172359. lajstromszámú szabadalom • Berendezés, laza talajban tömörített cölöpök, főleg homokcölöpök készítésére
5 172359 6 vely alternáló mozgását és a felső 5 szegmensek, valamint az alsó 6 szegmensek ezzel együtt végzett záró- ill. nyitó kényszermozgását a hajtőszerkezet segítségével biztosítjuk. Az 5. ábrán a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakjával végzett homokcölöpkészítés egyes fázisai láthatók. Az I hiv. számmal jelölt helyzetben az 1 béléscső a 3 cölöpverőgép segítségével a kívánt mélységig a laza talajba van süllyesztve. Süllyesztéskor a talajellenállás következtében a 4 hüvely felfelé mozdul el, aminek következtében a felső és alsó, ill. 5 és 6 szegmensek behajtott helyzetbe kerülnek, amikoris az 1 béléscső belső keresztmetszetét lezárják — a talaj boltozódása következtében. — Így az 1 béléscső lesüllyesztéskor belül üres marad. A II hiv. számmal jelölt helyzetben a 2 tölcséren át megfelelő mennyiségű homokot juttatunk az 1 béléscsőbe, amelyet meghatározott magasságban felfelé emelünk. Eközben a 4 hüvely — súlya és a körülvevő talaj súrlódása, valamint az 1 béléscsőbe betöltött homok által a felső 5 szegmensekre kifejtett nyomás következtében — lefelé mozdul el. Ekkor a felső 5 szegmensek és az alsó 6 szegmensek közel kinyújtva, az 1 béléscső belső falán fekszenek fel, aminek következtében az 1 béléscső alsó vége mintegy teljesen szabaddá válik. Így a 12 hiv. számmal jelölt homok a talajban az 1 béléscső felemelésekor keletkező üregbe jut. Az üregbe jutó homokot 12’ hiv. számmal jelöltük. A III helyzetben az 1 béléscsövet ismételten a talajba süllyesztjük, miközben a fent leírt módon a 4 hüvely újból felfelé mozdul el, az 5 és 6 szegmensek pedig behajtott helyzetbe kerülnek. Az 1 béléscső alsó vége a homok boltozódása következtében így lezárul. Az 1 béléscsőnek ebben a helyzetben történő süllyesztésekor az 1 béléscső alsó vége alatti üregben levő 12’ homok tömörödik, átmérője nagyobb lesz az 1 béléscső belső átmérőjénél. Ezeket a műveleteket ciklikusan ismételve kívánt mélységű tömörített 13 homokcölöp készíthető. A 6. ábrán a tömörített homokcölöp fent ismertetett készítésének grafikus ábrázolása látható, ahol a függőleges tengelyre a készítendő homokcölöp mélységét, a vízszintes tengelyre pedig a készítés idejét mértük fel. Amint a 7. ábrán látható, olyan megoldás is lehetséges a találmány szerint, amelynél a 4 hüvely az 1 béléscső külső felületén van — ugyancsak eltolhatóan — elrendezve. Ennél az elrendezésnél az 1 béléscső alsó részén 9 nyílások vannak kialakítva, amelyek az alsó 6 szegmensek alsó végét a 4 hüvellyel összekötő elemek átvezetésére szolgálnak. Amint a rajzból kitűnik, a 4 hüvely felfelé, ill. lefelé mozgása közben ezeket a 9 nyílásokat mindig lefedi. A 8/a és 8/b ábrákon a találmány szerinti megoldás olyan célszerű továbbfejlesztése látható, amelynél az 5 és 6 szegmensek a béléscső közepe felőli oldalról rugalmas borítólemezzel, jelen esetben hengeres 18 gumiréteggel vannak borítva. Ez a 18 gumiréteg megakadályozza, hogy az 5 és 6 szegmensek homokkal eltömődjenek. A mozgó részek eltömődésének megakadályozására a találmány szerint olyan megoldás is lehetséges, amelynél az 1 béléscső és az 5 és 6 szegmensek között rugalmas 19 tuskó van elrendezve. A 19 tüsköt jelen esetben műgyantából készült szivacsból alakítottuk ki. Az 1—4. ábrákon feltüntetett példakénti kiviteli alakoknál a 4 hüvely alsó végén 8 ütköző van helytállóan elrendezve. Ennek rendeltetése, hogy a 4 hüvely felső véghelyzetét határolja. A 3. és 4. ábrán feltüntetett példakénti kiviteli alaknak természetesen olyan elrendezése is lehetséges, amelynél két vagy több alternáló mozgást végző 14 egység az 1 béléscső külső palástján van elrendezve, valamint ezek a 4 hüvellyel ugyancsak az 1 béléscső külső palástja mentén elrendezett 15 rudakon át vannak kényszerkapcsolatban (10. ábra). A 14 egységek elrendezhetek továbbá az 1 béléscső alsó körzetében is — amint all. ábrán feltüntettük, így rövid 15 Hidakra van szükség. A találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakjával végzett kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a zárószerkezet ilyen kialakításával, annak nyitott helyzetében az 1 béléscsőnek közel a teljes keresztmetszete szabaddá válik és a betöltött homok a béléscső emelésekor abból akadálytalanul távozhat. Tekintve, hogy az 5 és 6 szegmensek a 4 hüvellyel kényszerkapcsolatban vannak, a mozgó alkatrészek eltömődési lehetőségét minimálisra csökkentettük. Azzal az intézkedéssel pedig, hogy a zárószerkezet nyitott helyzeténél az 1 béléscsőből a 4 hüvely kinyúlik, megakadályozzuk, hogy a készítendő homokcölöpre a környező talaj nyomást fejthessen ki. Továbbá ezzel az 1 béléscső emelésekor a béléscső alsó végének felfelé mozgása és a homok kifolyása közötti időkülönbség kifogástalanul áthidalható. Ezek pedig azzal az előnnyel járnak, hogy végig azonos keresztmetszetű — töréstől és elvékonyodástól mentes — kívánt minőségű, tömörített cölöpöt készíthetünk a találmány szerinti megoldás első példakénti kiviteli alakjának alkalmazásával. Előfordulhat azonban, hogy az 1 béléscsőbe betöltendő homok víztartalma nagy és ez esetleg a mozgó részek megkívánt pontos mozgását akadályozhatja. Ilyen esetekben célszerűnek bizonyult kísérleteink során a találmány szerinti berendezés második kiviteli alakjának alkalmazása. Ennél a 4 hüvely és az 5, 6 szegmensek — mindig az 1 béléscső mozgatásával ellentétes értelmű — kényszermozgatásával nagy víztartalmú homok felhasználása esetén is biztosítható a berendezés pontos és megbízható üzeme. A találmány szerinti berendezés természetesen alkalmazható bármilyen poralakú vagy szemcsés anyagból készítendő tömörített cölöpökhöz, pl. zúzott kőből, salakból, vagy ezek keverékéből, ill. ezek és homok keverékéből, továbbá homok és oltott mész keverékéből készítendő tömörített cölöpökhöz. Ezeken túlmenően a találmány szerinti berendezés alkalmazható pl. az ún. „homok 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
