172296. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinilvegyületekkel módosított poliésztergyanták előállítására
5 172296 6 ciót 110—170 C°-on, majd az azt követően folyamatosan a poliészterré történő kondenzációt 180—240 C°-on végezzük, amikor a módosított kopolimer láncra kapcsolódás útján történik a vinil monomerrel módosított észter polikondenzációs gyanta képződése. 5 A kopolimerizáció során a vinil monomer keverékben 2—20 s% akril- illetve metakrilsavmonoglikolésztert alkalmazunk. Ezen határérték alatt ugyanis nem kapunk homogén terméket, a felső határ felett pedig gélesedés következik be. Ez a megállapítás az alábbi táblázat adataiból is látható: Vinilvegyülettel módosított poliészter jellemzői Hidroxictilmetakrilát s°<,-a a monomer keverékben 1,3 2,0 5,0 15,0 25,0 Savszám mgKoH/g 15 18 22 25 42 begélesedik erősen Lehűtött ömledék opálos inhomogén tiszta tiszta tiszta tiszta 50%-os lakkbenzines oldat inhomogén tiszta tiszta tiszla szétválik átlátszó átlátszó átlátszó — Viszkozitás Mérőpohár 4-gyel 20 C°, _ 80 220 760 másodperc Száradási sebesség 20 C°-on 4 óra után 2 óra után 30 perc után 25 perc után tapad porszáraz porszáraz porszáraz Az előállított, vinilvegyületekkel módosított poliészterekből, az eddigieknél kedvezőbb tulajdonságú lakkok és zománcok állíthatók elő, mint azt az alábbi összehasonlító táblázat is mutatja: A találmányban szereplő reaktív kopolimerrel nem módosított, egyébként azonos összetételű termék A találmány szerinti eljárással készült termék 1. példa Levegőn száradó bevonat Porszáraz 3 óra 20 perc Átfesthető 12 óra 4 óra Rugalmasság (Erichsen szerint) 5,2 mm 6,6 mm Korrózióállóság (Sópermet kamrában) 800 óra 950 óra A bevonatok azonos mennyiségű fém szikkatívokat és pigmenteket tartalmaznak. Az eljárás kivitelezését a következő példák szemléltetik: 1. példa 142 sr. butilmetakrilátot, 3,1 sr. hidroxipropilakrilátot, 148 sr, ftalsavanhidridet, 270 sr. szójaolajzsirsavat és 8 sr. laurilperoxidot 170 C°-ra melegítünk és 1 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk. Ekkor hozzáadunk 100 sr. pentaeritritet, és 25 sr. xilolt. A keveréket 240 C°-on, indiferens gázáramban addig tartjuk, amíg savszáma 25 alá csökken. A fentiek szerint előállított gyanta lakkbenzinben oldható. Levegőn nagyon gyorsan porszáraz és gyorsan 30 átszáradó, kemény zománcok kötőanyagául szolgál. 2. példa összemérünk 40 sr. sztirolt, 10 sr. hidroxipropilmetak- 35 rilátot, 20 sr. tetrahidroftalsavanhidridet, 108 sr. kaprilsavat és 10 sr. benzoilperoxidot. A hőmérsékletet fokozatosan emeljük, végül 170 C°-ig hevítjük. Ezen a hőmérsékleten hozzáadagolunk 100 sr. f talsa vanhidridet, 146 sr. trimetilolpropánt és 30 sr. xilolt. Az azeotrop víz- 40 eltávolítású polikondenzációt 210 C°-on addig folytatjuk, amíg a savszám 15 alá csökken. A kapott gyantából 50%-os xilolos oldatot készítünk. A termék szabad hidroxil csoportokat tartalmazó poliésztergyanta komponensként elsősorban nem sárguló, 45 kemény, időjárásálló bevonatokhoz használható. 3. példa 60 sr. metilmetakrilátot, 130 sr. butilakrilátot, 15 sr. 50 hidroxietilmetakrilátot, 114 sr. hexahidroftalsavanhidridet és 3 sr. benzoilperoxidot keverővei, aezotrop desztillációs feltétellel ellátott saválló acél autoklávba mérünk. Az elegyet állandó keverés közben melegítjük. A melegítést úgy végezzük, hogy a fűtést az exoterm fo- 55 lyamat beindulásakor beszüntetjük, majd később újabb fűtéssel 140 C°-on tartjuk 4 órán keresztül. Ekkor hozzáadagolunk 112 sr. pentaeritritet, 268 sr. ricinénzsírsavat és 30 sr. xilolt. A hőmérsékletet 210 C°-ra emeljük, a keletkező reakció vizet azeotrop desztillációval folyama- 60 tosan eltávolítjuk. A kondenzációt addig folytatjuk, amíg a gyanta savszáma 10 alá csökken. A fentiek szerint előállított gyantát xilolban oldva levegőn száradó bevonóanyag előállítására egyaránt használhatjuk. Fém szikkatívokkal gyorsan száradó, 65 fényálló festékek előállítására alkalmas. 3
