172463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd hulladékanyagok szilárd szerves frakciójának ridegítésére, valamint éghető tüzelőanyag

5 172463 6 így a szilárd hulladékokban, azaz például a szilárd városi szemétben előforduló csaknem összes szerves anyag feldolgozható a találmány szerinti eljárásban tüzelőanyaggá. Az ilyen szilárd városi szemét nedvességtartalma jellegzetesen mintegy 18% és nedvességtartalom csaknem teljes mennyiségét az éghető szerves frakció tartalmazza. Az élelmiszer­hulladékok olaj-jellegű anyagokat tartalmaznak zsí­rok, olajok stb. formájában. Ezeknek az anyagok­nak a jelenléte azonban nem okoz nehézséget a találmány szerinti eljárás foganatosításában azokban a koncentrációkban, amelyekben ezek rendszerint előfordulnak a tipikus szilárd városi szemétben. Tekintettel arra, hogy városias területről össze­gyűjtött szilárd szemétnek közel a felét papír al­kotja és e papíranyag rendszerint újságpapír és hullámpapír keveréke, lehetséges ilyen típusú papí­rok keverékét alkalmazni modellként a találmány értelmében alkalmazott kezelési lépés paraméterei­nek meghatározásához. A későbbiekben szereplő kiviteli példákban azonban ismertetjük jellegzetes élelmiszerhulladékok, mezőgazdasági hulladékok, és utcai hulladékok kezelését, valamint városi szemét­tel üzemeltetett félüzemi berendezés ered­ményeit is. A találmány jobb megértésére szolgál a csatolt 2/1 és 2/2 rajzlapokon látható 1. folyamatábra' és 2. ábra. Az 1. folyamatábra a találmány szerinti eljárás foganatosítási lehetőségeit ismerteti az adott eset­ben végezhető műveletekkel (amelyeket „+” jelzés­sel jelöltünk) együtt. Közelebbről az 1. ábrán látható idődiagramban az 1 kör a kevert szilárd hulladékra, a 2 kör elsődleges méretredukcióra, a 3 kör fizikai elkülö­nítésre, a 4 kör az éghetetlen frakcióra, az 5 kör méretredukcióra, a 6 kör előszárításra, a 7 kör tűzi ridegítésre, a 8 kör hevítés és savas kezelés lépé­sére, a 9 kör savas kezelésre, a 10 kör hevítésre, a 11 kör szintén hevítésre, a 12 kör savas kezelésre, a 13 kör hevítés, savas kezelés és őrlés lépésére, a 14 kör a tüzelőanyagra, a 15 kör pelletizálásra, a 16 kör más tüzelőanyaggal való összekeverés lépé­sére, a 17 kör a kevert szilárd tüzelőanyagra, a 18 kör szárításra, a 19 kör őrlésre, a 20 kör osztá­lyozásra, a 21 kör szeparálásra, a 22 kör a hevítés, savas kezelés és őrlés folyékony tüzelőanyagban való végrehajtására, a 23 kör tüzelőanyaggal való összekeverésre és a 24 kör a kevert, gáz alakú, folyékony vagy szilárd tüzelőanyagra vonatkozik. A 2. ábrán látható diagram sósav és kénsav elegyének a ridegített anyagnak kívánt mérettar­tományra csökkentéséhez szükséges energiára ki­fejtett szinergetikus hatását hivatott ábrázolni. Az ábrán zárójelben látható számok kWh/tonna ér­tékben kifejezett energiaértékek, amelyek a ridegí­tett anyag közel 75-80%-ának 20 mesh méret alá csökkentéséhez szükségesek. A továbbiakban ha a találmány szerinti eljárás­ban alkalmazott valamelyik sav vagy savkeverék súlyát vagy „dózisát” adjuk meg, akkor az adott érték mindig magára a savra utal még abban az esetben is, ha oldatáról beszélünk. Ha az 1. folyamatábrán látható módon a talál­mány szerinti eljárásban kiindulási anyagként ke­vert szilárd hulladékot, azaz például szilárd városi szemetet használunk, általában célszerű, ha először valamilyen elsődleges méretredukciót, például dara­bolást végzünk. Ezt az előzetes lépést célszerűen olyan berendezésekben végezhetjük, mint például a cséplő malmok, kalapácsos malmok, aprítógépek, nyírógépek, kosaras zúzógépek, vágógépek, koron­gos malmok, törőgépek, darálók és dörzsmalmok. A kevert hulladékból az éghető szerves frakció fizikai elkülönítését egy vagy több ismert mód­szerrel végezhetjük. Ezek az ismert fizikai mód­szerek olyan fizikai jellemzők különbségén alapul­nak, mint a méret, alak, fajsúly, merevség, elaszti­­citás, színvisszaverés, mágneses szuszceptibilitás, elektromos vezetőképesség, az elektromágneses su­gárzás abszorpciója és a rádioaktivitás. Ezeknek a jellemzőknek a kihasználásával olyan szervetlen anyagok elkülönítésére, mint az üveg, fém vagy salak, alkalmas módszerek és berendezések ismertek a szakirodalomból (lásd például Alex Herschaft „Solid Waste Treatment Technology” című cikkét az „Environmetal Science et Technology”, 6, 5. szám, 412-421 (1972) folyóiratban], A szerves és a szervetlen frakció szeparálása azonban kívánt esetben elhalasztható akkorra, ami­kor a ridegített anyagot aprítjuk, így ekkor válik lehetővé a porított szerves frakció szeparálása a szervetlen frakciótól. Bizonyos esetekben a szervet­len frakciót alkotó szemétrészeket felhasználjuk az aprításhoz alkalmazott közegként vagy ennek leg­alábbis egy részeként. Természetesen a találmány oltalmi körébe tar­tozónak tekintjük azt az esetet is, amikor kiindu­lási anyagként csupán szilárd szerves hulladékot használunk, amelynek esetében nincs szükség más hulladékanyagok szeparálására. Ilyen esetekben is azonban célszerű lehet vagy pedig kifejezetten szükséges elsődleges méretcsökkentést végrehajtani a fentiekben már felsorolt típusú berendezések valamelyikével. így például kalapácsos malmokat, aprítógépeket vagy törőgépeket alkalmazhatunk olyan anyagok méretének csökkentésére, mint a papír, fa, textíliák vagy élelmiszerhulladékok. E művelettel megfelelő aprítási fok érhető el. Más­részt bizonyos esetekben célszerű lehet, hogy a szervetlen hulladékanyagoktól vegyes hulladékból elkülönített éghető szerves frakciót további méret­­csökkentésnek vetjük alá a találmány értelmében végzett kezelést megelőzően. A tűzi ridegítésnek alávetett szerves frakció ak­tuális mérete a szerves anyag jellegétől, valamint a tűzi ridegítés foganatosítására szolgáló módszertől és berendezéstől függ. így például általában cél­szerű a hulladékot olyan méretűre csökkenteni, amely lehetővé teszi a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmazott berendezésben való könnyű kezelhetőséget. A későbbiekben még részletesen ismertetésre kerülő tűzi ridegítés abban áll, hogy a szerves hulladékot ásványi savval kezeljük ellenőrzött hő­mérsékleteken annyi időn át, ami elegendő a ri­­degítéshez. Mint korábban már említettük, a szer­vetlen hulladékok elkülöníthetők a szerves hulla­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom