172363. lajstromszámú szabadalom • Többlámpás villanóegység

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1975. V. 27. (GE-980) Bejelentés napja: Elsőbbsége: Amerikai Egyesült Államok: 1974. VII. 3. (485,422) 172363 Nemzetközi osztályozás: G 03 B 15/03 H 05 B 41/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: Megjelent: 1978.11.28. 1979. m. 31. Feltaláló(k): Tulajdonos: Coté Thompson Paul, mérnök, Cleveland General Electric Company, Heights, Ohio, Amerikai Egyesült Államok Schenectady, State of, New York Amerikai Egyesült Államok Többlámpás villanóegység 1 A találmány tárgya többlámpás villanó egységek, például villanónasábok, kockák vagy síkbeli villanó el­rendezések területével kapcsolatos. A 3 598 948 számú Amerikai Egyesült Államok­beli szabadalmi leírásban (feltaláló: Stanley Slomski), g és a 3 598 985 számú szabadalmi leírásban (feltaláló: John Hamden és William Kornrumpf) olyan többlám­pás villanóelrendezést írnak le, amelyben a villanólám­pák és reflektorok két csoportban vannak elrendezve, melyek megvilágítási iránya egymáshoz képest 180°-os 1 g szöget zár be. Az elrendezést a fényképezőgéphez csatlakoztatják és ekkor az előre néző első csoporthoz tartozó lámpák villanthatok fel. Ezen lámpák felvil­lantása után az elrendezést 180°-kai meg kell fordíta­ni, miáltal a lámpák második csoportja fog előre néz- 1 g ni, és ekkor a második csoporthoz tartozó lámpák vil­lanthatok fel. A kámpákat rendszerint egyenként le­het felvillantani. Amennyiben azonban nagyobb meg­világításra van szükség, egyidejűleg több lámpa is fel­villantható. Egy további ismert megoldás olyan többlámpás vil- 1 * * * * * * * * * * * * * * * * * * 20 * * * * lanó egység, amelyet különböző irányokból lehet a fényképezőgéphez csatlakoztatni, és ezen irányok mindegyikében a fényképezőgéptől viszonylag legtá­volabbi csoporthoz tartozó lámpák villanthatok fel. A lámpák és az ahhoz tartozó villamos áramkörök úgy 25 vannak elrendezve, hogy az egységnek a fényképező­géphez képest felvett bármely helyzetében csak a lám­pát azon csoportja villantható fel, amely a fényképe­zőgép lencsetengelyétől viszonylag legtávolabb he­lyezkedik el. Ezen elrendezés létrehozásának célja az 30 volt, hogy a villanólámpák ’’aktív” csoportját a lehe-172363 2 tő legtávolabb helyezze el a fényképezőgép lencséjé­től, hogy ezáltal csökkentse a vörös szem” hatást, amely abban nyilvánul meg, hogy a lefényképezett személyek szeme a fényképen vörös vagy rózsaszín árnyalatban jelenik meg, ha a villanólámpa a lencse­tengelyhez közelkerül. Egy másik olyan megoldás is ismert, amelynél egy több lámpacsoportot tartalmazó villanó egységen egy járulékos kiveztés van kiképezve, amely villamosán rö­vidre zárja azon csoporthoz tartozó lámpákat, ame­lyeket az egység adott helyzetében nem kell felvillan­tani. A hivatkozott villanó egységek mindegyikében cél­szerűen olyan csatlakozó dugaszt kell kiképezni, a­­mely több villamos kivezetővel van ellátva, és ezen ki­vezetők például a csatlakozó dugaszon kiképzett nyomtatott vagy egyéb felerősítésű vezetőcsíkok le­hetnek. A különböző csatlakozó kivezetések az egye­di lámpákhoz, vagy az egységben elhelyezett és a lám­pákat összekötő sorrendi gyújtó áramkörhöz csatla­koznak. Az ilyen villanó egységeket, különösen ha nagyfeszültségű típusú villanólámpákat tartalmaznak, amelyeket kisáramú, nagyfeszültségű (1000 vagy 2000 V-os) impulzusokkal lehet begyújtani, elektrosztati­kus úton véletlenszerűen is fel lehet gyújtani, ha a csatlakozó kivezetések egyikét elektrosztatikusán fel­­töltött személy vagy tárgy megérinti. Az ilyen nem­­kívánatos véletlenszerű lámpafelvillanás akkor is be­következhet, ha a rendszerint műanyagból készített villanóegység háza elektrosztatikusán feltöltődik, és ilyenkor az egyik csatlakozó kivezetőt megérintjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom