172443. lajstromszámú szabadalom • Bolygókerekes hajtómű

3 172443 4 hogy a ferdetárcsának a lehető legtöbb foga kap­csolódjék a további fogazott tárcsák fogaival. Emel­lett a tárcsa átmérője, valamint a fogmagassága között fennáll az L.tgű > H, ami által a tárcsák egymás felé elmozdulhatnak. Ideális esetben L.tgű = H, ekkor a ferdetárcsa valamennyi foga kap­csolódásban van a további fogazott tárcsa fogaival, egészen a fogszámok közötti különbség határáig. A találmány szerinti hajtóműnél a fogfelületek csúsznak egymáson, míg ezzel szemben az ismert hajtóműveknél legördülés történik, minden pillanat­ban vonalmenti érintkezéssel. Az olyan találmány szerinti hajtómű, amelynél két további fogazott, egymással közös tengelyű tárcsa van alkalmazva, melyeknek fogai egymással legalábbis messzemenően pontos, állandó osztású virtuális fogsort alkotnak, előnyösen azzal jelle­mezhető, hogy a két közös tengelyű — koaxiális tárcsa egy ,,q” egész-számmal nagyobbak, illetve kisebbek, mint a ferdetárcsa fogszáma. Mivel a fajlagos felületi nyomás a koaxiális tárcsák, valamint a ferdetárcsa valamennyi fogol­dalán egyforma, ezért a két koaxiális tárcsa fogol­dalainak előnyösen fordított arányban állnak a megfelelő tárcsák sugaraival. A találmány szerinti hajtómű egyenletes mozgás­menete akkor sincs megzavarva, ha a ferdetárcsa egyik fogsorában egyes fogak vagy egész fogcsopor­tok hiányoznak. Másrészről az is lehetséges, hogy a találmány szerinti hajtómű zavartalanul járjon to­vább, ha a ferdetárcsa egyes fogai megsérültek vagy kitörtek. A találmány szerinti hajtómű elvét, valamint annak néhány konstrukciós megoldását a rajzok segítségével ismertetjük, amelyeken az l.ábra a találmány szerint kialakított, egy­másba kapcsolódó két tárcsa tengelyirányú metsze­tét mutatja és a 2. ábrán az 1. ábra szerinti D-E-F kúp látható, a 3-6. ábrák a fogsorok egy-egy szakaszát mu­tatják, a 7. ábra felnagyítva mutatja az 5. ábra szerinti C-K-J háromszöget, a 8. ábra pedig kéttárcsás hajtóművet tüntet fel, kis és közepes forgató­­nyomaték átviteléhez, a 9. ábrán a 8. ábra szerinti megoldás egy rész­letének konstrukciós változata látható, a 10. és 11. ábrán egy-egy olyan hajtóművet mutatunk, be, amelynek három tárcsája van, nagy forgatónyomatékok átviteléhez, ahol all. ábra sze­rinti hajtómű különösen stabil ágyazású, a 12. ábrán két koaxiális tárcsa fogsorainak fe­­lülnézete látható, a 13. ábra pedig elforgatható fogak kialakítását szemlélteti, a 14. ábra a 11. ábra XVI jelű részletét mutatja be, azonban elforgatható foggal és a 15. ábrán egy elforgatható fogat látunk, billenőtengelyének irá­nyában nézve, a 16a és 16b ábra egy-egy sor elforgatható fogat szemléltet a hozzá tartozó vezérlőberendezés be­mutatásával, a 17. ábra két részből álló, elforgathó fogat mutat, a 18. ábra pedig három koaxiális tárcsával, valamint a hajtónyomaték különleges bevezetésével ellátott hajtóművet mutat, a 19. ábrán a 13. ábra körben kiterített vázlat­rajza látható és a 20. ábrán a ferdetárcsás hajtómű megváltoztatott kivitelét mutatjuk be. A 21. ábra a 20. ábra szerinti fog rögzítését szemlélteti, és a 22. ábra a 20. ábrán látott ferdetárcsa egyik fogso­rának kimetszett részét tünteti fel, a 23. ábrán a 11. igénypont szerinti két koaxiá­lis tárcsa fogainak elrendezése látható és a 24. ábra mutatja a ferdetárcsa fogainak elforgatható kiala­kítását. A 25. ábra a 23. ábra szerinti két koaxiális tárcsa fogsorainak egy szakaszát mutatja felülnézet­­ben, a 26. ábrán a ferdetárcsa fogainak megváltoz­tatott kivitelét láthatjuk és a 27. ábra a ferdetárcsa fogainak egyik kiviteli alakját szemlélteti, a 28. ábrán a ferdetárcsa 14. igénypont fogainak előnyös megoldása látható, a 29. és 30. ábra pedig a ferdetárcsa fogainak két kialakítási lehetőségét mutatja be, a 31. ábra a hajtómű egyik változatát szemlél­teti, végül a 32. ábrán egy tengelykapcsoló-sebesség­váltó és szabályozó-hajtómű látható. Az 1. ábra olyan hajtóművet szemléltet, amely­nek van egy 2 ferdetárcsája, valamint egy további 1 tárcsája. A két tárcsa 4 és 6 tengelye az ábra metszési síkjában helyezkedik el. A 4 és 6 tengely által bezárt Û szög megegyezik azzal a ű szöggel, amelyet egyrészt az 1 tárcsa A—C sugárirányú síkja, másrészt a 2 ferdetárcsa B-C sugárirányú síkja egymással bezár. Az A-C sugárirányú sík á 2 ferdetárcsa 10 fogainak féle magasságában helyez­kedik el (lásd még az 5. ábrát). A bal oldali 1 tárcsa homlokoldali 8 fogakkal van ellátva. Az 1. ábrából jól látható, hogy abban a tartományban, amelyben a két említett sugárirányú sík egymást a C-ben metszi, a fogak teljesen egymásba kapcsolód­nak. Az átellenes oldalon, azaz az 1. ábra alsó részén viszont a két egymással szemben elhelyez­kedett tárcsafogak egyáltalán nincsenek kapcsoló­dásban. Ki kell elégíteni az alábbi egyenletet: L • tgű > H ahol: L = a tárcsák átmérője és H = a fogak magassága ahhoz, hogy a tárcsák egymás felé mozoghassanak. Amennyiben az L • tgű = H egyenlet áll fenn, a lehető legtöbb fog kapcsolódik, ami azt jelenti, hogy a nem kapcsolódó fogak száma egyenlő, a ferdetárcsa és a vele szemben elhelyezkedő további tárcsa fogszáma közötti kü­lönbséggel. A fogazás maga hasonló az ún. Hirth­­-fogazáshoz, azonban a Hirth-fogazást csak tengely - kapcsolóként lehet használni, de nem hajtóműként. A 12 nyű azt az erőt jelképezi, amely a „C” tartományban a fogakat egymásba szorítja. Abban az esetben, ha ez a 12 erő a baloldali 1 tárcsa 4 tengelye körül egy körvonalon halad, a 2 ferde­tárcsa 6 tengelye egy D-E-F kúpot ír le, amely-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom