172444. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habarcsok, külső és belső vakolatok és ilyen termékek előállítására
3 172444 4 Hőszigetelő gipszperlit vakolat összetétele és tulajdonságai (A „The Perlite Torch” - 2Jc. 3. sz. - adatai nyomán) A perlit halmaz Habarcsösszetétel kg/m2 Térf.s. Hővezetési tényező térfogat súlya kg/ m3 perlit gipsz kg/m3 kcal/mo C° 130 550 750 0,108 100 130 420 620 0,099 130 300 500 0,091 85 600 750 0,108 60. 85 470 820 0,099 85 350 500 0,091 Kaljanov N.N.-Merzljak A.N. Gosztroizdat, Moszkva. 1961. Vermikulit i perlit. Mész-enyves A vakolóhabarcs összetétele kötéskésleltető a 11 m3 perlit, 500 kg gipsz 1 m3 perlit, 375 kg gipsz gipsz súly%-ban a kötés kezdete vége kezdete vége 1. 2. 3. 4. 5. 0 12 20 9 17 0,6 41 60 28 42 0,7 57 78 36 46 0,8 72 96 36 56 0,9 81 129 39 56 1,0 96 165 51 68 Az így készített vakolat térfogatsúlya kb. 600 kg/m3, a hővezetési tényező értéke 0,14—0,16 kcal/mól C°, a hangelnyelési tényező értéke pedig 600-800 Hz frekvencia mellett 0,45-0,55. Az elmúlt évtizedben végzett nagyszámú kísérletek és beépítések köztudottan bizonyították, hogy a gipsz oldhatósága miatt pl. külső vakolatra nem volt alkalmas. Csak cementkötés használata esetén a habarcsok, vakolatok ridegek, repedésre hajlamosak voltak, leperegtek. Tapadó képességük nem volt kielégítő. Idő előtt kiszáradtak, amely tovább rontotta az amúgy is alacsony szilárdsági értékeket. A vakolat porlékonnyá vált. A falra rácsapott habarcs a cement nehéz önsúlyánál fogva könnyen lefolyik, nehéz az egyenletes vakolati vastagság biztosítása. A technika jelenlegi állásából nem kaptunk útmutatást ahhoz, miként lehetne olyan száraz vakolatot előállítani, amely magában foglalja mindazon tulajdonságokat - tapadóképesség, szigetelőképesség, plaszticitás, nyomó és hajlítószilárdság, repedés mentesség, jól kenhető konzisztencia, amely a korszerű és gazdaságos igényeket kielégíti. Nevezetesen a helyszínen csak vízzel kelljen összekeverni és alkalmas legyen külső - belső falazatok szigetelésére. Ezért tűztük ki célul, hogy önmagukban közismert töltőanyagokat, olyan kötő és stabilizáló 40 anyagokkal hozzuk össze, amelyek együttes alkalmazása biztosítja a fenti tulajdonságok elérését. A feladat megoldása kapcsán kísérleteket folytattunk stabilizáló tixotróp anyagokkal, savanyú és bázikus hidraulitokkal, kolloid és pórusképző anya- 45 gok jelenléte mellett. Ahhoz a nem várt eredményhez jutottunk, hogy a cement súlyára számított 0,1—l,0súly% mennyiségben legalább 6 000 molekulasúlyú kolloid anyagokat, előnyösen enyvet, zselatint, alginátokat, vagy cellulóz származású kokat adagolunk, növekszik a szigetelőhabarcs tapadóképessége, vízvisszatartása ezen keresztül a vakolat szilárdsága, megszűnik a repedezési hajlam. Úgy találtuk, hogy találmányunk szerinti eljárás- 55 sál építő és szigetelőipari habarcsok, külső és belső vakolati anyagok és ezek felhasználásával készült termékek állíthatók elő ásványi és mesterséges váz illetőleg töltőanyagokból hidraulikus kötőanyagokkal történő száraz keverés útján, ha váz és töltő- 60 anyagként duzzasztott vulkáni eredetű üveget és tixotróp tulajdonságokkal rendelkező hidroszilikát-anyagokat és savanyú vagy bázikus hidraulitokat, cementet, kolloid anyagokat, kívánt esetben hab és légpórusképző szereket a találmány szerinti össze- 65 tételben alkalmazunk. 2
