172461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triszubsztituált 1,2,4-triazol-származékok előállítására

17 172461 18 hidegen, például —10 C° és +10 C° közötti hőmér­sékleten, előnyösen 0 C° körül végezzük. A triazol­­származékra számítva nagy fölöslegben alkalmazzuk az ammóniát, a rövidszénláncú alkilamint, vagy a III általános képletű vegyületet, molárisán kb. 5-szörös mennyiségű alkálifém-cianidot és molárisán kb. 20-szoros mennyiségű mangándíoxidot haszná­lunk. Az erre alkalmas triazolszármazékok primer rövidszénláncú alkanolokkal, mint például metanol­lal vagy etanollal lejátszódó reakcióját ugyancsak előnyösen mangán(IV)-dioxid jelenlétében végezzük oly módon, hogy reakcióközegként például az il­lető rövidszénláncú alkanol fölöslegét és ecetsavat használunk, és előnyösen szobahőmérsékleten dol­gozunk. Az olyan I általános képletű vegyületeket, ame­lyekben az R jelentése amidált karboxilcsoport, mint például egy N-mono-(rövidszénláncú)-alkilezett vagy N,N-di-(rövidszénláncú alkilezett) karbamoil­­csoport, például olyan I általános képletű vegyü­­letek amidálása révén nyerhetünk, amelyekben az R jelentése észteresített karboxilcsoport, mint pél­dául egy (rövidszénláncú alkoxij-karbonil-csoport, mégpedig például oly módon, hogy a vegyületet ammóniával, vagy egy primer vagy szekunder amin­­nal kezeljük. Az R csoportként N-szubsztituálatlan karbamoilcsoportot tartalmazó I általános képletű vegyületeket az R csoportként cianocsoportot tar­talmazó I általános képletű vegyületekből is elő­állíthatunk, hidrolízis útján, például valamely savas kémhatású ágens, mint például egy ásványi sav, például kénsav vagy sósav jelenlétében végzett hid­rolízis útján. Az R csoportként diszubsztituált amino-(rövid­­szénláncú)-alkil-csoportot tartalmazó I általános képletű vegyületeket például olyan I általános kép­letű vegyületekből, amelyekben az R jelentése reakcióképes észteresített hidroxi-(rövidszénláncú)­­-alkil-csoport, mint például halogén-(rövidszén­­láncú)-alkil-csoport, ahol a halogénatom például klóratom vagy brómatom, valamely szekunder aminnal történő reagáltatása útján állíthatunk elő. Ezenkívül a leírt módon nyert, R csoportként N-hidroximetil-karbamoil-csoportot vagy N-hidr­­oximetil-karbamoil-(rövidszénláncú)-alkil-csoportot tartalmazó I általános képletű vegyületekben a hidroximetilcsoportot hidrolízis útján, különösen savas közegben, például sósav-dioxán elegyben me­legítve lehasíthatjuk. A leírt módon nyert szabad vegyületeket ön­magukban ismert módon alakíthatjuk át sóikká, például oly módon, hogy a szabad vegyületet, előnyösen ennek valamely alkalmas oldószerrel vagy oldószereleggyel készült oldatát valamely sav­val, mint például a fent említett savakkal, vagy ennek oldatával reagáltatjuk, vagy egy megfelelő anioncserélő segítségével savaddíciós sójává alakít­juk. A leírt módon nyert sókat önmagában ismert módon alakíthatjuk át a szabad vegyületekké, pél­dául egy bázissal, mint például egy fémhidroxiddal, például nátrium-hidroxiddal, kálium-hidroxiddal vagy kalcium-hidroxiddal, egy fémkarbonáttal, pél­dául nátrium-karbonáttal, kálium-karbonáttal, kal­cium-karbonáttal, nátrium-hidrogénkarbonáttal, ká­lium-hidrogénkarbonáttal, vagy kalcium-hidrogén­­karbonáttal, vagy ammóniával, valamint egy alkal­mas anioncserélővei történő kezelés útján. A leírt módon nyert sókat önmagában ismert módon más sókká alakíthatjuk, például oly módon, hogy egy savaddíciós sót egy anioncserélővei keze­lünk, vagy egy szervetlen savval képzett sót egy sav valamely alkalmas fémsójával, mint például egy nátriumsójával, báriumsójával vagy ezüstsójával, egy alkalmas oldószerben, amelyben a keletkező szer­vetlen só oldhatatlan, és így a reakcióelegyből kiválik, kezelünk. A vegyületeket, beleértve sóikat is, hidrátjuk formájában is nyerhetjük, vagy például kristályo­sítás céljára használt oldószerrel zárványt is képez­hetnek. Az új vegyületek szabad formája és sóformája között fennálló szoros kapcsolat miatt az előbbiek­ben és a továbbiakban a szabad vegyületeken vagy sóikon értelemszerűen és célszerűen adott esetben a megfelelő sókat, ill. a szabad vegyületeket is értjük. A leírt módon nyert izomerelegyeket önmagá­ban ismert módon az egyes izomerekké választhat­juk szét. A racemátokat az optikailag aktív d-for­­mává és 1-formává például egy optikailag aktív oldószerből történő átkristályosítással, diasztereo­­mer sók elegyének képzésével és elválasztásukkal, mint például a bázikus kémhatású racém vegyüle­­teknek, előnyösen valamely alkalmas oldószerben optikailag aktív savakkal történő kezelésével és a diasztereomer sók izolálásával választhatjuk szét. E célra szerves karbonsavak vagy szulfonsavak, mint például borkősav, almasav, mandulasav, kám­for- 10-szulfonsav vagy kinasav optikailag aktív for­mái alkalmasak. Az így nyert diasztereomer sókat más sókká, vagy a szabad és optikailag aktív bázisokká vagy savaddíciós sók formájában kötött optikailag aktív bázisokká a fent leírt módszerekkel alakíthatjuk át. A találmány szerinti eljárás során egy kiindulási anyagot a reakciókörülmények között képezhetünk vagy adott esetben egy sója alakjában alkalmazha­tunk. A találmány szerinti eljáráshoz előnyösen olyan kiindulási anyagokat használunk, amelyek az előb­biekben különösen értékesnek leírt vegyületekhez vezetnek. A találmány körébe tartoznak az I általános képletű vegyületeket vagy azok gyógyászatiig al­kalmazható sóit tartalmazó gyógyászati készítmé­nyek előállítási eljárásai is. A találmány szerinti eljárással előállított gyógyászati készítményeket en­­terálisan, mint például orálisan vagy rektálisan, valamint parenterálisan adagolhatjuk melegvérűek­­nek, e készítmények a hatóanyagot önmagában, vagy valamely gyógyászatiig alkalmazható vivő­anyaggal együtt tartalmazzák. A hatóanyag adagja a melegvérű állat fajától, korától és egyedi álla­potától, valamint az adagolás módjától függ, és kb. 0,15 mg/kg és 1 mg/kg közé esik. A találmány szerinti eljárással készült új gyógyá­szati készítmények mintegy 10-95%-nyi mennyi­ségű, előnyösen mintegy 20-90% hatóanyagot tar­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom