172341. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamid-származékok előállításra
MAGYAR SZABADALMI 172341 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: W Bejelentés napja : 1975. V. 6. (Cl—1572) Közzététel napja: 1978. II. 28. C 07 C 127/15 C 07 C 127/19 C 07 D 235/32 C 07 D 417/04 ORSZÁGOS XZki ■ ■ ' i feSw /V1 /> TALÁLMÁNYI u HIVATAL Megjelent: 1979. V. 31. / -■ / - i.. li -Feltalálók: Tulajdonos: dr. Tóth Géza vegyészmérnök 70% Chinoin Gyógyszerdr. Tóth István vegyészmérnök 20% és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Montay Tibor vegyésztechnikus 10% Budapest Budapest Eljárás karbamid-származékok előállítására 1 2 Találmányunk tárgya új eljárás (I) általános képletű — ahol R1 jelentése 1—4 szénatomszámú alkil-, 5—7 szénatomszámú cikloalkil-, fenil-, halogénatommal szubsztituált fenil-, kívánt esetben peptidkémiában ismert lehasítható védőcsoporttal védett aminocsoporttal szubsztituált fenilszulfonilcsoport, R2 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomszámú alkilcsoport, R3 jelentése 1—4 szénatomszámú alkil-, vagy R2 és R3 együtt a (II) általános képletű csoportot képezi, — ahol R4 jelentése 1—4 szénatomszámú alkoxikarbonilamino- vagy kívánt esetben halogénatommal helyettesített 5—6 tagú kén- és nitrogénatomot tartalmazó heteroaromás csoport — karbamid-származékok előállítására (III) és (IV) általános képletű aminoknak vagy sóiknak — ahol R1, R2 és R3 jelentése a fenti — és foszgén reagáltatásával, azzal jellemezve, hogy a foszgént halogénezett alifás vagy aromás szénhidrogén-oldószer és savmegkötőszer 20 jelenlétében a két amin együttes oldatába vezetjük. A találmányunk szerinti vegyületeket a humángyógyászatban és növényvédőszerként alkalmazzák. A vegyületek közül kiemelkedő fontosságú pl. az l-butil-karbamoil-2-metoxikarbonilamino-benzimidazol, melyet fungicidszerként alkalmaznak, illetve az l-p-aminobenzolszulfonil-3-butil-karbamidok, melyek fontos vércukorcsökkentő szerek. Ezen vegyületeket eddig általában úgy állították elő, hogy a szekunder aminocsoportot a megfelelő izocianáttal reagáltatták, vagy a megfelelő uretánt reagáltatták aminnal. Egy eljárás szerint a szekunder aminocsoportot tartalmazó vegyületeket foszgénnel reagáltatva, előállították a klórkarbonil-származékot és ezt reagál- 5 tatták aminnal (pl. 1,745.784 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás). Egy másik verzió szerint dolgozva az amint reagáltatták foszgénnel és az így kapott karbaminsavkloridszármazékot vagy még inkább az abból keletkezett izocianátot reagáltatták szekunder aminnal (ilyen megol- 10 dást említ pl. a reakciókörülmények megadása nélkül 153.303 sz. magyar szabadalmi leírás). A leggyakrabban mégis az izocianátokat alkalmazzák. Ezen eljárásokhoz tehát az izocianátokat kellett előállítani az amin és foszgén, káliumcianát és dimetil- 15 szulfát, ecetsavanhidrid és nátriumazid, nátriumacetamid és tionilklorid stb. reagáltatásával. A metilizocianát vagy más izocianátok előállítása foszgénből és a megfelelő aminból több módszerrel került ismertetésre, pl. úgy, hogy a primer amint gőzfázisban reagáltatták foszgénnel és a keletkező karbamilkloridból sósav-lehasitással izocianátot készítettek. Egy más ismert módszer káliumcianát és dialkilszulfát reakciója (Schotta és Lorencz) 50—55%-os hozam- 25 mai. Metilizocianátnak ecetsavanhidridból és nátriumazidból történő előállítását is ismertették (2,544.709 sz. USA szabadalmi leírás). Ez az eljárás azonban költséges és bonyolult, hiszen savhalogenideket, vagy savanhidrideket oldószerben alkálifém, vagy alkáliföldfém 30 azidjával kezeltek 0—45 °C közötti hőmérsékleten, 172341 1
