172334. lajstromszámú szabadalom • Adagolószerkezet, különösen szemcsés anyagok adagolására

3 172334 4 a járórész a találmány értelmében csavarvonal alakú test. Az alábbiakban látni fogjuk, hogy ez­zel az egyszerű megoldással olyan szállítási tu­lajdonságokkal bíró adagoló szerkezethez jutunk, amely messzemenően biztosítja a kissebességű szállítás pontosságával, szabályozhatóságával és a szállítási teljesítmény állandóságával szemben támasztott követelmények teljesülését. A találmányt részletesebben a rajz alapján is­mertetjük, ahol: Az 1. ábra a találmány szerinti adagoló szer­kezet példakénti kiviteli alakjának hosszmet­szete. A 2., illetőleg 3. ábrán egy-egy diagramot tün­tettünk föl. Amint a rajz 1. ábráján látható, a találmány szerinti adagoló szerkezet ábrázolt példakénti kiviteli alakjának önmagában ismert módon anyagvezető 10 vályúja és ebben 12 anyagot me­­nesztő 14 járórésze van. A 14 járórész a találmány értelmében csavar­vonal alakú test, mégpedig az ábrázolt példakén­ti kiviteli alak esetén csavarvonal alakban meg­görbített dróthuzal, amelynek átmérője például körülbelül 1 mm és anyaga például közönséges rugóaoél. A 14 járórésznek a rajzon jobboldali vége a 10 vályút egyik szabad végét lezáró 16 dugó 18 furatával kapcsolódik. A 16 dugó hen­geres szárának palástja menetekkel van ellátva, amelyek a 10 vályú szabad végének belső mene­teivel kapcsolódnak. A 14 járórésznek a rajzon baloldali vége csat­lakozó 20 tömb külső menetekkel ellátott szárá­ra van csavarva. A 20 tömbnek a 10 vályúból ki­álló fejében 22 rés van, amelybe a rajzon szim­bolikusan jelzett 24 hajtás 26 kihajtó tengelye kapcsolódik. A 22 rés és a 26 kihajtó tengely kölcsönös helyzetét összekapcsolt állapotban 28 csavar biz­tosítja, amely a 20 tömbben kialakított menettel kapcsolódik. A 10 vályúnak 30 adagoló garatja van, amely 32 nyakon át torkollik a 10 vályúba. 34 hivatkozási számmal kiömlő csonkot jelöl­tünk, amelyen át a szállított anyag a 10 vályút elhagyja. A 34 csonk alatt 36 gyűjtőedény van elrendez­ve. A találmány szerinti adagoló szerkezet ábrá­zolt példakénti kiviteli alakjának működésmódja a következő: A 30 garatba betöltjük az adagolható 12 anya­got, majd megindítjuk a 24 hajtást. Ekkor a 24 hajtás a 26 kihajtó tengelyen és a 20 tömbön át a 14 járórészt hosszirányú közép­vonala körül a menetek jellegétől függően az óramutató járásával azonos vagy ezzel ellenté­tes értelemben úgy forgatja, hogy a 10 vályúban a 14 járórész menesztő hatása az ábrán 38 hivat­kozási számmal jelölt nyíl irányában érvénye­sül Amikor tehát a 12 anyag a 30 garatból a ga­ratba rajzolt 40 nyíl irányában a 32 nyakon át a 10 vályúba jut, a 14 járórész menesztő hatása alá kerül és a 34 kiömlő csonk felé vándorok Minthogy a 14 járórész a 12 anyagon átfúrja magát, a 12 anyag nem tud a 14 járórészhez ta­padni és ugyanekkor az 1. ábrán jobbra vándor­ló menetek hatása alatt egyes rétegei helyüket változtatják. Ezzel a 12 anyag kilazulása és a 34 kiömlő csonk felé irányuló vándorlása biztosítva van. Amikor a 12 anyag a 14 járórész menesztő ha­tása alatt a 34 kiömlő csonk fölé ér, a 42 hivat­kozási számmal jelölt nyíl irányában elkezd ki­ömleni, hogy a 36 gyűjtőedényben fölhalmozód­jék. A 10 vályúnak az 1. ábrán a 34 kiömlő csonktól jobbra eső részén a 12 anyag rézsűszö­gének megfelelően helyezkedik el és a 16 dugót, illetőleg az ennek 18 furatában mint csapágyban elhelyezkedő 14 járórész végét már nem éri el. A találmány szerinti adagoló szerkezet szál­lításának egyenletessége kitűnik a 2. ábrából, amelynek abszcisszatengelyére a 14 járórész per­cenkénti fordulatszámát (n/min), ordinátatenge­lyére pedig az adagolt mennyiség óránkénti gramm mennyiségét (g/h) vittük föl. Láthatjuk, hogy a szállítási teljesítmény a fordulatszámmal egyenes arányos (lineárisan változik). Hasonló megállapítást tehetünk a 3. ábra alap­ján, ahol a diagram abszcisszatengelyén a 14 já­rórészt alkotó csavarvonal alakú test (t) hézag­távolsága vagyis a huzalvastagsággal csökken­tett menetemelkedés van fölvive milliméterben (h/mm), az ordinátatengely viszont az előző dia­gramnak megfelelő (g/h) adatokat tünteti föl. A t hézagtávolság függvényében öt kísérletet vé­geztünk öt különféle fordulatszámnál és ezeknek a kísérleteknek adatait tüntettük föl. Láthatjuk, hogy a szállítási teljesítmény nemcsak a fordu­latszámmal, hanem a t hézagtávolsággal is egye­nes arányban változik, vagyis az összefüggés ugyancsak lineáris. A kísérletek során a 12 járórész — mint emlí­tettük — 1,0 mm vastagságú acélhuzalból ké­szült és külső átmérője 4,0 mm volt. Ez a 12 já­rórész 5,5 mm átmérőjű 10 vályúban van elhe­lyezve. A 32 nyak átmérője nagyobb, mint a 34 kiöm­lő csonké. Az arány célszerűen 1,5:1. Ennek az a jelentősége, hogy gátolja az anyag boltozódá­­sát a 32 nyakban. Amint az 1. ábra alapján könnyen beláthat­juk, a 14 járórészt szükség esetén cserélhetjük. Ehhez mindössze az szükséges, hogy a 28 csa­vart oldjuk és a 16 dugót a 10 vályúból kicsavar­juk. Ekkor a 14 járórészt a 20 tömmbel együtt a 10 vályúból a 38 nyíl irányában kiemelhetjük és más paraméterekkel bíró járórésszel cserélhetjük ki. Cserélhetjük azonban magát a 14 járórészt alkotó huzalt is, amennyiben a rajzon baloldali végét a 20 tömb menetes száráról lecsavarjuk. Most a 20 tömbre például az előbbivel azonos át­mérőjű, de más menetemelkedésű 14 járórészt csavarhatunk, majd ezt a 38 nyíllal ellentétes irányban a 10 vályúba tolhatjuk. A rajzon bal­oldali végét a 28 csavar meghúzásával kapcsolat­ba hozzuk a 26 kihajtó tengellyel, miután a raj­zon jobboldali végét a 10 vályúba csavart 16 du-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom