172259. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet betonból készült, főként térszín alatti műtárgyak víznyomással szembeni szigetelésére, valamint eljárás a szerkezet készítésére
5 172259 6 3. ábra két lemezdarab hevederes csatlakoztatását metszetben tünteti fel ; a 4. ábra két lemezdarab tompa illesztéses, az 5. ábra két lemezdarab átlapolásos csatlakoztatását ugyancsak metszetben szemlélteti; a 6. ábra a 2. ábrán bejelölt B—B vonal mentén vett metszet ; a 7. ábra a 6. ábrához hasonló, de íves lemezdarabot tartalmaz; a 8. ábra a 6. ábra szerintihez hasonló, de törtvonalú lemezdarabot mutat, amely földalatti vasúti mélyállomás fejgerendájának szigeteléséhez alkalmazható ; a 9. ábra vázlatos függőleges metszetben mutatja egy olyan ötcsöves metróállomásnak egy részletét, amelynek szigetelése a találmány szerinti megoldással történt. Az 1. és 2. ábrán valamely talajvízben húzódó betonműtárgy, például földalatti vasút-alagút falazatát, víznyomással szemben szigetelő lemezburkolat egy elemét tüntettük fel. Ez az elem 1 fémlemez darabból, valamint annak a betonszerkezet felé fordított lapjára merőlegesen felhegesztett lemezcsíkszerű 2 bordákból áll. A 2 bordákhoz ugyancsak hegesztéssel 3 bekötőhorgonyok vannak rögzítve. A 2 bordák szakaszos 4 sarokvarratokkal vannak az 1 lemezdarabhoz hegesztve. A leírt módon kialakított szigetelőburkolat-elem ortogonálisán anizotrop (ortotrop) tulajdonságú, vagyis hajlítási inerciája egymásra merőleges irányokban eltérő. A mindenkori lehorgonyzási erő ismeretében — ami a víznyomás függvénye — lehetőség van a lemez- és bordavastagság, a bordatávolság, a bordamagasság, valamint a bekötőhorgonyok egymástól való távolságának figyelembevételével, illetve ezeknek a méreteknek egymás függvényében történő változtatásával mind funkcionális (szilárdsági), mind anyagtakarékossági szempontból optimális szigetelőburkolatot építeni. Az 1. és 2. ábra szerinti elemet például 1,0X2,0 m-es téglalap alakú, mintegy 2—5 mm vastag lemezdarab alkothatja, egymástól 500 mm távolságban hosszirányban párhuzamosan húzódó kettő 2 bordával, s mindegyik 2 bordához egyenlő távközökben hegesztett tíz-tíz 2 bekötőhorgonnyal, amelyeket betonacéldarabok alkotnak. A 2 bordák az 1 lemezdarab peremeitől befelé 250 mm távolságban húzódnak. Könnyen belátható, hogy ilyen méretű és szerkezeti kialakítású lemezelemek kézzel könnyen mozgathatók. A 3., 4. és 5. ábrák a szigetelőlemez-elemek egymáshoz csatlakoztatásának különféle lehetőségeit szemléltetik metszetben. A 3. ábrán hevederes csatlakoztatás látható, ahol a baloldali 1 lemezhez 4 hegesztéssel rögzített 5 heveder a lemezen túlnyúlik és ráfekszik a szomszédos jobboldali 1 lemezre. A két 1 lemez 4 varrattal van egymáshoz hegesztve. A 4. ábra egyszerű tompa illesztést szemléltet, ahol az egymáshoz csatlakozó 1 lemezek homlokoldalai vannak 4 varrattal egymáshoz hegesztve. Az 5. ábra átlapolásos csatlakozást szemléltet, ahol a két 1 lemez egymásra ráfekszik és 4 sarokvarrattal vannak egymáshoz rögzítve. A 6. ábrán a 2. ábrán bejelölt B—B vonal mentén vett metszetben a sík szigetelőelem látható. Az ábra jól szemlélteti az 1 lemezhez hegesztett laposacél 2 bordát és a bordához hegesztett 3 bekötőhorgonyok egyenletes elosztását. A 7. ábra íves kiképzésű szigetelő elemet szemléltet oldalnézetben, ahol egyébként az egyes részek kialakítása teljesen azonos a 8. ábráéval azzal a különbséggel, hogy az 1 lemez és a laposacél 2 bordák ívben vannak meghajlítva. A 8. ábra egy földalatti vasúti mélyállomáshoz tartozó fejgerendánál alkalmazandó szigetelőelemet szemléltet, ahol az egymáshoz középen csatlakozó szigetelőlemez és a laposacél 2 bordák a fejgerenda keresztmetszetének megfelelően élben vannak meghajlítva. Amint a példákból látható, a szigetelő elemek kiválóan alkalmasak bármilyen alakú betonszerkezet szigetelésére úgy, hogy egyidejűleg zsaluzatként is felhasználhatók. A 9. ábrán a találmány sokoldalú felhasználhatóságának szemléltetésére egy ötcsöves metróállomás részletének metszetét mutatjuk be, ahol a 8 vasbeton műtárgy szigetelésére 1 sík, la hajlított és lb íves szigetelő lemezek nyernek alkalmazást a már elmondott előnyök biztosítása mellett. A 9. ábra kapcsán írjuk le a találmány szerinti szigetelőszerkezet megépítésének módját is. Eszerint az 1, la és lb lemezdarabokat, előnyösen vaslemezeket a szigetelendő betonszerkezet tervezett felső felületének megfelelő alakra hozzuk, majd az elhelyezés helyén uralkodó víznyomástól és a lemezvastagságtól függő sűrűségben, méretben és osztásban az 1, la, lb lemezdaraboknak a 6 betonszerkezet felé eső oldalára a lemezfelületre merőleges laposacél 2 bordákat, azokhoz pedig egymástól távközzel betonvasdarabokból készült 3 bekötőhorgonyokat hegesztünk. Az így előkészített lemezelemeket bentmaradó zsaluzatként tervezett helyükön egymás mellé sorolva megtámasztjuk, a szomszédos 1, la és lb lemezeket egymással vízzáró módon összehegesztjük, a zsaluzatként megtámasztott összefüggő lemezborítás bordával ellátott külső oldalán pedig elkészítjük a monolit betonszerkezetet. A beton megkötését követően az ideiglenes megtámasztást eltávolítjuk, és így a lemezburkolatra ható, elsősorban a víznyomásból származó terhelést a bordákon és horgonyokon keresztül a betonszerkezetre átterheljük. A találmány természetesen nem korlátozódik a szerkezet leírt kiviteli példájára, illetve az eljárás ismertetett foganatosítási módjára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos változatban megvalósítható. így a lemezburkolatot alkotó fémlemezdarabok alakja a téglalaptól eltérően lényegében bármilyen, például háromszög, szabálytalan sokszög stb. alakú lehet. Rajtuk a bordák nemcsak egymással párhuzamosan, hanem egymáshoz képest ferdén is húzódhatnak. A lemezek, bordák és bekötőhorgonyok anyaga általában vas, illetve acél, de más fém is lehet. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
