172346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szívós szemcsékkel rendelkező csiszolóanyagok előállítására korundból vagy cirkonkorundból
5 172346 6 egy ún. névleges szemcsefrakciót különítenek el, majd azt meghatározott körülmények között golyósmalomban addig őrlik, míg az anyag egyharmada egy adott vizsgálószűrőn keresztül nem megy. Az ennek eléréséhez szükséges fordulatok számát a szemcseszívósság 5 mértékének tekintik. Az anyag porozitását a csiszolatok mikroszkopikus kiértékelésével határozzuk meg. Oly módon járunk el, hogy anyagonként a csiszolatokról készített 32 mikrofelvétel alapján meghatározzuk és statikusan kiértékel- 10 jük a krisztallitok nagyságát és eloszlását. A találmányt az alábbi példákkal közelebbről megvilágítjuk. 1. példa Villamos ívkemencében az alábbi összetételű nyersanyagkeveréket olvasztjuk meg: 750 kg alumíniumoxid (Bayer-timföld, 99,6 súly% 20 A1203, 0,3 súly% Na20, 0,01 súly% Si02, 0,004 súly/ó Ti02, 0,02 súly% Fe203, 0,1 súly% CaO), 250 kg cirkóniumoxid (97,3 súly/í, Zr02+Hf02, 0,1 súly% A1203, 2,5 +0,5 súly% Si02, 0,1 súly% Ti02), 15 kg redukáló szén. 25 Az alumíniumoxid 0—150 jx szemcsenagysagú a-Al203, a cirkóniumoxid 0—60 ;x szemcsenagyságú monoklin Zr02. Az olvasztást 2000—2300 °C-on végezzük 1—2 órán át. Az olvadékot vastagfalú formákba öntjük, és hőmérsékletét mintegy 30 perc alatt 2000 °C- 30 ról 1000 °C-ra, mintegy 24 óra alatt 1000 °C-ról 20 °C- ra csökkentjük. Megszilárdulás után a darabokat törőkben, majd henger- és lengő malmokban 0—3 mm szemcseméretre törjük. A kapott szemcséket 4—4,5 att nyomású levegővel 30 cm átmérőjű kerek vas ütközőtányér- 35 ra fújjuk (szemcsealakítás). Az SN 24-nél finomabb frakciót szitálással elkülönítjük. A megmaradt részt 200 cm hosszú, 90 cm átmérőjű, percenként 21 fordulatot végző csőmalomban őrölve osztályozzuk. A malomban 500 kg csiszolóanyag és 1000 kg 40 mm átmérőjű vasgolyó 40 van. A kezelés időtartama 3 óra. A kezelt anyagot utána önmagában ismert módon szitálva SN 6—SN 30 finomsági frakciókra szétválasztjuk. A kapott végtermék szemcsemérete 1—3 mm. Az alábbi szemcseszívósságot és ömlesztett súlyt 45 mértük: szemcse ömlesztett súly szemcseszívósság SN 8 2 340 g/1 191 000 fordulat 50 2. példa Az 1. példában megadott módon járunk el azzal a különbséggel, hogy az őrléses osztályozáshoz 1000 kg 55 60 mm átmérőjű vasgolyót alkalmazunk. szemcse ömlesztett súly szemcseszívósság SN 8 2 345 g/1 245 000 fordulat A példákból kitűnik, hogy az osztályozás fokát — azonos ömlesztett súly és azonos szemcseforma mellett — a körülmények megfelelő megválasztásával befolyásolhatjuk. 3. példa Az 1. példában megadott nyersanyagot az 1. példában leírt módon kezeljük, a találmány szerinti csőmalmos utókezelés nélkül. Az alábbi értékeket kapjuk : szemcse ömlesztett súly szemcseszívósság SN 8 2 215 g/1 38 000 fordulat Megjegyezzük, hogy a fenti példákban kapott termék SN 8 szemcsenagysága a fent idézett FEPA szabvány szerint olyan őrölt anyagnak felel meg, amely 0—15% 2800—4000 [xm-es, legalább 45% 2360—2800 fxm-es és legalább 80% 2000—2800 fxm-es szemcsét tartalmaz, és amelyben az 1700 fxm-nél kisebb szemcsék legfeljebb 3%-ot tesznek ki. Így megállapíthatjuk, hogy az őrlő osztályozásának alávetett 0—3 mm szemcseméretű anyag az őrlési osztályozás során lényeges méretcsökkenést nem szenvedett. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás javított szemcseszívósságú szemcsés csiszolóanyagok előállítására korundból vagy cirkonkorundból, azzal jellemezve, hogy az ismert módon előállított, finomkristályos belső szerkezettel rendelkező olvasztott darabos vagy tömbös nyersanyagot durván felaprítjuk, a felaprított anyag szemcséit ütközőtányérra fúvatva alakítjuk, majd a finom rész kiszitálása után kapott anyagot egy szabályos mértani alakú, előnyösen gömbalakú, 10—80 mm, előnyösen 20—60 mm átmérőjű őrlőtesteket tartalmazó malomban őrölve osztályozzuk, és az őrléssel kapott anyagot szitálással elválasztjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy nyersanyagként olvasztott és lehűtött alumíniumoxidot vagy bauxitot használunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként olvasztott és lehűtött alumíniumoxid és/vagy bauxit és cirkonoxid és/vagy baddeleyit lehűtött olvadékát használjuk. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy nyersanyagként olyan lehűtött olvadékot használunk, amely 10—60 súly%, előnyösen 20—45 súly% cirkonoxidot tartalmaz. A kiadásért felel : a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 79.6724.66-42 Alföldi Nyomda* Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 3
