172418. lajstromszámú szabadalom • Eljárás töltőanyagként felhasználható, polivinilklorid alapó gyanták előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172418 ORSZÁGOS Bejelentés napja: 1976. IV. 07. (SA-2912) Elsőbbsége: Amerikai Egyesült Államok 1975IV.l 1. (567 328) Közzététel napja: 1978. m. 28. Nemzetközi osztályozás: C 08 F 114/06 TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. IX. 20. Feltalálóik): Wei Hwei Chung, vegyész, Wilmington, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: Stauffer Chemical Company, Westport, Amerikai Egyesült Államok Eljárás töltőanyagként felhasználható, polivinifldorid alapú gyanták előállítására 1 A találmány tárgya javított eljárás töltőanyagként felhasználható, poliviniíklorid alapú gyanták előállítására. A 2 004 329 számú NSZK-beli közrebocsátási iratból ismeretes, hogy a propilén vinilkloriddal és diallilftaláttal kopolimerizálható, és e kopolimerben a propilénből leszármaztatható monomeregységek aránya akár az 50 súly%-ot is elérheti. A propilén tehát a képződő terpolimerbe beépül, és a diallil-ftalát feladata e beépülés elősegítése. Az emlitett közrebocsátási iratban még csak utalás sem található arra, hogy a propilén valamelyik oligomerjének szemcseméretszabályozó hatása lenne. Ismeretes továbbá, hogy egy vinilklorid monomert tartalmazó monomersarzs szuszpenziós polimerizálása során általában olyan gyantatermék képződik, amelynek átlagos szemcsemérete mintegy 70 mikron és mintegy 300 mikron közötti (lásd például az 1 096 887 és 1 096 889 számú nagy-britanniai szabadalmi leírási) Az ilyen gyanták azonban nem használhatók fel töltőanyagként túl nagy szemcseméretükre és nagy porozitásúkra tekintettel, amely tulajdonságaik gátolják ugyanis, hogy a gyantákat diszpergálni lehessen vinil plasztiszolókban vagy organoszolokban. Célul tűztük ki tehát olyan módosított szuszpenziós polimerizálási technológia kidolgozását, amellyel lehetővé válik mintegy 5—50 mikron átlagos szemcseméretű és ezáltal töltőanyagként felhasználható, poliviniíklorid alapú gyanták előállítása. A találmány szerinti eljárás alapját képező szuszpenziós polimerizálási eljárás önmagában ismert. Alap-172418 2 vetően egy ilyen szuszpenziós polimerizálási eljárás lényege az, hogy először vinilkloridot tartalmazó monomersarzsból olyan vizes reakcióelegyet állítunk elő, amely mintegy 25—45 súly% monomert tartalmaz. A 5 sarzs pedig vagy csak vinilkloridot vagy legfeljebb mintegy 50 súly% mennyiségben a vinilkloriddal kopolimerizálható, szakember számára jól ismert monomerek közül valamelyiket tartalmazza. A kopolimerizálható monomerekre példaként megemlíthetjük az eti- 1 Q lénszerűen telítetlen monomereket, igy az alifás savak vinilésztereit (például a vinilacetátot), a vinildén-halogenideket (például a vinilidén-kloridot), az alkil-akrilátokat (például az etil- vagy a metil-akrÜátot), az alkil-metakrifátokat (például a metil-metakrilátot), a szti- 1 g rolt és származékait (például a vinil-toluolt) és az akrilnitrilt. A szuszpenziós polimerizálásnál a reakcióelegy tartalmaz továbbá mintegy 0,01-5 súly%, előnyösen mintegy 0,05 - 1 súly% mennyiségben egy szuszpendálószert és mintegy 0,01 - 3 súly%, előnyösen mintegy 0,2 - 1 súly% mennyiségben egy monomeroldható iniciátort ( a megadott súly százalékos értékek a monomer súlyára vannak vonatkoztatva). Az alkalmas szuszpendálószerekre példaként megemlítjük a metil-cellulózt, hidroxietil-cellulózt, hidroxipropilcellulózt,hidroxipropil-metil-cellulózt, karboximetilcellulózt, talkumot, agyagot, pplivinilalkoholt és a zselatint. Az alkalmas iniciátorokra példaként megemlítjük az azobiszizobutironitrilt, lauroil-peroxidot, benzoilperoxidot és az izopropilperoxidikarbonátot. A polimerizálási úgy hajtjuk végre, hogy a fentiekben 50 ismertetett reakcióelegyet mintegy 45 °C mintegy 75 °C közötti hőmérsékleten 2-12 órán át melegít-
