172277. lajstromszámú szabadalom • Több hatóanyagos gyomirtószer

3 172277 4 Herbicides, 151 p., Thomson Publ. Ed. Fresno, California, USA. A 2-metiltio-4-etilamino-6-tcrc-butilamino-l,3,5-tri­­azint — kereskedelmi közismert nevén terbutrin — her­­bicid hatását Gast és munkatársai ismertették 1965-ben. 2 nd Symposium on new Herbicides, European Weed Research Council Paris. Előállítását ismerteti a 393 344 sz. svájci, a 978 249 sz. angol és a 3 145 208 sz. amerikai szabadalmi leírás. A terbutrin a Sorghum spp-t nem károsítja, száraz idő­ben nem hat, szója gyomirtására nem ajánlják. (Thomson W. T. loc. cit: 122—123 p.) A 2-metiltio-4,6-bisz-izopro­­pilamino-l,3,5-triazin származék — kereskedelmi ne­vén — prometrin herbicid hatását Gysin H. fedezte fel 1962-ben. (Chem. Ind. 1962. 1393 p.). Előállítását adja a 337 019 sz. svájci, a 814 948 sz. angol és 2 909 420 sz. amerikai szabadalmi leírás. A prometrin hatástartama 3—10 hét, utána a gyomok újra kelnek. (Ubrizsy—Gimesi: 10c. cit. 77 p. és Thom­son W. T. loc. cit : 1975—1976 119. p.) A fentiekből következően a felsorolt anyagok részben csak specifikus esetekben használhatóak, más esetekben pedig még káros fitotoxikus hatásuk is van. A további előnyök kialakítására a mezőgazdaságban, az említett anyagokból kettős, hármas és négyes kom­binációkat is alkalmaznak. A fenti — egyenként ismertetett hatóanyagok kettős kombinációi pl. a következők : — A 2 191 845 sz. francia szabadalmi leírás karbamid származékot és triazin származékot tartalmazó szert használ gabonafélék gyomirtására, — 157 626 sz. magyar leírás szerinti karbamid + + uracil keveréke csak répára jó, Panicum és Seta­­ria gyomok ellen azonban nem hatásos, — a 156 378 sz. magyar szabadalmi leírás, amely kar­bamid származékot + klórecetsav-triklór-etilami­­dot javasol, szintén csak répára jó. — A felsorolt hatóanyagok hármas kombinációira példa a 164 099 sz. magyar és az 1 356 537 sz. angol szabadal­mi leírásokban ismertetett szerek, amelyekben propa­­klór + acetanilid + monolinuron van, de ezek kizárólag burgonya gyomirtására alkalmasak. Négyes kombinációra szolgáljon például a 158 934 sz. magyar szabadalmi leírás, amely linuront, monolinuront és kétfajta triazin felhasználását javasolja. Sajnos kizáró­lag a szőlőkultúrákban alkalmazható, mert minden más kultúrnövényt kiirt. Kísérleteinkben, amelyek végül is találmányunkhoz vezettek, arra törekedtünk, hogy az ismertetett káros mellékhatások nélküli és nagyobb felhasználási lehető­ségű kombinációkat találjunk. Kísérleteinknél azt a meglepő hatást figyeltük meg, hogy az általunk válasz­tott kombinációkban fitotoxieitást nem találtunk és kombinációink olyan növénykultúrákban is előnyösen voltak felhasználhatók, amelyekre a felsorolt ismert adatokból még csak következtetni sem lehetett. A találmányunk szerinti gyomirtószerek a kapás szán­tóföldi növények — kukorica, napraforgó, burgonya, hüvelyesek stb., — és faiskolák, szőlő, gyümölcsösök teljes tenyészidőszakra kiterjedő szelektív gyomtalaní­tására alkalmasak a kultúrnövények károsítása nélkül. Hatásukra jellemző továbbá, hogy a talajban egy vege­tációs periódus alatt elbomlanak és így káros utóhatásuk nincsen és elpusztítják az ismert gyomirtószerekkel és szerkombinációkkal szemben rezisztens gyomfajtákat, mint a fehér libaparéjt (Chenopodium album), a folyon­­dárszulákot (Convolvulus arvensis), a fenyércirkot (Sorghum halepense), a muhart (Setaria spp.), és kölest (Panicum spp.), továbbá a kakasiábfüvet (Echinochloa crus galli). Veszélytelen túladagolhatóságuk jelentősen meghaladja az eddig ismert többhatóanyagos gyomirtó­szerekét. Ugyancsak nem várt hatás találmányunk alkalmazása­kor, hogy ezen gyomirtószerek lényegesen hosszabb — az egész tenyészidőszakra kiterjedő — gyommentes­séget biztosítanak és nagymértékű túladagolásuk sem okoz fitotoxieitást a kultúrnövényekben. Ilyen gyom­irtószer eddig nem volt ismeretes és a mezőgazdaság részére nagy gazdasági előnyt és fokozott termelési biztonságot jelent. A találmány szerinti gyomirtószerek­kel több éven át szabadföldön végzett kísérletek azt mutatták továbbá, hogy szélsőséges csapadékviszonyok között, száraz tavaszi időben és mesterséges öntözéssel egyaránt hatékonyak voltak. Találmányunk tárgya tehát olyan gyomirtószer, amely kombinációkban I. ált. képletadó acetanilid származé­kot, II. ált. képletű N-halogénfenil-N'-alkoxi-N'-alkilkarbamidot 2-me­­tiltio-4-etilamino-6-terc.butilamino-l,3,5-triazint és 2- -metiltio-4,6-bisz.izopropilamino-l ,3,5-triazint tartal­mazza. Ezek egymásközti kerekített aránya a célszerűen 4 : 3 : 2: 1—2 : 2 : 4 : 1 értékek között változhat. Különösen jó hatású kombinációnak találtuk a 4 rész savanilidből I-, 3 rész karbamid származékból -11-2 rész 2-metiltio-(4-etilénamino-6-terc-butilamino-1,3,5-triazin­­ból és (1) rész 2-metiltio-4,6-bisz-izopropilamino-l,3,5- -triazinból, valamint 78 rész szokásos töltő és segéd­anyagokból álló gyomirtószert. Találmányunk lényegének jobb kiemelésére annak tartalmát a következő példákkal is illusztráljuk. 1. példa Felismerésünk igazolására összehasonlító kísérletet végeztünk üvegházban egy ismert gyári készítménnyel, amely 3 hatóanyagot tartalmazott, az „A” szer rövidített névvel jelzett hatóanyag összetétele: 7% propaklór, 32% línuron és 11% prometrin. Összehasonlító szerként a találmány szerinti alábbi hatóanyagösszetételű szert használtuk: 37% propaklór, 32% linuron, 7% promet­rin és 24% terbutrin „B” szer. Mindkét szert 1%-os vizes szuszpenzióvá hígítva tenyészedényekbe vetett 5 féle növény talajára permetez­tük vetés után. A vetés után 16 nappal végzett növény­számlálás eredményét az I. táblázatban foglaltuk össze. I. táblázat Növény 1 Elvetett db ! Kontroll db í „A” szer kg/ha „B” szer kg/ha 0,5 1,0 2,0 4,0 0,5 1,0 2,0 4,0 Heliantus annuus (napraforgó) 10 9 9 9 9 8 10 9 9 9 Triticum aesti­vum (búza) 10 9 10 9 7 — 9 10 6 — 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom