csak részben ridegített szerves anyagot is. A nem ridegített vagy csak részben ridegített szerves anyagot visszavezethetjük a hővel és savval végzett ridegítési lépéshez ridegítésük teljessé tételére. Megjegyezzük, hogy olyan esetekben, amikor a ridegítést megelőzően az éghető és az éghetetlen frakciót nem szeparáljuk, akkor az éghetetlen frakció legalább egy része (azaz a fémek és az üveg) őrlőközegként hasznosítható. Mint az az 1. folyamatbrából látható, a ridegítést (hővel és savval végzett kezelést) és az őrlést foganatosíthatjuk valamilyen folyékony tüzelőanyagban, például úgynevezett 6. számú fűtőolajban is. Ez a módosítás különösen akkor alkalmazható* ha tökéletes ridegítést tudunk elérni és az őrlés után nincs szükség szeparálásra vagy osztályozásra, így például ha a szerves anyag lényegében teljes mennyiségében papír, akkor biztosítható a tökéletes ridegítés és kívánt sze.mcseméretre őrlés a kiindulási anyag teljes mennyiségére vonatkozóan valamilyen folyékony tüzelőanyagban, és így a termékként képződött tüzelőanyagnak a folyékony tüzelőanyaggal alkotott szuszpenzióját kapjuk. Ezt például úgy végezhetjük, hogy savval adalékolt forró tüzelőolajban a papírt golyós malom segítségével diszpergáljuk. Az őrlésből és a kívánt esetben végzett osztályozásból kapott tüzelőanyag finoman porított termék. Mint az a kiviteli példákból majd látható lesz, a termék lényegében megtartja annak az eredeti szilárd szerves hulladékanyagnak a szárazsúlyát, amelyből készült és lényegében azonos a szén/oxigén/hidrogén aránya a kezeletlen szilárdszerves hulladékanyag megfelelő arányával. A ridegítés során kis kalorikus fűtőérték veszendőbe megy, ha egyáltalán van veszteség. Ha sósavval végezzük a ridegítést, a ridegített termék csak kis mennyiségben tartalmaz kloridionokat, azaz jellegzetesen a kloridionok mennyisége 0,1—0,2 súly%, bár lehet legfeljebb: 0,6 súlyzó is. A kénsav alkalmazásával kapott termék lényegében a kezeléshez alkalmazott savval arányos mennyiségben tartalmaz szulfátionokat. A találmány szerinti eljárással kapott tüzelőanyag elégethető finoman aprított formában elsődleges tüzelőanyagként bármiféle más tüzelőanyag adagolása nélkül. A találmány szerinti eljárással előállított tüzelőanyag pelletizálható is, adott esetben valamely kötőanyag, például víz, keményítő, gyanták vagy ásványolaj felhasználásával ismert pelletizáló berendezésekben. Végül a találmány szerinti eljárással előállított tüzelőanyag nyomás alatt tömöríthető nagysűrűségű termék előállítására. A találmány szerinti eljárással előállított tüzelőanyag összekeverhető gáz alakú, szilárd vagy folyékony tüzelőanyagokkal (a továbbiakban ezeket elsődleges tüzelőanyagoknak nevezzük), amikor is másodlagos tüzelőanyagként szolgál. Ezt az összekeverést végezhetjük a tüzelést megelőzően vagy azalatt. így például diszpergálható valamilyen természetes éghető gázban, például földgázban vagy pedig a természetes gázzal egyidejűleg betáplálható különálló adagolóegységen át az égéstérbe, szuszpendálható tüzelőolajban és azzal együtt elégethető, vagy pedig fizikai úton összekeverhető porított szénnel és azzal együtt elégethető. Az alábbi II. táblázatban azt kívánjuk bemutatni, hogy milyen hatású, ha papírból a találmány szerinti eljárással előállított tüzelőanyagot 6. számú fűtőolajhoz adagolunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
