172307. lajstromszámú szabadalom • Készülék egy feljegyzéshordozón rögzített két vagy több görbe önműködő leolvasására és kiértékelésére
11 172307 12 24 órás időléptéket csupán 180°-ra osztják fel. Ahelyett, hogy az iT óraimpulzusokat változtatnánk az időléptéknek megfelelően, a 3 szinkron motor sebessége is változtatható a tápfeszültsége frekvenciájának megfelelő változtatásával, mialatt állandó óraimpulzus frekvenciát tartunk fenn. Ily módon, minden egyes esetben az iS lekérdező impulzusok frekvenciája megfeleltethető minden lehető típusú feljegyzéshordozónak, a rögzített idő azonos periódusai vagy intervallumai célszerűen percek. Az iS kérdező impulzusok ütemében, amikor is a 13 tároló elemei tárolt információt tartalmaznak az adott időpillanatban, kimenő jelek jelennek meg a 17, 18 és 19 ÉS-kapuk megfelelő kimenetein, amelyek az A, B vagy C szakasz jelenlétét jelentik. Ezek a kimenő jelek 21, 22 és 23 számlálókra jutnak, amelyek a megfelelő 17, 18 és 19 ÉS-kapuk után vannak kötve. Valamely feljegyzéshordozó teljes kiértékelése után, a 21, 22 és 23 számlálók állapotai vezérlő jelek formájában 26, 27 vagy 28 nyomtatókhoz vihetők és az eredmény táblázatos formában kinyomtatható. Ezek a táblázatok tartalmazzák az egymást követő napok feljegyzéshordozóinak értékeit, lehetővé teszik a kérdéses vezető napi tevékenységének pontos ellenőrzését tekintettel a szüneteire, utazási időkre és egyéb tevékenységeire. Természetesen a krédéses napi idők heti vagy havi összegképzése automatikusan elvégezhető. Gyakran követelmény, hogy a szünetekre jellemző vékony görbe A vagy A’ szakaszoknál lehetségessé váljék külön-külön ellenőrizni egyrészről a specifikált éjjeli pihenőidőt, másrészről a napi szükséges szünidőket. Az éjjeli pihenőidőt a körtárcsán a vékony görbe A szakasz kezdeti része határozza meg, ami éjfélkor, azaz az 1 feljegyzéshordozó elemzés kezdő pontjánál indul és a görbe B vagy C szakaszok első megjelenéséig tart, valamint a vékony görbe A szaksznak egy másik része, ami az utolsó görbe B vagy C szakaszt követő és egészen a 24 órás pontig, azaz az 1 feljegyzéshordozó végpontjáig tart. Annak érdekében, hogy megkülönböztethessük ezeket a vékony görbe A szakasz egyéb szünetidőket jellemző részeitől, az 1. ábra szerinti elrendezésben a vékony görbe A szakszókhoz rendelt 21 számláló két különálló kimenettel rendelkezik. A 21 számláló ezenkívül olyan kialakítású, hogy amikor a kérdéses vezető munkaidejét reprezentáló impulzus, azaz a B vagy C szakszra jellemző impulzus bekövetkezik, vagyis mindig valamely szünet periódus végén, annak számláló állapota egyik vagy másik kimenetén keresztül átkerül egy speciális első 24 vagy második 25 számláló tárolóba és automatikusan nullázódik. A kiértékelő áramkör olyan kialakítású, hogy a 21 számláló állapota egyik kimenetén keresztül a 24 első számláló tárolóba kerül át a 21 számláló első számlálási periódusa után, közvetlenül az elemzés kezdetét követően „0” órakor. Az első számlálási periódus megfelel az első vékony görbe A szakasz letapogatásának, amiaz éjjeli pihenést jellemzi és a munka kezdete szakítja meg, amikor B vagy C szakaszt először detektálunk. Egy impulzus első megjelenése, ami B vagy C szakaszt jellemez és a 22 vagy 23 számlálóba megy. Ekkor a 21 számláló automatikusan törlődik. Ezt követően a 21 számláló következő állapotában a másik kimenetén keresztül a 25 számláló tárolóra kapcsolódik. Ennek megfelelően a további kiértékelés során létrejövő impulzussorozatok, amelyek általában csupán rövid napközi szüneteknek, azaz a vékony A szakasz további részeinek felelnek meg, a 21 számlálóban összeadódnak, majd fokozatosan a második 25 számláló tárolóba kerülnek és annak tartalmával összeadódnak. Ez az átvitel a 21 számláló törlése során történik meg, mindig valamely szünet periódus végén, azaz B vagy C szakasz megjelenésekor. Mivel a legutolsó vékony A szakaszt, ami a munkaidő befejezésétől a 24. óráig terjed, nem szakítja meg olyan impulzus, ami munka periódust jelezve, azaz B vagy C szakasz lenne, a számláló állapota, ami ezen legutolsó A vékony szakasznak felel meg az elemzés végén a 21 számlálóba kerül és akár átvihető a 24 számláló tárolóba az elemzés befejezése érdekében, ami ezután olyan számláló állapotot jelez, ami a teljes éjjeli pihenést jelenti, vagy a legutolsó számláló állapota a 21 számlálóban marad megőrizve azt a következő elemzésig. Ebben az esetben a következő elemzés kezdetének azok az impulzusok, amelyek az első A vékony szakasznak felelnek meg, azaz az éjjeli pihenés második szakaszának, hozzáadódnak a már létező számláló állapothoz úgy, hogy az átvitel az első 24 számláló tárlóba, ami ezen periódus befej eztekor történik meg, jellemzi az éjszakai pihenés első részének teljes összegét. Az első 24 és a második 25 számláló tárolók állapotai előre megválasztható idő intervallumonként kiolvashatók a napi, heti vagy havi ellenőrzésnek megfelelően, ezek vezérlik a 20 regisztráló- és/vagy megjelenítő készülék 26’ és 26 nyomtatóit úgy, hogy ezek az adatok ugyancsak hozzáférhetővé válnak a kívánt, például nyomtatott táblázatok formájában. A 111 tároló és kiértékelő áramkör, amit az 1. ábra kapcsán ismertettünk, természetesen módosítható és/vagy kiegészíthető, illetve kialakítható például mikro-számítógépként. Amennyiben a napi adatok pontosabb elemzésére szükség van, az említett utazási, szünet és egyéb munkával töltött időket rögzíthetjük a nap rövídebb szakaszaira is, azaz például rögzíteni a szüneteket és/vagy a munkában töltött időket a különböző előre választható szünetidők és munkával töltött idők hossza szerint. Így például minden tíz percnél rövidebb szünetidő külön rögzíthető a tíz percnél hosszabb szünetidőktől, vagy mindazon szünetidők, amik tíz percnél rövidebbek, figyelmen kívül hagyhatók. Az átlagos napi szünet idők önműködően meghatározhatók és rögzíthetők például hetenként. Az általános szabályokkal megegyező legközönségesebb elemzés, az említett idők külőn-küiön tortám összeadása 24 órára, illetve egy hétre úgy, hogy a szünet idők összege, a körmány-5 10 15 20 25; 30 35 40 45 50 55 60 65 6
