172405. lajstromszámú szabadalom • Szabályozási eljárás és berendezés vizes olajemulziók feldolgozásának vezérlésére

7 172405 8 elektródáira vezetett feszültség megfelelő megválasz­tásával a 4 ülepítőmedencében beálló fázishatártarto­mányt az olajjal dúsult fázis és az olajban szegény fázis között az 5’j, 5’j, 5’2, 5’2, 5’3, 5’3 zavaros­­ságérzékelők által meghatározott toleranciamezőbe vihetjük be. A 4 ülepítőmedencén keresztül vett hosszanti metszetre vonatkoztatva ezt a toleranciame­zőt a megközelítőleg logaritmikusán haladó a és b görbék határolják. Mihelyt az olajjal dúsult fázis és az olajban szegény fázis közötti határ bekerült az említett zavarosságérzékelők által kijelölt toleranciamezőbe, a 2 szivattyú ekkor kapott szállítási teljesítményét előírt értéknek tekintjük. A 2 szivattyúhoz melléren­delt 7b mréésértékátalakítót ekkor úgy állítjuk be, hogy az említett stacioner feltételek mellett a zavaros­ságérzékelők által szállított mérésértékek a 2 sziva­ttyú 8b állítómotoijának semmilyen, és a későbbiek folyamán ugyanazt a beállítási utasítást adják. A két fázis, azaz az olajjal dúsult fázis és az olajban szegény fázis megkülönböztetésére két, a zavarosságot jelző skálán messze egymástól fekvő méréstartományt al­kalmazunk, úgyhogy végülis a szabályozáshoz mind­össze két jel, mégpedig a „világos” vagy „sötét ” fejt ki hatást. Stacioner üzemelésnél, azaz amikor a fázishatártartomány a zavarosságérzékelők által meg­határozott toleranciamezőn belül van, valamennyi, a fázishatártartomány felett lévő 5'/, 52,5j" zavarosság­­érzékelő ’’sötétet” regisztrált, és minden egyes, a fá­zishatártartomány alatt lévő 51, 5\, zavarosságér­­zékelő ”világos”-at. Ha a fázistartomány elhagyja az előírt tolerancia­­tartományt, úgy megváltozik a zavarosságérzékelők által szállított mérésértékek megoszlása, amikoris a felfele eltolódó fázishatártartomány esetében a szi­vattyúteljesítmény nő. Ezzel egyidejűleg csökken az ülepítőmedencében eltöltött tartózkodási időtartam, felfele eltolódó fázishatártartomány esetén pedig a szi­vattyúteljesítmény csökken és a medencében a tartóz­kodási időtartam meghosszabbodik. A szivattyú teljesít ményének átállítása fokozatosan megy végbe, mindig egy meghatározott mennyiséggel olyan intervallumok­ban, amelyek legalábbis egyenlőek a szabályozási szakasz holtidejével, ez az az idő, amely ahhoz szüksé­ges, hogy a 2 szivattyú szállítási teljesítményének megváltozása az 5’! és 5”i zavarosságérzékelők által befogott mérési keresztmetszetben hatni tudjon. Tekintettel arra, hogy a 3 elektrolizis-kamrában fenntartott áramerősség csak abban az esetben elégsé­ges az olajemulzió bontásához, ha a 4 ülepítőmeden­cében az olajban szegény fázis megállapított zavaros­sága egy meghatározott határértéket nem lép túl, a 4 ülepítőmedencében az 5’i és 5”i zavarosságérzékelő­­, két tartalmazó, az áramlás mentében lévő. mérési keresztmetszetben egy további 5a zavarosságérzékelőt kell az ülepítőmedence fenekének környezetében elhelyezni. Ez az 5a zavarosságérzékelő az olajban szegény fázis zavarosságának megengedett maximális értékének túllépésekor egy jelet ad le a 7a mérésérték­­átalakítónak, amelynek folytán a 3 elektrolizis-kamrá­­hoz tartozó áramkör 9 szabályozótranszformátorának 8a állítómotoija átállítódik és ennek hatására a 3 elektrolízis - kamrát ellátó áramfonás kimenőfeszült­sége megnő. Ebben az esetben is az áramfonás által az elektrolizis-kamrába szállított feszültség fokozatosan, olyan időközökben lesz megváltoztatva, amelyek megfelelnek a 3 elektrolizis-kamra és az 5a zavaros­ságérzékelő közötti szabályozási szakasz holtidejének, úgyhogy az áramsűrűségben végbemenő változás által 4 az elektrolizis-kamrában előidzéett hatást az 5a zava­rosságérzékelő meg tudja állapítani. Annak érdekében, hogy az olajat a 4 ülepítőme­dencében lévő folyadék felszínéről el lehessen távolí­tani, a 4b túlfolyó környezetében egy az ülepítőme­dencére keresztben haladó és a folyadékba bemerülő 22 olajlehúzó van elrendezve. Az említett olajlehúzó periodikusan, a folyadékba bemerülve, a 4b túlfolyó felé mozdul és ezt követően a folyadékszint felett lesz ismét visszahúzva. Az olajlehúzót kaparó-szállítóbe­­rendezéshez hasonlóan alakíthatjuk ki, amely az üle­pítőmedence hosszirányában körülfutó láncokon el­helyezkedő lapátokkal van ellátva, melyek az alsó lánctag környezetében bemerülnek a folyadékszint­be és az ülepítőmedence túlfolyójának kányában mozdulnak el. Amennyiben a 4 ülepítőmedencéből elfolyó vizet további alaposabb tisztításnak kívánjuk alávetni, az lényegében azonos elven felépített, egy 12 elektrolízis kamrából és a 6 ülepítőmedencéből álló, kombinált egységbe vezethető be, ahol már csak az olajban szegény fázis zavarosságát mérjük, hogy a 10 sza­bályozótranszformátor által szállított kimenőfeszült­séget a fent lekt módon megváltoztassuk. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál minden egyes mérési keresztmetszetben csak egyetlen egy 211,212 és 213 zavarosságérzékelő van elrendezve. A ténylege­sen bekövetkező fázishatártartományt, azaz a fázisha­tártartomány tényleges magasságát a c görbe jelzi. A 211, 212, 213 zavarosságérzékelő magasságukban elmozdulni képesen vannak vezetve és úgy vannak kialakítva, hogy azok a fázishatártartomány tényleges magasságát követik. A fázishatártartományban fellépő zavarossági érté­ket empkikus úton határozzuk meg és a 21 ! 212 és 213 zavarosságérékelőket úgy állítjuk be, hogy azok erre a zavarossági értékre reagáljanak. Ezen zavarossá­gi érték túllépése esetén az említett zavarosságérzéke­lők lefele mozdulnak el, amennyiben a szóbanforgó zavarossági érték elérése nem lenne biztosított, a zavarosságérzékelők automatikusan felfele mozdulnak el. A folyamat egy itt nem ábrázolt elektronikus vezérlő­­berendezés segítségével mehet végbe. Ezen 2121,212 és 213 zavarosságérzékelők alatt helyezkednek el a 17 j, 172, éa 17*3 határértékkapcsolók. Az említett zavarosságérzékleők felett pedig a 17"i, 17"2, 17''j határértékkapcsolók vannak elren­dezve. Amennyiben a c görbe által meghatározott fázishatártartomány tényleges magassága lecsökken­ne, úgy a 211, 212 és 213 zavarosságérzékelők működésbe hozzák a 11\, 1 %, és 17'3 határértékkap­csolókat. Amennyiben a fázishatártartománynak c görbe által meghatározott tényleges magassága növekednék, úgy a zavarosságérzékelők a a 17"1; 17"2 és 17"3 határértékkapcsolókat hozzák működésbe. Dymódon az a és b görbék jelzett toleranciamezőt ezek a határ érzékkapcsolók „bemérik” és a 7b mérésérték­­átalakítóra ezekről a határértékkapcsolókról mennek ki a parancsok. Ha az a és b görbék azonos elrendezé­sűek, mint az 1. ábra szerinti a és b görbék, úgy a szabályozásnál azonos érzékenység érhető el, mint az 1. ábra szerinti elrendezésnél, azzal a különbséggel, hogy minden mérési keresztmetszetben csak egy zavarosságérzékelőre van szükség. Ugyanakkor min­den mérési keresztmetszetben több határértékkap­csolót is elhelyezhetünk egymás alatt ill. egymás 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom