172279. lajstromszámú szabadalom • Zárlatvédő kapcsolási elrendezés szakadásos feszültségáram karakterisztikával

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS szolgalati TALALMANY 172279 IÉI Bejelentés napja: 1975. XII. 12. (OI—198) Nemzetközi osztályozás: H 02 H 3/08 H 02 M 3/10 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1978.1. 28. HIVATAL Megjelent: 1979. VI. 30. Feltalálók : Pápai Tibor oki. villamosmérnök, 50%, Horváth Gábor oki. villamosmérnök, 50%, Budapest Tulajdonos: Orion Rádió és Villamossági Vállalat, Budapest Zárlatvédő kapcsolási elrendezés szakadásos feszültségáram karakterisztikával 1 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés soros rend­szerű feszültségstabilizátorok túlterhelés és zárlat elleni védelmére, amely szakadásos feszültség-áram karakte­risztikával rendelkezik. A feszültségstabilizátorokat, mint ismeretes túláram­­védő áramkörrel célszerű ellátni (1. pl. Electronic Engineering, March 1971, 67—69), amely megakadá­lyozza, hogy a kimenő kapcsok véletlen rövidzárása, vagy túlterhelése esetén a stabilizátor meghibásodjon. Az irodalomból ismeretes korszerű zárlatvédő kap­csolások (pl. Fairchild, RCA stb. integrált áramkörös feszültségstabilizátorai) foldback, vagyis visszahajló karakterisztikával rendelkeznek. Az ismert, szokásos karakterisztikával rendelkező feszültségstabilizátorok feszültség-áram karakteriszti­kája alapján az a stabilizálási tartomány, ahol a kimenő feszültség névleges értékét tartja. Itt az áram a terheléstől függően változik, a feszültség állandó. Ha a terhelő ára­mot tovább növeljük, a kimenő feszültség csökken. A terhelő áram korlátozása a szabályozó elemek disszi­pációjának növekedése útján valósul meg, s a karak­terisztika eléri a rövidzárási áramértéket. A disszipáció értéke mindenkor a bemeneti és kimeneti feszültségek különbségének a terhelő árammal való szorzata. A szabályozó elemek hőelvezetésének méretezése a zárlati tartományban levő legnagyobb disszipációra történik. Gyakorlati esetben ez a maximális disszipáció a névleges disszipációnak két-két és félszerese. Ennek a 2 kapcsolásnak a hátrányai a következők: igen nagy a helyszükséglete, hátrányosan nagy a disszipációja, ami akkumulátoros üzemű berendezésnél különösen előny­telen. 5 Ismeretesek az irodalomból olyan kapcsolások is, amelynek hátránya, hogy a zárlat megszűnése után nem képes automatikusan visszakapcsolni. Az ilyen kapcsolások pl. felügyeletien távközlési berendezéseknél nem alkalmazhatók. 10 Célkitűzésünk a fenti hátrányok kiküszöbölésével olyan zárlatvédő és stabilizáló négypólusú kapcsolási elrendezés kialakítása, mely az alábbi követelményeket képes kielégíteni: 15 a) a stabilitási követelményeknek eleget tesz, b) a megadott üzemi hőmérséklet határok között az előírásoknak megfelelően működik, c) a terhelés nulla és a megadott maximális érték között változhat, d) tetszés szerinti mértékben túlterhelhető, e) korlátlan ideig rövidrezárható, f) a túlterhelés, ill. a rövidzár megszűnte után auto­matikusan szolgáltatja a stabil egyenfeszültséget, g) a miniatürizálást figyelembevéve, mérete a hagyo­mányos tápegység méreténél kisebb legyen, h) disszipációs hatásfoka az ismert kapcsolásoknál jobb legyen. A találmány — zárlatvédő és stabilizáló négypólusú áramkör, szakadásos karakterisztikával — amelynek 20 25 30 172279 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom