172235. lajstromszámú szabadalom • Alapkeret szitakeretekhez
3 172235 4 hogy egy szitaoszlopra célszerű kétféle őrleményt vezetni. Ilyenkor az esetek jó részénél is összesen hétnél több frakcióra kellene bontani. További ejtőcsatornákra volna tehát szükség. Űjabb sarokdúcok közbeiktatásával, újabb külső keret felhasználásával, újabb négy ejtőcsatorna képzésével azonban a hasznos szitafelület aránya az alapkeret területéhez képest nagyon lecsökkenne, a sarokdúcok alapterülete pedig aránytalanul megnőne. Mindezek mellett az alapkeret nagyon megnehezülne és szilárdsága alaposan lecsökkenne. A találmánnyal célunk e hátrányok kiküszöbölése azzal, hogy a szitakeret munkafelületét (szitáló és gyűjtőkeretet) úgy helyezzük le az alapkeretben, hogy a munkafelület párhuzamos oldalai az alapkeret főtengelyével hegyesszöget zárjanak be. A találmány szerinti alapkeret legfontosabb előnye az, hogy elmaradnak a terjedelmes sarokdúcok, mert a hosszléceket és válaszfalakat a keret külső oldalaihoz közvetlenül csatlakoztathatjuk. Ekkor az alapkeretnek a munkafelületen túlnyúló részeit gyakorlatilag tetszőleges számú ejtőcsatornára oszthatjuk meg. A terjedelmes sarokdúcok fölszabaduló helyével pedig az ejtőcsatornák keresztmetszetét növelhetjük meg. A találmányt részletesebben rajzok segítségével ismertetjük, ahol: Az 1. ábra a találmány szerinti alapkeret példakénti kiviteli alakjának felülnézete. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett metszet. A 3. ábra az 1. és 2. ábra szerinti alapkeretbe helyezendő gyűjtőkeret felülnézete. A 4. ábra a 3. ábra IV—IV vonala mentén vett metszet. A 4a. ábra a 4. ábra részletét nagyobb léptékben tünteti fel. Az 5. ábra az 1. és 2. ábra szerinti alapkeretbe helyezendő szitálókeret felülnézete. A 6. ábra az 5. ábra VI—VI vonala mentén vett metszet. A 7. ábra egymásra rajzolt azonos külméretű és munkafelületű ismert és találmány szerinti alapkeretet szemléltet. A 8. ábra a találmány szerinti alapkeret más példakénti kiviteli alakjának felülnézete. A 9. ábra síkszita oldalnézete. Végül: A 10. ábra a 9. ábra X—X vonala mentén vett metszet. A rajzon 20 hivatkozási számmal találmány szerinti alapkeretet jelöltünk, amelyre 22 gyűjtőkeretet és 24 szitálókeretet helyezünk. Ezek együttesen úgynevezett szitakeretet alkotnak. Több ilyen szitakeretből szitaoszlopot állítunk össze. Az 1. és a 2. ábrán látható alapkeretnek 32, 34, 36, 38 oldalai négyzet alakban helyezkednek el. E négyzet „a—a” illetőleg „b—b” főtengelyeivel 40, 42 hosszlécek „a” hegyesszöget zárnak be. E hosszlécekre a 3. és 4. ábra szerinti 22 gyűjtőkeretet, majd erre az 5. és 6. ábra szerinti 24 szitálókeretet helyezzük. A 40, 42 hosszlécek magassága általában a 20 alapkeret magasságának harmada. A 40, 42 hosszlécekkel 44, 46 válaszfalak párhuzamosak, melyek a gyűjtőkeret és a szitálókeret behelyezése után az ezek két oldalán maradó 48, 50 teret, az úgynevezett oldalcsatornákat választják el 52, 54 ejtőcsatornáktól. A hosszlécekre 56, 58 válaszfalak merőleges irányúak. Ezek a 20 alapkeret külső oldalaival együtt 60, 62 ejtőcsatornákat képeznek. A 40, 42 hosszlécek, valamint az 56, 58 válaszfalak határolják a 20 alapkeret 64 munkafelületét. A 24 szitálókeret és a 22 gyűjtőkeret behelyezése után a 64 munkafelületből a 66 eredményvonal mentén fedetlen maradó terület az úgynevezett belső 68 ejtőcsatorna. A belső- és az oldal ejtőcsatornákkal együtt az 1. ábra szerinti 20 alapkeretben hét ejtőcsatorna található, annyi mint a klasszikus négyzetes szitakeretben. A 3. és 4. ábrán feltüntetett 22 gyűjtőkeret, a sarkok csonkításától eltekintve, formájában, szerkezetében megegyezik az ismert négyzetes szitakeret gyűjtőkeretével. A gyűjtőkeret alsó síkjában fém- vagy műanyagból készült 70 gyűjtőlap a 24 szitálókeret bevonatán áthullott terméket felfogja és a 48, 50 oldalcsatornákban szállítja. A 70 gyűjtőlap tisztítását szolgáló ismert bőr vagy műanyag kölöncöket a 4a. ábrán nagyítva is ábrázolt 72, 74 rácsok tartják vissza. Az 5. és 6. ábrán bemutatott 24 szitálókeret is megfelel az ismert négyzetes szitakeret hasonló elemének. Eltérést szintén csak a sarkok levágása jelent. 76 keretszerkezet felső síkjára 78 szitaszövetet, alsó síkjára vastagszálú, ritkaszövésű 80 drótszövetet erősítünk. A 80 drótszövetre helyezett ismert tisztítóelemek ezen haladva billegő, rezgő mozgást végeznek és a szitaszövet alját intenzíven súrolják. Az I—6. ábrák szerinti elrendezés esetén az átmenet a c—c jelű átlóval (1. ábra) párhuzamosan balról jobbra haladhat. Ellenkező irányú vezetés az ismert négyzetes szitakeretnél alkalmazott megoldáshoz hasonlóan vagy a teljes szitakeret, vagy csupán a 24 szitálókeret és a 22 gyűjtőkeret függőleges tengelyű 180°-os fordításával érhető el. Az átesés továbbszitálása esetén, szintén a négyzetes szitakerethez hasonlóan, a kérdéses keretet megelőző alapkeret 90°-os fordítását alkalmazzuk. A 7. ábrán erősebb vonallal rajzolt átlós 20 alapkeretben a belső ejtőcsatomával együtt tizenegy ejtőcsatorna van, tehát a szitakeretekből képzett szitaoszlop tizenegy frakció leválasztását teszi lehetővé. A 7. ábrán vékony vonallal rajzolt hasonló külső méretű úgynevezett négyzetes szitakeret ejtőcsatornáinak száma csupán hét. Az átlós 20 alapkeret további négy ejtőcsatornája az elhagyott sarokdúcok területének felel meg. A 20 alapkeretbe helyezett 24 szitálókeret bevonattal fedett része közelítően megegyezik a négyzetesével. A 8. ábrán feltüntetett találmány szerinti 20 alapkeretben a külső oldalakra erősített háromszög metszetű egyes 82 dúc, kettős 84, 86 dúcok és hármas 88 dúcok, valamint a harmadik tá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
