172456. lajstromszámú szabadalom • Univerzális öntözőberendezés
3 172456 4 maguk végezhetnek körbenforgó mozgást pl. azáltal. hogy a kilövelt öntözővíz reaktív ereje tartja őket mozgásban, pl. (..Segner elv” szerint). A forgókonzolos berendezések közös jellemzője, hogy önjáró vagy vontatható kocsiszerkezetként kialakított vázuk van, amelyhez célszerűen függőtartók módjára kialakított nagykinyúlású konzolok oly módon kapcsolódnak, hogy a konzolok a vázszerkezetben rögzített királycsap körül forgómozgást tudnak végezni. A függőtartók általában olyan háromövű tartók, amelyek húzott övei függesztő kábelek, míg nyomott öveit a függőtartó ..merevítő gerendáját” is képező tulajdonképpeni konzoltartók, pl. csőszakaszokból összeállított és a kábelekre fölfüggesztett. esetleg mód'bsítható kinyúlásű konzoltartók alkotják. A konzolágakon szoktak elhelyezkedni a vízkiadagolók. amelyek többnyire álló helyzetű szórócsövek .vagy fúvókák. A forgókonzolos öntözőberendezések konzoljai — csakúgy, mint a már említett állókonzolos berendezések ún. szórófejei - a vízsugarak reaktív erejének hatására végzik folyamatos körmozgásukat. E berendezések nagy előnye, hogy a konzolágak nagy hosszúsága miatt egyetlen állásban aránylag nagy terület megöntözésére képesek, kevés munkaerőt igényelnek, gyakorlatilag kötetlen mozgási lehetőséggel juttathatók kívánt helyzetükbe, és az aránylag nagy magasságban elhelyezkedő konzolágak miatt pedig a legkülönbözőbb növénykultúrák esetében használhatók. A forgókonzolos berendezések kétségtelen előnyei mellett azonban számottevő hátrányokkal is rendelkeznek. Ezek legfontosabbja, hogy e konzolszerkezetek a szélerő hatására rendkívül érzékenyek. ami abban nyilvánul meg. hogy a körforgás sebessége sohasem állandó. A szélerő hatása ugyanis a konzol bizonyos helyzeteiben fékező míg más esetekben a körforgás sebességéi növelő jellegű. Így végső soron egyetlen körülfordulás közben körszektorokként véletlen jelleggel változik a tényleges forgássebesség és vele együtt az egyes körszektorokra jutó öntözővíz mennyisége is. Hátrányt jelent továbbá, hogy gyümölcsösökben a i ák lomb koronája akadályozza a konzolok körmozgását. Emellett aránylag sok öntözővíz kárbavész vagy esetleg bizonyos területek, öntözetlenül maradnak annak következtében, hogy e szerkezetekkel mindig csak kör alakú területeket lehet öntözni, és így nem lehet alkalmazkodni az egyenes vonalakkal határolt művelési táblákhoz. Az ismert forgókonzolos berendezéseket el szokták látni a konzolágak végein elhelyezkedő radiális irányú szórócsövekkel, amelyek a konzolágak által bejárt kör alakú területeken kívül még egy további - e körhöz csatlakozó - körgyűrű alakú területet is el tudnak látni öntözővízzel. A fenti berendezésekkel kapcsolatos agrotechnikai tapasztalatok sem voltak azonban egyértelműen kedvezőek. Az egészen alacsony növénykultúrák öntözésére pl. a nagy magasságban forgó konzolokkal rendelkező berendezések nem voltak alkalmasak. Az eddig alkalmazott konzolos Öntözőberendezéseknél a vízellátó rendszerhez csatlakoztatható ún. ,,fölszállócső” általában függőleges volt, míg a hozzá csatlakozó konzol csövek a vízszinteshez képest fölfelé hajló tengelyűek voltak. A konzolágakon elhelyezett függőlegesen induló, majd ehhez csatlakozóan a vízszintessel 20~30°-os szöget bezáró szórócsövek a konzolág tengelyével ugyancsak szöget zártak be. és így a belőlük kilépő vízsugarak a vízzel ellátandó területet „pásztázva” öntözték. Ez azért kedvezőtlen, mert ezekkel a berendezésekkel sem a hidraulikai szempontokat nem lehet kedvezően kielégíteni, sem pedig a növénykultúrákhoz alkalmazkodó optimális permetelosztást nem lehet biztosítani, illetve az igényeknek megfelelően módosítani. Ismertek az öntözőberendezések között nagy számmal olyanok is. ahol önjáró vagy vontatott vázszerkezetű kocsin tároló dobok vannak elhelyezve. amelyeken föl-, illetve lecsévélésre alkalmas flexibilis csővezetékeket lehet az öntözendő területre szállítani. Ilyen berendezések ismerhetők meg az 1 482 268 lajstromszámú NSZK. a 73 915 lajstromszámú NDK és a 254 592 lajstromszámú osztrák szabadalmi leírásokból. E megoldásoknál kedvezőtlen, hogy általában minden tároló dobhoz egy-egy külön kocsiszerkezet szükséges, és ezek nehezen használhatók ki. mivel az áttelepítések között 6-8 óra vagy esetleg még több idő telik el. A berendezések üzemeltetése emellett erősen munkaerőigényes, és mind a beruházás. mind az üzemeltetés költséges. Rácsos szerkezetű, magas lábon álló és ahhoz képest vízszintes és ferde síkban történő egyirányú körmozgásra alkalmas két konzollal rendelkező öntöző berendezés ismerhető meg az 551 737 lajstromszámú svájci szabadalmi leírásból. A ferde síkú forgás segítségével lehetőség van erősen lejtős terep öntözésére is. A konzolokon körforgó szórófejek vannak. Azt a célt, hogy a ferde síkban öntözött terület alakjának körből ellipszissé való eltorzulása következtében a változó vízkijuttatást meg lehessen akadályozni, a berendezés nem éri el, mivel a konzolágak végei eltérő magassága miatt a kiszórt vízmennyiség egyenetlen lesz. Ugyancsak forgómozgást végző, két konzollal rendelkező öntözőberendezés található az 1 585 323 lajstromszámú francia szabadalmi leírásban is. A berendezés kocsiszerkezetre van fölszerelve. amely öntözés közben haladó mozgást végez. A francia leírásban ismertetett megoldás egyik hibája. hogy a konzolok forgásértelme fölcserélhetetlen, nem alkalmas szakaszos mozgatásra, amellett pedig beöntözi azt a területet is, ahol utána saját magának haladnia kell. és ez a legtöbb talajadottság esetében nehézségeket okoz. A 3 730 435 lajstromszámú USA szabadalmi leírás ismerteti az ún. Kindsay-féle öntözőberendezést, amelyhez hasonló a Farmhand-féle amerikai, továbbá a DDA— 100 M és a Fregat-féle szovjet öntözőberendezés, továbbá azok is, amelyeket a 79 349 és a 80 704 lajstromszámú magyar szabadalmi leírások közölnek. 5 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
