172235. lajstromszámú szabadalom • Alapkeret szitakeretekhez

3 172235 4 hogy egy szitaoszlopra célszerű kétféle őrleményt vezetni. Ilyenkor az esetek jó részénél is össze­sen hétnél több frakcióra kellene bontani. To­vábbi ejtőcsatornákra volna tehát szükség. Űjabb sarokdúcok közbeiktatásával, újabb kül­ső keret felhasználásával, újabb négy ejtőcsator­na képzésével azonban a hasznos szitafelület aránya az alapkeret területéhez képest nagyon lecsökkenne, a sarokdúcok alapterülete pedig aránytalanul megnőne. Mindezek mellett az alapkeret nagyon megnehezülne és szilárdsága alaposan lecsökkenne. A találmánnyal célunk e hátrányok kiküszö­bölése azzal, hogy a szitakeret munkafelületét (szitáló és gyűjtőkeretet) úgy helyezzük le az alapkeretben, hogy a munkafelület párhuzamos oldalai az alapkeret főtengelyével hegyesszöget zárjanak be. A találmány szerinti alapkeret leg­fontosabb előnye az, hogy elmaradnak a terje­delmes sarokdúcok, mert a hosszléceket és vá­laszfalakat a keret külső oldalaihoz közvetlenül csatlakoztathatjuk. Ekkor az alapkeretnek a munkafelületen túlnyúló részeit gyakorlatilag tetszőleges számú ejtőcsatornára oszthatjuk meg. A terjedelmes sarokdúcok fölszabaduló helyével pedig az ejtőcsatornák keresztmetszetét növel­hetjük meg. A találmányt részletesebben rajzok segítségé­vel ismertetjük, ahol: Az 1. ábra a találmány szerinti alapkeret pél­­dakénti kiviteli alakjának felülnézete. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett metszet. A 3. ábra az 1. és 2. ábra szerinti alapkeretbe helyezendő gyűjtőkeret felülnézete. A 4. ábra a 3. ábra IV—IV vonala mentén vett metszet. A 4a. ábra a 4. ábra részletét nagyobb lépték­ben tünteti fel. Az 5. ábra az 1. és 2. ábra szerinti alapkeretbe helyezendő szitálókeret felülnézete. A 6. ábra az 5. ábra VI—VI vonala mentén vett metszet. A 7. ábra egymásra rajzolt azonos külméretű és munkafelületű ismert és találmány szerinti alapkeretet szemléltet. A 8. ábra a találmány szerinti alapkeret más példakénti kiviteli alakjának felülnézete. A 9. ábra síkszita oldalnézete. Végül: A 10. ábra a 9. ábra X—X vonala mentén vett metszet. A rajzon 20 hivatkozási számmal találmány szerinti alapkeretet jelöltünk, amelyre 22 gyűj­tőkeretet és 24 szitálókeretet helyezünk. Ezek együttesen úgynevezett szitakeretet alkotnak. Több ilyen szitakeretből szitaoszlopot állítunk össze. Az 1. és a 2. ábrán látható alapkeretnek 32, 34, 36, 38 oldalai négyzet alakban helyezkednek el. E négyzet „a—a” illetőleg „b—b” főtengelyei­vel 40, 42 hosszlécek „a” hegyesszöget zárnak be. E hosszlécekre a 3. és 4. ábra szerinti 22 gyűjtő­keretet, majd erre az 5. és 6. ábra szerinti 24 szitálókeretet helyezzük. A 40, 42 hosszlécek ma­gassága általában a 20 alapkeret magasságának harmada. A 40, 42 hosszlécekkel 44, 46 válasz­falak párhuzamosak, melyek a gyűjtőkeret és a szitálókeret behelyezése után az ezek két oldalán maradó 48, 50 teret, az úgynevezett oldalcsator­nákat választják el 52, 54 ejtőcsatornáktól. A hosszlécekre 56, 58 válaszfalak merőleges irányúak. Ezek a 20 alapkeret külső oldalaival együtt 60, 62 ejtőcsatornákat képeznek. A 40, 42 hosszlécek, valamint az 56, 58 válasz­falak határolják a 20 alapkeret 64 munkafelüle­tét. A 24 szitálókeret és a 22 gyűjtőkeret behe­lyezése után a 64 munkafelületből a 66 ered­­ményvonal mentén fedetlen maradó terület az úgynevezett belső 68 ejtőcsatorna. A belső- és az oldal ejtőcsatornákkal együtt az 1. ábra szerinti 20 alapkeretben hét ejtőcsatorna található, annyi mint a klasszikus négyzetes szi­takeretben. A 3. és 4. ábrán feltüntetett 22 gyűjtőkeret, a sarkok csonkításától eltekintve, formájában, szerkezetében megegyezik az ismert négyzetes szitakeret gyűjtőkeretével. A gyűjtőkeret alsó síkjában fém- vagy műanyagból készült 70 gyűj­tőlap a 24 szitálókeret bevonatán áthullott ter­méket felfogja és a 48, 50 oldalcsatornákban szál­lítja. A 70 gyűjtőlap tisztítását szolgáló ismert bőr vagy műanyag kölöncöket a 4a. ábrán na­gyítva is ábrázolt 72, 74 rácsok tartják vissza. Az 5. és 6. ábrán bemutatott 24 szitálókeret is megfelel az ismert négyzetes szitakeret hasonló elemének. Eltérést szintén csak a sarkok levá­gása jelent. 76 keretszerkezet felső síkjára 78 szitaszö­vetet, alsó síkjára vastagszálú, ritkaszövésű 80 drótszövetet erősítünk. A 80 drótszövetre helye­zett ismert tisztítóelemek ezen haladva billegő, rezgő mozgást végeznek és a szitaszövet alját intenzíven súrolják. Az I—6. ábrák szerinti elrendezés esetén az átmenet a c—c jelű átlóval (1. ábra) párhuzamo­san balról jobbra haladhat. Ellenkező irányú ve­zetés az ismert négyzetes szitakeretnél alkalma­zott megoldáshoz hasonlóan vagy a teljes szita­keret, vagy csupán a 24 szitálókeret és a 22 gyűj­tőkeret függőleges tengelyű 180°-os fordításával érhető el. Az átesés továbbszitálása esetén, szin­tén a négyzetes szitakerethez hasonlóan, a kér­déses keretet megelőző alapkeret 90°-os fordí­tását alkalmazzuk. A 7. ábrán erősebb vonallal rajzolt átlós 20 alapkeretben a belső ejtőcsatomával együtt ti­zenegy ejtőcsatorna van, tehát a szitakeretekből képzett szitaoszlop tizenegy frakció leválasztását teszi lehetővé. A 7. ábrán vékony vonallal raj­zolt hasonló külső méretű úgynevezett négyze­tes szitakeret ejtőcsatornáinak száma csupán hét. Az átlós 20 alapkeret további négy ejtőcsatorná­ja az elhagyott sarokdúcok területének felel meg. A 20 alapkeretbe helyezett 24 szitálókeret bevonattal fedett része közelítően megegyezik a négyzetesével. A 8. ábrán feltüntetett találmány szerinti 20 alapkeretben a külső oldalakra erősített három­szög metszetű egyes 82 dúc, kettős 84, 86 dúcok és hármas 88 dúcok, valamint a harmadik tá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom