172366. lajstromszámú szabadalom • Elektrolizáló berendezés fémek előállítására és tisztítására
SZABADALMI 172366 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: C 22 D 1/08 ipl Bejelentés napja: 1975. IV. 9. (GI-221) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. III. 28. Megjelent: 1979. III. 31. 'i:í Iái 3 i , 11 i Feltalálóik): Smirnov Svetoslav Georgievich, mérnök,GorbachevaNadezhda Semenovna, mérnök, Ljubimova Nina Andreevna, mérnök, Moszkva, Ershova Ljubov Valentinovna, mérnök, Pestova Galina Grigorievna, mérnök, Boxitogorsk Leningradskoi oblasti, Smirnova Margarita Ilinichna, mérnök, Moszkva, Tiflov Alexandr Vladimirovich, mérnök, Moszkva, Fomina Nina Alexeevna, mérnök, Moszkva, Selekhova Nina Pavlovna, mérnök, Moszkva, Szovjetunió T ulajdonos: Gosudarstvenny Nauchno-Issledovatelsky i Proektny Institut Redkometallicheskoi Promyshlennosti „Giredmet”, Moszkva, Szovjetunió Elektrolizáló berendezés fémek előállítására és tisztítására 1 2 A találmány tárgya villamos kohászati elektrolizáló berendezés, amely nagytisztaságú finom fémek előállítására és tisztítására szolgál. Már ismeretes olyan elektrolizáló berendezés, amelyet gallium, vagy higany, vagy cink, vagy bizmut, vagy ólom, vagy kadnium, vagy indium folyékony ötvözeteiből az egyes fémek kinyerésére és tisztítására használnak. A berendezés elektrolizáló fürdője több, lépcsőszerüen a fürdőben elhelyezett, a tisztítandó fém befogadására szolgáló tartályból áll. A tisztítandó fémet az említett fémfiókokban helyezik el. A tisztítandó fém szolgál az elektrolizáló berendezés anódjaként, míg a katódot a fiókok alkotják. Az anód és a katód egymástól előírt távolságban helyezkedik el Az anód és a katód áramhozzávezetéssel és a tisztítandó fém keringtetésére szolgáló szivattyúval rendelkezik. (lásd pl. ’’Amalgammetallurgie”, Kosin L. F., ’’Technik”, 1970,182-188. oldalak). Az ismert elektrolizáló berendezésben az anódfémet felfogó horonyszerűen kialakított fiókok az elektrolizáló berendezés falain úgy vannak elhelyezve, hogy a fiókok közötti térben összekötő csatornák vannak kiképezve. Ezeknek felső része a csatorna fölött elhelyezett fiók alsó részébe nyúlik be. Ezen a csatornán át folyik a fém egyik fiókból a másikba. A legalsóbb fiókból a fém egy gyüjtőtartályba folyik, ahonnan azt egy fémvezetéken át szivattyúval juttatják a felsőbb fiókba. Az anódfémmel ellátott ícatódfiókok egymással szemben párhuzamosan vannak elrendezve. Azáltal, hogy a fiókok - amelyek a fémet tartalmazzák, - közvetlen az elektrolizáló fürdő falain vannak elrendezve, és a fém a fürdő alsó részén helyez® kedik el, folytonos villamos érintkezés jön létre a fiókok és az anód, ill. a katód között, amely azzal a következménnyel jár, hogy a fürdő alsó része és a falak hőmérséklete egyenlőtlenné válik, minek hatására a fürdő megvetemedik, és légmentes tömítése megsé- 10 rül. Mennél nagyobb az alklamazott áramerősség, annál nagyobb a fürdő alsó részének és falainak melegedése, annál nagyobb mértékben jelentkeznek a fent vázolt hátrányos jelenségek. Ez a hátrány az elektrolizáló berendezésben alkalmazható áramerősség nagy- 15 ságát, és ezzel az elektrolizáló berendezés teljesítményét nagymértékben csökkenti. Az ismert elektrolizáló berendezést úgy üzemelik, hogy a fémet folyamatosan szivattyúzzák. Ha a szivattyút leállítanák, akkor a fiókból az egész fém a csa- 20 tornákon át elfolyna, és ezzel az elektrolízis megszűnne. Az ismert elektrolizáló berendezésnél azonkívül hátrányos, hogy az anódfém keringtetésekor az elektrolizáló berendezésből a salak nem távolítható el, 25 mert az összekötő csatornák nyílásai a fiókok alsó részein vannak elhelyezve, és a salak a fém felületén helyezkedik el. Ez a körülmény a fém anódfelületi aktivitásának csökkenéséhez vezet, és ezzel az elektrolizáló berendezés teljesítménye csökken. 30 Célkitűzésűnk, hogy a fönt vázolt hátrányokat kiküszöböljük. 172366
