172443. lajstromszámú szabadalom • Bolygókerekes hajtómű
/ 8 n - 1 7 «s arc tg n-tga egyenlettel helyettesíthetünk. Z, Z2 fogszám-viszonyhoz, valamint egy adott, a 8 fogak 18 fogoldalai közötti 2a szöghöz ki lehet számítani azt a 7 szöget, amelyet a két fogsor kiterített X-X, illetve Y-C középvonala egymással bezár. Megfordítva például egy elérendő y szöghöz és Ezen egyenlet szerint egy elérni kívánt n =— 5 10 ugyancsak elérendő n=— fogszám-arányhoz ki- Z2 számítható a 8 fogak 18 fogoldalai között levő 2a szög. A 8 és 10 fogak sora tulajdonképpen csupán a fogak számában a „H” fogmagasságban, valamint esetleg a formában (sík vagy domború) különbözik egymástól. Már az 1. ábrával kapcsolatban említettük, hogy a 12 jelű nyíllal szimbolizált erő a C tartományában egymáshoz szorítja a fogakat és az 1 tárcsa 4 tengely körül történő forgásuk során létrehozza a 2 ferdetárcsa kúpmozgását. Ezt a mozgásmechanizmust az 5. és 6. ábra segítségével részletesebben is elmagyarázzuk. 15 20 25 A 6. ábrán a 8 fogsor van ábrázolva, a 18 fogoldalakkal. Ezenkívül berajzoltuk a 8 fogsor C-X középvonalát is. A 10 fogsort azok Y—Y 30 középvonalával érzékeltettük, amely a C pontban törést mutat. Ezen C metszéspontban a 12 erő a két fogsort egymásba nyomja. A 12 erőnek a 13 nyílirányban való elmozdulása a 912-vel jelölt helyzetébe, a 10 fogsor Y—Y középvonalának a y 35 szöggel való elfordulását eredményezné, az Yj—Yt jelű helyzetbe. Emellett a 10 fogak 22 fogoldalai a 8 fogak között levő helyzetbe jutnának. Mivel ez a gyakorlatban lehetetlen, a 10 fogak a t = d — a szakaszon jobbra mozdulnak el, a 12 erő pedig egy 40 10 fog d alapszélességének megfelelő mértékben balra mozog, a 912 helyzetbe. A bemutatott kiviteli példánál a 10 fogak d alapszélessége nagyobb, mint a 8 fogak a alapszé- 45 lessége. Ez, mint látható, azt eredmt. ^ a 10 fogak ellentétes irányban (forgásérteieíinX«C) mozognak, mint a 12 erő. Ha viszont a nagyobb, mint d, akkor a 2 ferdetárcsa 10 fogai ugyanabban a forgásértelemben mozognak, mint a 12 erő. 50 Az 5. és 6. ábra segítségével síkban bemutatott mozgás csupán szemléltetésül szolgál a ténylegesen létrejövő térbeli mozgáshoz: ha a 12 erő az 1 tárcsa 4 tengelye körüli hengerfelületen halad, akkor a 2 ferdetárcsa kúpmozgásakor annak 6 ten- 55 gelye a 2. ábrán látható kúpot úja le. A 10 fogak kapcsolódásban vannak a 8 fogakkal. A C metszet a két 8 fog közötti hézagtól továbbmozdul a következő hézaghoz, mikor is a fogsorok egymáshoz képest mindig a t mértékével (ívmértékben) el 60 vannak tolódva. Felismerhető, hogy egyrészt a 12 erő fordulatszáma, másrészt a 2 ferdetárcsa fordulatszáma közötti i áttételi viszony egyenlő, lesz a 10 fogak d alapszélessége és a t eltolódás viszonyával: 65 ne d d % t d - a ahol ne = a bemeneti fordulatszám na = a kimenő fordulatszám Az Me bemenő forgatónyomaték, valamint az Ma kimenő forgatónyomaték az ne • Me = na • Ma egyenlet szerint függ össze egymással. A 8. ábrán egy rendkívül egyszerű szerkezetű találmány szerinti hajtómű látható, csupán két 1 és 2 tárcsával. Egy ilyen fajtájú hajtómű kevésbé használható nagy forgatónyomatékok átvitelére, hanem elsősorban kis és közepes forgónyomatékok vihetők át vele és példáúl jól használható nagy áttételeknél állítóhajtóműként. A 32 hajtótengely a 36 ház 34 csapágyában van ágyazva és a 38 támasztótárcsát hordozza. Ez a 38 támasztótárcsa 90°—ö szögértékkel hajlik a 32 hajtótengelyhez képest. A 36 ház másik végénél (a 8. ábrán fent) a 32 hajtótengellyel egytengelyűén van a 40 csapágyban a 42 hajtott tengely ágyazva. A 42 hajtott tengely belső szabad 44 tengelyvégében a 47 csapágyban van a 32 hajtótengely belső szabad 46 tengelyvége ágyazva. A 40 csapágy előnyös módon koncentrikusan körülfogja a 47 csapágyat. Az 1 tárcsa szilárdan össze van kötve a 36 házzal és így nem forog. A házzal összekötött 1 tárcsa 8 fogaival kapcsolódnak a 2 ferdetárcsa 10 fogai. A 2 ferdetárcsa 48 belső fogazással rendelkezik, amely a 42 hajtott tengely szabad 44 tengelyvégén levő 50 ívelt fogakkal kapcsolódik. Ezen 48/50 ívfogazású tengelykapcsoló révén vivődik át a 2 ferdetárcsa forgása a 42 hajtott tengelyre. Amikor a 32 hajtótengely forog, a 38 támasztótárcsa kúpmozgást végez és a 32 hajtótengelyhez képest 90°-ö szöggel elhajló 52 gyűrűfelülete nekinyomódik a 2 ferdetárcsán levő, vele párhuzamos 54 alsó felületnek. Az 52 gyűrűfelületnek az 54 alsó felülethez való nekinyomódását az 1. és 6. ábrán a 12 nyíl segítségével érzékeltettük. A 38 támasztótárcsa kúpmozgásakor az 52 és 54 felületek felfekvése útján a 2 ferdetárcsa is kúpmozgásra van kényszerítve, éspedig a 2ß kúpszöggel (lásd a 2. ábrát is). A 2 ferdetárcsa fordulatszáma azonban lényegesen kisebb, mint a 38 támasztótárcsáé. A keringés iránya a 6. ábrához fűzött magyarázatnak megfelelően azonos, vagy ellentétes lehet. A 2 ferdetárcsa 10 fogai a házhoz rögzített 1 tárcsa 8 fogsorában futnak olyan fordulatszámmal, amelynek a 32 hajtótengely fordulatszámához való viszonyát az i áttételi viszonyból, az alábbi egyenlet szerint határozhatjuk meg: 1 1 Z2 1-n 1 -Z,/Z2 Z2 Z, Ezt a fordulatszámot a 48/50 ívelt fogas tengelykapcsoló útján adjuk át a 42 hajtott tengelynek. 4