172308. lajstromszámú szabadalom • Korrekciós áramkör

3 172308 4 dig a két osztó karakterisztikája egymással párhuzamo­san egymáshoz képest tolható el. A feladat találmány szerinti megoldásában a korrek­ciós áramkör bemeneti kapcsai közé egyrészt frekvencia­független első feszültségosztó, másrészt két — második és harmadik — frekvenciafüggö feszültségosztó van csatlakoztatva, amelyek közül a harmadik feszültség­osztó a második feszültségosztónak elsőfokú transzfor­­máltja. A frekvenciafüggő feszültségosztók első fokoza­tának talpponti ágát két-két sorbakapcsolt ellenállás al­kotja, és a frekvenciafüggő feszültségosztók első fokoza­tának osztáspontjára a feszültségosztók második foko­zata csatlakozik. Az öt-állórészes forgókondenzátor sor­rendben első állórészére a második feszültségosztó má­sodik fokozatának osztáspontja, második állórészére a második feszültségosztó első fokozatának talpponti ágát alkotó ellenállások közös kivezetése, a harmadik — kö­zépső — állórészre az első feszültségosztó osztáspontja, a forgókondenzátor negyedik állórészére a harmadik fe­szültségosztó első fokozatának talpponti ágát alkotó el­lenállások közös kivezetése, a kondenzátor ötödik álló­részére pedig a harmadik feszültségosztó második foko­zatának osztáspontja van kötve. Előnyösen a második feszültségosztó első fokozatának bemeneti kapocsra kötött soros ága ellenállásból és vele sorbakapcsolt soros rezgőkörből áll, amely soros rezgő­kör további ellenállással van áthidalva. A második fe­szültségosztó második fokozatának soros ágát ellenállás, talpponti — párhuzamos — ágát ellenállással sorbakap­csolt párhuzamos rezgőkör alkotja. A harmadik feszült­ségosztó első fokozatának soros ága ellenállásból és vele sorba kapcsolt párhuzamos rezgőkörből áll, amely rez­gőkör további ellenállással van áthidalva. A harmadik feszültségosztó második fokozatának soros ágát ellen­állás, talpponti ágát pedig ellenállással sorbakapcsolt soros rezgőkör alkotja. A második és/vagy harmadik feszültségosztó első fo­kozatának ellenállásokból álló talpponti ágával párhu­zamosan frekvenciafüggő kétpólus kapcsolható, amely­­lyel a karakterisztikák járulékosan változtathatók (pl. aszimmetrikus szabályozási tartomány elérésére). A találmány szerinti megoldás előnye, hogy viszony­lag kevés bemérési munkával, kevés számú alkatelemből megvalósítható, a kívánt korrekciós igényekhez egyszerű módon illeszthető korrekciós áramkört eredményez, amely kisebb költséggel előállítható, és kisebb helyigé­nyű, mint az ismert korrekciós áramkörök. A korrekciós áramkör minden gyakorlati igényt kielégítő szabályozási tartományt biztosít. Az alábbiakban kiviteli példára vonatkozó rajz alap­ján részletesen ismertetjük a találmány lényegét. A raj­zon az la ábra feszültségosztóra kapcsolt duál feszültség­osztó, 1b ábra az la ábra szerinti feszültségosztók csillapítá­si jelleggörbéi, 2. ábra korrekciós áramkör kapcsolási vázlata, 3a ábra a 2. ábra szerinti korrekciós áramkör csilla­pítási jelleggörbéi, 3b ábra a 2. ábra szerinti korrekciós áramkör csilla­pítási jelleggörbéi R21, R22, R3i> R32 ellenállások más megválasztása esetén, 3c ábra a 2. ábra szerinti korrekciós áramkör csillapí­tási jelleggörbéi az esetben, ha az R2J, R22 ellenállások -5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 kai párhuzamosan frekvenciafüggő kétpólust kapcsol­tunk. Az ismert korrekciós áramkörökben alkalmazott át­hidalt—T négypólussal és frekvenciafüggő jelleggörbéjű feszültségosztóval beállíthatók azonos jelleggörbék. Az ismert áthidalt—T négypólus elemeiből épített la ábra szerinti hálózat A pontján mérhető feszültségcsilla­pítás (ha R=°°) megegyezik az eredeti áthidalt—T négypólus feszültségcsillapításával. Ez az állítás egy­szerűen igazolható. Az la ábra szerinti hálózat B pont­ján mérhető feszültségcsillapítás éppen a kétszerese az A ponton mérhető feszültségcsillapításnak. Az R értékű R ellenállás beiktatásával az A és B pontokon mérhető feszültségcsillapítás 1 R Aa =ln —-— értékkel nő. A csillapításnövekmény ér­téke frekvenciától független. AzR értékű ellenállás beiktatásával egy olyan frekvenciafüggő karakterisztikájú feszültségosztót nyer­tünk, amely feszültségosztó első fokozatának osztás­pontjára második feszültségosztó csatlakozik, amely az első fokozat duálja. Az la ábra szerinti egységre normált hálózat feszült­­ségcsillapítás-görbéit R =«> esetén az lb ábra mutatja, ahol a hálózat A pontján A' csillapításgörbe, B pontján B' csillapításgörbe mérhető. Az esetben, ha az említett hálózat elsőfokú transzformáltjának megfelelő hálóza­tot építünk (ahol tehát jZ" jZ' transzformációt vég­zünk), úgy a transzformált hálózat A pontján szaggatott vonallal jelölt A” csillapításgörbét, B pontján az ugyan­csak szaggatott vonallal jelölt B” csillapításgörbét nyer­jük. A fenti tételek felismerésén és alkalmazásán alapul a találmány szerinti megoldás, amelyre vonatkozó példa­képpel kiviteli alak a 2. ábrán van feltüntetve. A 2. ábrán feltüntetett korrekciós áramkör bemeneti B(, B2 kapcsai közé egyrészt Rn és R12 ellenállásokból álló frekvenciafüggetlen első feszültségosztó, másrészt két — második és harmadik — frekvenciafüggő feszült­ségosztó van csatlakoztatva, amelyek közül a harmadik feszültségosztó a második feszültségosztó transzformált­­ja, tehát a második feszültségosztóéval ellentétes frek­venciakarakterisztikájú csillapításgörbéje van. A második feszültségosztó első fokozatának bemeneti Bj kapocsra csatlakozó soros ága 1 ellenállásból és vele sorba kapcsolt reaktáns jX rezgőkör kétpólusból áll, amely további r ellenállással van áthidalva. A jX rezgő­kör kétpólus tizenkét csatornás légvezetékes rendszerben történő alkalmazás esetén általában soros rezgőkör. A második feszültségosztó első fokozatának talpponti — párhuzamos — ágát két sorba kapcsolt R21, R22 ellen­állás alkotja. Az ábrán jelölt A pont a második feszült­ségosztó első fokozatának osztáspontja, amelyre a má­sodik feszültségosztó második fokozata csatlakozik. A második feszültségosztó második fokozatának soros ágát 1 ellenállás, talpponti — párhuzamos — ágát 1/r ellenállással sorbakapcsolt .—-rezgőkör kétpólus alkotja, jX amely kétpólus tizenkét csatornás légvezetékes rendszer esetén párhuzamos rezgőkör. Az ábrán jelölt B pont a 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom