172270. lajstromszámú szabadalom • Szelep lélegeztető készülékhez
3 172270 4 nül, vagy a belélegeztetőcsonk csatlakozásán át van a lélegeztető készülék szelepszerkezetének csatlakozásával összekötve. A szelepkamra és a szelepszerkezet közötti bontható összeköttetés teszi lehetővé, hogy a szelepet valamennyi előforduló igénynek megfelelően, univerzálisan hasznosíthassuk. Ez a lehetőség különösen akkor előnyös, ha a találmány szerinti szelepet asszisztált lélegeztetés céljára szolgáló automatikus lélegeztető készülékhez használjuk fel. Előnyös annak a szűkkeresztmetszetű vezetéknek alkalmazása is, amely a kamra csatlakozóján át a beteg lélegzőtere és a lélegeztető készülék szelepszerkezetének bemenete közötti összeköttetést hozza létre, miáltal igen nagyérzékenységű szelephatást alkotunk. Ha a lélegeztető készülék szelepcsatlakozással rendelkezik, akkor a kamra és a szelepszerkezet csonkja között közvetlen összeköttetést hozunk létre. Az is lehetséges azonban, hogy a kamra csatlakoztatására a belégzőcsonkot a belégzőcsővel közvetlenül kössük össze. Ez esetben a lélegeztető készülék lélegzőcsövében szelepszerkezet-csatlakozásnak kell elhelyezve lennie. Célszerűen a belégzőcsonk csatlakozása olyan csatolóelemként van kialakítva, amely a belégzőcsonkot a belégzőcsővel köti össze. Ezen kiviteli változat esetén a kamra csatlakozója és a csatolóelem közötti vezeték csőáthidalás is lehet, amelynek keresztmetszete és gázáteresztőképessége, valamint a szeleptest előfeszítése a túlságosan kis szelepelőérzékenység lehetőségét kizárja. A találmány példakénti kiviteli alakját részletesebben rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a lélegeztető készülék találmány szerinti szelepét ábrázolja vázlatosan, metszetben, a szelepszerkezethez való csatlakozással, a 2. ábra az 1. ábra szerinti szelepet és a csatolóelemet ábrázolja vázlatosan, metszetben. Mint ahogy az 1. ábrán látszik, a lélegeztető készülékek részére szolgáló találmány szerinti szelep 1 testének tengelyirányban kialakított 2 belégzőcsonkja és 3 kilégzőcsonkja van. Ezek együttesen alkotják a 10 kamrát. A 10 kamra 15 csatlakozással rendelkezik, amely egy szűkkeresztmetszetű 16 vezetéken át az ábrán nem ábrázolt szelepszerkezettel való összeköttetést biztosítja. A szelepszerkezetnek az ábrán nem ábrázolt automatikus lélegeztető készülékhez való csatlakoztatására külön csatlakozója van. A 2. ábra egy másik lehetséges kiviteli alakot ábrázol. Ennek lényege az, hogy a 10 kamra a 15 csatlakozáson át egy kalibrált 17 átvezető csövön keresztül — amely utóbbi csatlakozóelemként kialakított 18 csatlakozáson át a 2 belégzőcsonkkal van összekötve — a 19 belégzőcsőhöz való csatlakozással rendelkezik. Ez az összeköttetés gyakorlatilag áthidalást jelent a 2 belégzőcsonktól az 5 nyíláson és a 6 külön membránon át a 10 kamrába. A 17 átvezetőcső által létrehozható összeköttetés akkor szükséges, ha az automatikus lélegeztető készülék külön szelepelőszerv-csatlakozás helyett egy, a 19 lélegzőcsővel összekötött szelepszerkezet-csatlakozással rendelkezik. Mindkét csatlakozási lehetőség egyszerűen valósítható meg, mert az egyik összeköttetési módról a másik összeköttetési módra egyszerű eszközzel lehet átkapcsolni. Csupán arra van szükség, hogy ha külön szelepszerkezet-csatlakoztatást kívánunk létrehozni, akkor a 18 csatlakozást egy sapkával légmentesen lezárjuk vagy azt eltávolítjuk. Ha a kilélegzett levegő visszalélegzését meggátló szelep egy automatikus lélegeztető készülékkel van összekötve az asszisztált lélegeztetésnél, és e célból a találmány szerint külön csatlakozóval hozzuk létre a szelepszerkezettel való összeköttetést, akkor a beteg lélegeztetőtere és a lélegeztető készülék szelepbemenete között kéményszerűen a szűk keresztmetszetű összeköttetés jön létre. Az ilyen módon elérhető igen nagyérzékenységű szelep érzékenységet az 5 nyíláson át a 2 belégzőcsonkra rögzített 6 membrán biztosítja, amely pl. asszisztált lélegeztetésnél a 10 kamrában a még jelentős max. 50 mm WS megszólalási nyomáshiány esetén megemelkedik és a 19 lélegzőcsövet majd ezután kapcsolja az evakuálandó térfogatba. Kis szelepérzékenységnél, pl. 5—10 mm WS nyomáshiány értéknél, az evakuálandó térfogat a szelep holtterére és a szelepcsatlakozáshoz vezető 16 vezeték terére korlátozódik. Ezzel az intézkedéssel a berendezést még a kisgyermekek lélegeztetésére is alkalmassá tehetjük, és kizárjuk annak lehetőségét, hogy a lélegeztetőcső mozgatása folytán szelepműködés jöjjön létre. Ha a 19 lélegzőcső szelepbemenetével összeköttetést hozunk létre, akkor a kalibrált 17 átvezetőcső a 6 membránt pl. 30 mm WS nyomáshiány esetén is már működteti. A kilélegeztetést úgy indítjuk meg, hogy ha a 2 kilélegeztetőcsonkban nyomásesés jön létre, akkor az 5 nyílások lezárnak, a 4 nyílások kinyitnak, úgyhogy a 3 kilélegeztetőcsonkon át a kilélegzett levegő távozhat. A lélegeztető készülékek szelepét a javasolt kiviteli változatnál 8 tartókengyellel és megfelelő 14 tömítőeszközzel szereljük. A kilélegeztetőcsonkot olyan 7 szeleptesttel is elláthatjuk, amelynek 11 tartógombja a 12 áteresztő nyílás középpontjában van elhelyezve oldható módon a nyílást áthidaló 13 iámban. Az 1 test hasonlóképpen kiképezhető a beteg 9 csatlakozócsonkjaként, ha az általunk javasolt szelepösszeköttetés kivételével a teljes szelepszerkezetet felhasználjuk, miáltal a korábban említett előnyöket biztosítani tudjuk. Szabadalmi igénypontok 1. Szelep lélegeztető készülékek részére, amelynek háromutas szelepházában az egyik nyílás az atmoszférába, a másik nyílás gáz túlnyomású térhez, a harmadik nyílás a beteg lélegzőteréhez csatlakozik, továbbá a szelepház lapkaszerű rugalmas szeleptesttel rendelkezik, és hogy a túl-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
