172269. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés exponenciálisan vezérelhető átviteli jelek részére

5 172269 6 azonos nagyságú áramot hoz létre úgy, hogy íz kime­nőáram nem jön létre. Ha ezután pozitív Uy vezérlő­feszültséget adunk, akkor a Tr 1 és Tr 3 első és a har­madik tranzisztorok bázis-emitter-feszültsége csökken. Az exponenciális jelleggörbe következtében a kollek­toráramok karakterisztikája is exponenciálisan csökken. Hasonló módon csökken a meredekség is. A kapcsolási elrendezés hídjellege következtében az íz kimenőáram értéke nulla lesz. Az Ix jel-áram lényegében a Tr 2 má­sodik tranzisztorra hat. A folyó áram változása loga­ritmikus jelleggörbéjű. A Tr 1 első tranzisztor beállított meredekségének megfelelően változik a kollektoráram az Ix jel-áramhoz képest lineárisan, mert a dióda loga­ritmikus jelleggörbéje és a tranzisztor exponenciális jelleggörbéje ekkor nem hat. A Tr 1 első tranzisztor kollektorárama és az Str áram-tükörszint-kapcsolás (Stropie) kimenőáramának különbségéből adódik az íz kimenőáram. Parazitahatások kiküszöbölése céljából, mint pl. a bázis-kollektor-dióda maradékáram, a tran­zisztor meredekségének hatása, és a hőhatások kikü­szöbölésére az Up segédfeszültségnek a tranzisztordióda közötti feszültséggel azonosnak kell lennie. A 2. ábrán látható kiviteli változat esetében, válta­kozóáramú jelek átvitele esetén az Up segédfeszültség­forrás helyett Ca kapacitást alkalmazunk és egyben a kimenőkapocspár polaritását felcseréljük. A kimenő­sarkot a vonatkozási pont képezi. Ez a kapcsolás tet­szőleges fogyasztó-feszültségeket tesz lehetővé. A kap­csolás a bemeneten alkalmazott leválasztókondenzá­torral egészíthető ki. A 3. ábrán n-szeres vezérlés céljára szolgáló kapcsolá­si elrendezés van szemléltetve. A 3a ábra az n-szeres szolgáltatóegységet, a 3b ábra pedig csak az egyszeresen szükséges szolgáltatóegység kapcsolási vázlatát szem­lélteti. Az Ai, Bi és Ci sarkok az áramösszeköttetés sar­kait jelölik. A vezérlőegységenként való többletráfor­dítás lényegében egy kettős tranzisztorra és az Str áram-tükörszint-kapcsolási elrendezés (Stropie) egyik kimenetére vonatkozik. A 4. ábra az Str áram-tükörszint-kapcsolási elrende­zés (Stropie) különböző kiviteli alakjait szemlélteti. A 4a ábra egy OV 1 szabályozó erősítőt szemléltet, amely önmagában ismert kapcsolású. Az OV 1 sza­bályozó erősítő nem invertáló bemenete a Tr 4 negye­dik tranzisztor kollektorával van összekötve. Kapcsolástechnikai szempontból az ellenállások al­kalmazása esetleg zavarokhoz vezethet, ezért előnyös, ha a 4b és 4c ábrákon ábrázolt kapcsolási elrendezések szerinti tranzisztoros tápáramforrásokat alkalmazzuk. A 4b ábrán látható RE emitterellenállások a jelleggörbe határolására szolgálnak és a különböző jelleggörbék ki­­egyenlítésére előnyösen hatnak. Ugyanezt az elvet al­kalmazzuk a 4b ábra szerinti kapcsolási elrendezésnél is, amely kapcsolási elrendezés igen alkalmas többszörös vezérlések céljaira. Az 5. ábrán az Uy vezérlőfeszültség előállításának módjára szolgáló kapcsolási elrendezést ábrázoltunk. Az 5a ábrán az Uy vezérlőfeszültség variációs tarto­mánya nullánál kisebb értékű, míg az 5b ábrán ez az érték nullánál nagyobb. Igen jó hatásfokú hőmérsék­letkompenzációt érhetünk el a teljes kapcsolási elren­dezésre nézve, ha az R2 ellenállás értéke arányos az ab­szolút hőmérséklet értékével. Ezt a követelményt leg­inkább a nem ferromágneses fémek biztosítják. Az 5b ábra szerinti kapcsolási elrendezésnél ezen kívül felté­tel az is, hogy az Rj ellenállás értéke sokkal nagyobb le­gyen mint az R2 ellenállás értéke. A fenti kiviteli pél­dákat ábrázoló kapcsolási elrendezések igazolják azt, hogy a vezérlőfeszültség a technika állása szerinti meg­oldásokhoz képest lényegesen egyszerűbb módon biz­tosítható. Szabadalmi igénypontok 1. Kapcsolási elrendezés exponenciálisan vezérelhető átviteli jelek részére bipoláris tranzisztorok alkalmazá­sával azzal jellemezve, hogy egy első és egy harmadik tranzisztor (Tr 1 és Tr 3) emitterei egy vezérlőfeszültség Uy) forrás sarkához vannak csatlakoztatva; és hogy második és egy negyedik tranzisztorok (Tr 2 és Tr 4) emitterei a vonatkozási ponthoz vannak kötve; míg a jel-árammal (Ix) vezérelt első tranzisztor (Tr 1) bázisa a második tranzisztor (Tr 2) kollektorával, valamint bá­zisával van összekötve; a harmadik tranzisztor (Tr 3) bázisa egy, a negyedik tranzisztor (Tr 4) kollektorával van összekötve; a második és negyedik tranzisztorok (Tr 2 és Tr 4) kollektorellenállásai (Rc2 és Rc4) egy re­ferencia-feszültség (Ur) forráshoz vannak csatlakoztat­va; a harmadik tranzisztor (Tr 3) kollektora a kapcsolási elrendezés bementével és az első tranzisztor (Tr 1) kol­lektora az áram-tükörszint-kapcsolási elrendezés (Str) kimenetével van összekötve; a kapcsolási elrendezés ki­menetét pedig az első tranzisztor (Tr 1) kollektora és egy azzal összekötött segéd-feszültség-forrás (Up) sar­kai vagy az első tranzisztor (Tr 1) kollektora és a vele összekötött fogyasztó sarkai alkotják. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés ki­viteli alakja azzal jellemezve, hogy az első tranzisztor (Tr 1) kimenete és a vonatkozási pont közé kondenzátor (Ca) van kapcsolva, továbbá a kapcsolási elrendezés ki­menősarkai fordított polaritásúak. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti kapcsolási elrende­zés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy n-szeres vezér­lés esetében az első és második tranzisztor (Tr 1 és Tr 2) valamint a második tranzisztor (Tr 2) kollektorellen­állása (Rc2) többszörözötten van kialakítva ; a harmadik tranzisztor (Tr 3) kollektorához egy n-szeres áram-tü­körszint-kapcsolási elrendezés (n-Str) van csatolva; az első tranzisztornak (Tr 1) megfelelő további tranzisz­torok (Tr li) kollektorai az n-szeres áram-tükörszint­­kapcsolási elrendezés (n-Str) kimenetével vannak ösz­­szekötve; míg az első és a második tranzisztor (Tr 1 és Tr 2) által megvalósított, n-szeresen kivitelezett kap­csolási elrendezés saját áramaival (Ixi) vezérelhető saját kimenettel rendelkeznek. 4. Az 1—3. igénypont bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az áram­­tükörszint-kapcsolási elrendezést (Str) egy, a kimenetén ellenállásokkal rendelkező szabályozó erősítő (OV 1) alkotja; a szabályozó erősítő (OV 1) invertáló bemeneté­hez pedig az egy ellenállás van kötve, míg a többi ellen­állások az áram-tükörszint-kapcsolási elrendezés (Str) kimeneteihez vannak csatlakoztatva; a harmadik tran­zisztor (Tr 3) kollektora az invertáló bemenettel van összekötve, míg a negyedik tranzisztor (Tr 4) kollektora a szabályozó erősítő (OV 1) nem invertáló bemeneté­hez van kötve. 5. Az 1—4. igénypont bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az első, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom