172275. lajstromszámú szabadalom • Információkereső berendezés
3 172275 4 leges ismert tárolóberende/és, pl. a számítástechnikában alkalmazott ferritmagos tároló is alkalmazható. Ismert olyan oktató és vizsgáló berendezés, amelyben két tárolóberendezést alkalmaznak : egy tárolót mikrofilmekkel, amelyek képein csupán szöveg és grafikus információk vannak tárolva, és egy parancsjel-tárolót, amely állandóérték-tároló, amelyben a mikrofilmek képeinek címe van tárolva. A két tárolóberendezés szinkronizálása mechanikus kapcsolattal történik. Ismert továbbá olyan információkereső berendezés (No. 3 218 921 ki. 35—8 USA szabadalom), amelynek információhordozója filmtekercs, ahol a filmtekercs minden képmezőjének egy része a cím tárolására van igénybe véve, amelynek binér kódja fekete és fehér pontok kombinációjaként van a képmezőben rögzítve, amely pontokat fotocellás érzékelő egységre vetítenek. A képnek az a része, amelyen a szöveges és grafikus információ van rögzítve — képezi a tárolóberendezés celláját, míg a képnek az a része, amelyen a kódolt cím van tárolva, a parancsjel-tároló egy celláját képezi. A tárolóberendezés egy filmvetítő gép és egy képernyő, míg a parancsjel-tárolót ugyanez a filmvetítő gép és egy fotocellás érzékelő egység alkotja. A tárolóberendezések szinkronizálása azáltal van biztosítva, hogy az információhordozójuk azonos. (Filmtekercs.) A berendezésnek a működés vezérlésére szolgáló bemeneti egysége van (nyomógombokkal ellátott kezelőasztal), amelynek kimenetére koincidencia-egység első bemenetei csatlakoznak, míg a koincidencia-egység második bemenetei a fotocellás érzékelő egységre csatlakoznak. A bemeneti egység a filmvetítő gép filmtovábbító szerkezetének vezérlő bemenetéivel is össze van kötve, amelyre a bemeneti egységből a filmtovábbító szerkezetet bekapcsoló jel jut, míg a koincidencia-egység kimenete a filmvetítő gép filmtovábbító szerkezetének második bemenetéire van kapcsolva, amelyre a koincidencia egységből a filmtovábbító szerkezet megállító jele jut. A berendezés működése az alábbi : A bemeneti egység nyomógombjaival bebillentyűzzük a kiválasztandó információt tároló kép címét. A bebillentyűzött címet a bemeneti egység villamos jellé — bemeneti parancsjellé — alakítja, amely a koincidenciaegységben tárolódik. Ugyanakkor a bemeneti egység egy vezérlőjelet képez, amely a filmtovábbító szerkezetet elindítja. A filmvetítőgép képablakában megjelenő kép címét a gép fotocellás érzékelő egység fotocelláira vetíti, amelyek a cím kódját villamos jellé alakítják. Ez a jel a koincidencia-egység második bemenetére jut, és a koincidencia-egység összehasonlítja a keresett címnek megfelelő, a koincidencia-egységben tárolt parancsjelet. Abban a pillanatban, amikor a képablakban megjelenő kép címe a keresett kép címével megegyezik, a koincidencia-egység egy a filmtovábbító szerkezetet megállító jelet ad, ennek hatására a keresett kép a képablakban marad és a filmvetítő gép állóképként a képernyőre vetíti. Ha oktatógépként alkalmazzuk a berendezést, a tanuló feleletének helyességtől függően szükség van arra, hogy a már áttanulmányozott anyagot ismételten kikeressék, vagy új tananyagot keressenek ki. Oktató gépnél a filmen megtanulandó információk és ellenőrző kérdések vannak rögzítve, amelyek lehetővé teszik az anyag tudásának ellenőrzését. Az egyes ellenőrzőkérdésekhez egy több lehetséges felelet tartozik, míg a tanuló a kérdésre úgy válaszol, ahogy azt helyesnek tartja. Ha a tanuló a helyes választ adja, akkor új tananyagot rögzítő képre kell átváltani, ha a tanuló helytelen választ ad, akkor automatikusan az ismételendő tananyagot választja ki a berendezés. Az említett tanulási folyamat megvalósításánál az ismert berendezésben a megtanulandó információkat tartalmazó minden egyes képre a következő kép címe van tárolva, amelyre a soronlevő kép feldolgozása után tovább kell lépni. A tanuló ezt látja a képen és bebillentyűzheti a bemeneti egységbe. Az ismertetett berendezés fő hibája az, hogy minden képen csak egy cím van feltüntetve, amelyet fel lehet keresni. Annak kiderítése, hogy a soronlevő képről a film előre vagy hátra mozgatásával érhető el egy új megtanulandó információt tároló kép — ha az ellenőrzések alapján megállapították, hogy a tanuló az információt nem értette és annak áttanulmányozására ismételten szükség van — tanterv segítségével lehetséges. Egy ilyen tantervnek az ismert berendezéssel történő realizálásához az szükséges, hogy a filmtekercs előre vagy hátra mozgatásával a kívánt kép címét keressék meg, ahol a kívánt kép és azon kép között, amelyről vissza kell lépni, számos kép lehet, amelyek címe nem azonos a kívánt kép címével. A főiskolákon általánosan alkalmazott tantervek nagyszámú közbenső képet tartalmazhatnak, amelyek a soronlevő kép és a megkeresni kívánt kép között vannak a filmtekercsen. Ezek a képek a megtanulandó anyagot tároló kép előtt és mögötte is lehetnek elhelyezve. Ennek következtében olyan nagyok lehetnek komplikált tantervek esetén a címrendszer kialakításánál figyelembeveendő megszorítások, hogy lehetetlenné válik az ismert berendezésekkel a nagy bonyolultságú tantervek realizálása. Az ismert berendezés további hátránya, hogy nem teszi lehetővé a filmtekercs mozgatási irányát annak függvényében változtatni, hogy a tanuló az ellenőrző kérdésre helyesen vagy rosszul felelt. Ha a tanuló rossz választ adott, úgy visszatér az ismételendő anyagra, ha a felelet helyes volt, akkor a tanterv szerint következő anyagra tér át a berendezés. Az ismert berendezés további hátránya, hogy annak a képnek a címét, amelyre megfelelő válasz-adás esetén a berendezés tovább fog lépni, csak az a felelet (azaz a benyomott nyomógombok száma a bemeneti egységen) határozza meg és a korábbi ellenőrző kérdésekre adott válaszok ezt nem befolyásolják. Emiatt a tanulási folyamatban a tanuló individuális sajátosságai nem vehetők figyelembe. Ha például az adott ellenőrző kérdésre öt lehetséges válasz közül kell választani, és a bemeneti egységen tíz nyomógomb van, akkor azt az öt nyomógombot, amelyek nem vonatkoznak a feleletekre reteszelni kell, különben az ismert berendezés ezen nyomógombok véletlen vagy szándékos lenyomásakor egy más, nem a tanterv szerint következő képet fogja vetíteni. Hátrányos az ismert berendezéseknél az a körülmény is, hogy perifériális készülékek — például tanári asztal, ahonnan a munkát tanár vagy számítógép előre megadott algoritmus szerint irányítja — nem csatlakoztathatók hozzá. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
