172319. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyagbefecskendezési eljárás belsőégésű dugattyús motorokhoz

3 172319 4 elektromos kisülésnél keletkező hő- és mozgás­energia juttatja a fúvókából porlasztva az égési levegőbe a tüzelőanyagot. Találmányunk eljárás folyékony tüzelőanyagú belsőégésű dugattyús motor tüzelőanyagbefecs­kendezésére, melynél a motort tápláló égési frisslevegőbe szakaszosan fecskendezzük be a tü­zelőanyagot a tüzelőanyagfúvókából, a tüzelő­­anyagfúvóka kamrájába tápnyomással bejutta­tott tüzelőanyagban elektródák között, az üzem­anyagot a kamrából a fúvókanyíláson keresztül az égési frisslevegőbe kifúvó, a motorfordulat­számhoz rendelt periódusos elektrohidraulikus szikrakisülést hozunk létre. A találmányunk szerinti eljárás foganatosít­ható öngyulladása, Diesel-rendszerű motoroknál, ahol a hengerben elrendezett fúvókából fecsken­dezzük a hengertérbe beszívott égési frissleve­gőbe a motorfőtengely meghatározott szöghely­zetében létrehozott elektrohidraulikus szikraki­süléssel a tüzelőanyagot. A találmányunk szerinti eljárás foganatosít­ható külső keverékképzésű szikragyújtásos, Ot­­to-rendszerű motornál, ahol a henger szívónyí­lásának közelébe eső szívócsatomaszakaszban el­rendezett fúvókából fecskendezzük az égési frisslevegőbe a tüzelőanyagot úgy, hogy a du­gattyú minden egyes munkaüteméhez egy-egy elektrohidraulikus szikrakisülést rendelünk, és a találmány eddig felsorolt foganatosítási módjai­nál az egyes szikrakisüléseknél befecskendezett tüzelőanyagmennyiséget az elektromos szikraki­sülés energiatartalmának változtatásával szabá­lyozzuk. Gyorsjárású Otto-motoroknál, melyeknél a tü­zelőanyagbefecskendezés a szívócsőbe történik, eljárásunk foganatosítható oly módon, hogy leg­alább a névleges motorfordulatszámot magába foglaló magasabb fordulatszámtartományban — a folyamatos tüzelőanyagbefecskendezést meg­közelítően — az időegységre eső szikrakisülések száma meghaladja a munkaütemek számát, és a szikrakisüléseket időgenerátorral vezéreljük. A találmányunk szerinti eljárást két foganato­sítási példán ismertetjük, ahol az első példában eljárásunk alkalmazását Diesel-motoron, a másik példában Otto-motoron mutatjuk be. Diesel-motornál a tüzelőanyagbefecskendező fúvóka a hengerfejben van elrendezve és a tü­zelőanyagbefecskendezés a hengertérben komp­rimált égési frisslevegőbe történik. Tüzelőanyag­befecskendezési eljárásunk szerint a fúvóka kamrájába tápnyomással juttatjuk a tüzelő­anyagot, mely kamrában két szigetelt elektró­dát helyezünk el, melyek között a motorüzem ál­tali megkívánt befecskendezési időpontban elektromos szíkrakisülést hozunk létre. Mivel a szikrakisülés a tüzelőanyagban, azaz folyadék­ban történik, a fizikában, ill. fémalakítási tech­nológiában elektrohidraulikus kisülésként is­mert jelenség játszódik le. A szikrakisülés idő­pontját a motor főtengelyéről, ill. azzal kény­szerkapcsolatban együttforgó — négyütemű mo­tornál a főtengely fordulatszám felével forgó — tengelyről vett jellel vezéreljük. A tüzelőanyag­fúvóka szakaszos folyadéksugár előállítására al­kalmasan ismert módon van kiképezve. A fúvó­­kanyílással szembenfekvő kamrafal konkáv for­gásfelület kiképzésű, ezen forgásfelületet tenge­lyére célszerűen merőleges irányból történik egy visszacsapó szelepen keresztül a folyadékbeveze­tés. Az elektródák az említett konkáv forgásfe­lületre ugyancsak merőlegesen vannak elrendez­ve. A folyadéktérben elhelyezkedő két elektróda között mintegy 20 KV feszültségű szikrakisülést hozunk létre nagyfeszültségű kondenzátorok ki­sütésével. Az elektrohidraulikus szikrakisülést létesítő berendezés ipari méretben a fémalakítás területén ismert. (Részletesen ismerteti például a 3 452 565 sz. USA szabadalmi leírás.) A szikra­­kisülés a tüzelőanyagot felhevíti és a keletkező nyomáshullámok kilövellik a plazmaállapotba kerülő tüzelőanyagot a fúvókanyíláson keresz­tül. Diesel-motornál minden egyes munkaütemhez egy elektrohidraulikus kisülést rendelünk, és a szikrakisülés energiatartalmának változtatásá­val szabályozzuk a befecskendezett tüzelőanyag­mennyiséget, az ún. dózist. Találmányunk nemcsak a Diesel-motorok for­dulatszámának növelését teszi lehetővé, hanem a jelenleginél kisebb hengerméreteknél (egy hen­ger térfogata) is megvalósítható a tüzelőanyag­­befecskendezéses Diesel-eljárás, mivel az eddig ismert mechanikus működésű befecskendező fú­­vókák által befecskendezhető minimális tüzelő­anyagmennyiséget számos mechanikai és hidrau­likai körülmény korlátozza, míg találmányunk szerinti eljárásnál ilyen jellegű korlátozó körül­mények nem állnak fenn. A tüzelőanyag az elektrohidraulikus szikrakisülés által olyan elő­készítést kap, hogy magában a hengertérben a tüzelőanyag elégése az eddig ismert bármilyen eljárással összehasonlítva gyorsabban és tökéle­tesebben megy végbe. A találmány szerinti eljárással a Diesel-motor gyenge minőségű nehéz tüzelőanyagok elégése mellett is az eddig elért liter-teljesítményeknél jelentős mértékben nagyobb liter-teljesítményű­re konstruálható. Otto-motornál, mely szikragyújtásos külső ke­verékképzésű, szintén kedvezőbb eredménnyel alkalmazható tüzelőanyagbefecskendezési eljárá­sunk az ismertekhez képest. Otto-motornál a tüzelőanyagbefecskendező fú­vókát az egyes henger szívónyílásához csatlako­zó szívócsatornában helyezzük el a szívónyílás közelében és a hengerbe áramló frisslevegőbe fecskendezzük a tüzelőanyagot a fúvókában lét­rehozott elektrohidraulikus szikrakisülés útján. A tüzelőanyagot tápnyomással juttatjuk a be­fecskendező fúvóka kamrájába. A befecskende­ző fúvóka felépítése azonos a Diesel-motornál is­mertetett kivitellel. A befecskendezés törvényszerűségére alapve­tően kétféle módszert választhatunk. Az egyik­nél minden egyes munkaütemhez egy befecsken­dezést, azaz egy elektrohidraulikus kisülést ren­delünk, melyet célszerűen az Otto-motor szikra­gyújtó berendezéséről vezérelünk, a gyújtásidő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom