172296. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinilvegyületekkel módosított poliésztergyanták előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172296 ■ssii Bejelentés napja: 1976. III. 18. (SA—2905) Nemzetközi osztályozás: C 08 G 63/46 C 08 G 63/20 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1978. I. 28. TALÁLMÁNYI \ # •*! -K j HIVATAL Megjelent: 1979. V. 31. Szathmári Ferenc, oki. vegyészmérnök, Budapest Eljárás vinilvegyületekkel módosított poliészter-gyanták előállítására 1 A találmány tárgya eljárás vinilvegyületekkel módosított poliésztergyanták előállítására vinilmonomerekből, polikarbonsavakból, polialkoholokból, monokarbonsavakból és/vagy zsírsavtrigliceridekből polimerizáció és polikondenzáció útján. 5 Ismeretes, hogy poliészterek vinilvegyületekkel végzett módosításával azok száradási sebességét, fényállóságát, valamint vegyszerállóságát lehet növelni. Ilyen termékek előállítására számos módszert dolgoztak ki, vinilvegyületként sztirolt, valamint akril- és metakrilsavész- 10 tereket használva fel. Sztirollal módosított alkidgyanták előállítását ismerteti az 573 809, 573 835 számú angol, a 975 352 számú német, valamint az 1 233 605 számú német szabadalom. A vinilmódosított alkidgyantákról az Official Digest Fédérât Paint Varnish zllubs 31 (1959), vala- 15 mint Solomon D. H. a J. O. C. C. A. 45 (88—94) (1962) adnak mélyebb áttekintést. Az eddig ismert eljárások lényegében az alábbi csoportokba sorolhatók: 1. Telítetlen zsírsav előzetes kopolimerizálása vinil 20 monomerrel, majd az így kapott termék beépítése a poliészterbe. 2. A telítetlen zsírsav monoglicerid előzetes kopolimerizálása és a kapott termék beépítése a poliészterbe. 3. Vinilezett telítetlen olaj polialkohollal végzett hid- 25 rolízisével nyert termék utólagos reagáltatása dikarbonsavakkal. 4. Telítetlen zsírsavakat tartalmazó alkidgyanta utólagos kopolimerizálása megfelelő vinil monomerekkel. Mind a négy esetben követelmény a telítetlen zsírsav- 30 2 lánc jelenléte és meghatározó annak szerkezete is. Legjobban reagálnak a konjugált kettőskötésű olajsavak; a 9—11 oktadekadiénsav, valamint az eleosztearinsav, illetve az ezeket tartalmazó olajok (ricinénolaj, kínai faolaj, stb.). Az izolált kettős kötésű zsírsavak: linolsav, linolénsav, illetve az ilyen zsírsavakból felépült olajok, pl. lenolaj kopolimerizációs készsége már korlátozottabb. Ezeknél kopolimerek képződhetnek oly módon, hogy a peroxid iniciátor megtámadja az aktív metilén csoportot és ezt követően a zsírsavgyökből növekedik a polimerlánc. Ezeknél a hagyományos eljárásoknál tehát a vinil polimer és a poliészter kapcsolódásának feltétele a poliészter részben kopolimerizációra képes telítetlen kötések jelenléte, így a módszer általánosan nem használható. Nem lehet pl. a csak telített vagy kopolimerizációra nem képes monokarbonsavakat vagy zsírsavtriglicerideket tartalmazó poliésztereket ily módon vinilvegyületekkel módosítani, jóllehet ezeknek a nyersanyagoknak a használata különösen a tartós, nem elszíneződő, elsősorban hőrekeményedő bevonatoknál fontos. Hibája ezen eljárásoknak az is, hogy mindig képződnek homopolimerek is, amelyek lerontják a fizikai és kémiai tulajdonságokat, gyakran inhomogenitáshoz vezetnek. További hátrány, hogy levegőn száradó bevonóanyagok előállítása esetén a száradás szempontjából értékes telítetlen kötések használódnak el a kopolimerizáció során. Az ismertetett eljárásokon túlmenően ezért olyan mód172296 1
