172324. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőenergiának közvetlenül elektromos energiává alakítására és ehhez energia-átalakító generátor

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 172324 Bejelentés napja: 1973. IV. 10. (BA—2906) Nemzetközi osztályozás H 02 N 3/00 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1978. II. 28. ï iíwím í'-' TALÁLMÁNYI \ / HIVATAL Megjelent: 1979. V. 31. Feltalálók : Dárdai Pál fizikus, 20%, Meckl Ferenc fizikus, 20%, Papp József fizikus, 45%, Tatabánya, dr. Varga Elemér oki. gépészmérnök, oki. bánya­mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, 15%, Budapest Tulajdonos: Bányászati Kutató Intézet, Budapest Eljárás hőenergiának közvetlen elektromos energiává alakítására és ehhez energia-átalakító generátor 1 A találmány eljárás és energia-átalakító gene­rátor hőenergiájának közvetlenül, forgó alkatré­szek nélkül való elektromos energiává alakítá­sára. Már ismertek olyan generátorok, amelyek ré- 5 vén a hőenergiát közvetlenül, forgó alkatrészek alkalmazása nélkül lehet elektromos energiává alakítani. Ilyen generátorok az úgynevezett MHD és ÉGD generátorok. Az ismert MHD és ÉGD generátorok energia- 10 átalakítási elve azon alapszik, hogy ha egy elekt­romosan vezető közeg mágneses térben mozog, akkor a közegben a mágneses térre és a mozgás irányára merőleges elektromotoros erő induká­lódik. A közeg lehet gáz vagy folyadék, mely- 15 nek mozgását a közegbe bevitt vagy a közegben kémiai átalakulás folytán keletkezett hőenergia idézi elő. Az ismert generátorok között van olyan, amely nemesgáz, alkálifém keverékből álló közeggel, 20 van olyan, amely folyékony fém közeggel, és van olyan, amely kémiai tüzelőanyag közeggel dolgozik. A kémiai tüzelőanyaggal dolgozó, MHD gene­rátorok hatásfoka annál jobb, minél nagyobb a 25 közeg vezetőképessége. A kémiai tüzelőanyagok elégetésénél keletkező égéstermékek hőmérsékle­te azonban nem elég magas ahhoz, hogy a kö­zegben kellő ionizáció jöjjön létre, ezért a közeg ionizálását valamilyen módon fokozni igyekez- 30 2 nek. Az ionizáció fokozható külső energia be­vitelével, szikraközzel, ívkisüléssel vagy azáltal, hogy a közegbe könnyen ionizálódó anyagot, pl. alkáli fémek vegyületeit viszik be. E próbálkozá­sok azonban eddig nem hoztak olyan eredményt, ami hatásfok szempontjából kielégítő lenne. Az ionizálás fokozására alkalmazható lökő­hullám is, amely a gáz vagy gőz közeget nagy­mértékben ionizálja. Ennek oka, hogy a lökőhul­lám irányított, így haladási irányban gerjeszti a transzlációs és disszociációs termeket. A lökőhullám hasznosítására létesítettek már olyan impulzus üzemű, robbanóanyaggal műkö­dő generátort, amely nagyfeszültségű, 10—20 kV- os elektromos impulzust hozott létre. A gyakor­latban azonban ez az eljárás, illetve ez a gene­rátortípus sem vált be, mivel robbanásnál nincs idő az anyag teljes elégésére, az energia-átalaku­lás tökéletlen, továbbá a robbanóanyag nagyon drága az egyéb tüzelőanyagokhoz viszonyítva. Ezért ezzel az eljárással sem lehetett eddig jó hatásfokú energia-átalakítást elérni. A találmány feladata olyan eljárás és energia­átalakító generátor létesítése, amely révén a ren­delkezésre álló hőenergia lényegesen jobb hatás­fokkal alakítható át közvetlenül — azaz forgó alkatrészek alkalmazása nélkül — elektromos energiává, mint az eddig ismert és alkalmazott eljárások, illetve energia-átalakító generátorok révén. 172324 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom