172231. lajstromszámú szabadalom • Önszerelő toronydaru
9 172231 Szabadalmi igénypontok 10 gyen. A 3 térbeli csuklórendszert alkotó rúdlánc 17 hossztengelye voltaképpen beleesik az 1A válltag fölső övének tengelyébe. E rúdlánc a toronydaru összeszerelt üzemi állapotában ezért az 1A válltag fölső övének szerves részét képezi, és mint ilyen, összeköti az 1A válltag lAu utolsó fölső övrúdját az 1B középtag 1 Be legelső fölső övrúd.jával. A 3 térbeli csuklórendszert alkotó rúdlánc öt mozgásszabadsága azáltal adódik, hogy az lAu és az lBe fölső övrudak között voltaképpen négy egymáshoz kapcsolódó, egymástól függetlenített és egymáshoz viszonyítva relatív elmozdulásra képes I, II, III és IV szakaszból van összeállítva. Mint a 4. és 5. ábrán megfigyelhető, az 1A válltaghoz legközelebb eső 1 szakasz a 20 csap mentén az lAu övrúdhoz viszonyítva, torziós irányú elfordulásra, az 1B középtaghoz legközelebb eső IV szakasz pedig az lBe övrúdhoz viszonyítva a 24 csap mentén ugyancsak torziós irányú elfordulásra képes. Úgyszintén torziós irányú elfordulást végezhet a 22 csap mentén a II és III szakasz is egymáshoz képest. Ezzel szemben a 18 és 19 keresztirányú tengelyek vonalában elhelyezett 21 és 23 csapok körül a II szakasz az I szakaszhoz, illetve a IV szakasz a III szakaszhoz képest — a rúdlánc 17 hossztengelyéhez viszonyítva „keresztirányban” — tud relatív elfordulást végezni. Tekintettel arra, hogy a 3 térbeli csuklórendszert alkotó rúdlánc önmagában labilis kinematikai láncolatot képez, ezért az 1 gém összeépített állapotában az 1A válltag és az 1B középtag között elhelyezkedő 3 térbeli csuklórendszert alá kell támasztani. Ennek számtalan módja lehetséges, melyek közül egyet a 6. és 7. ábrán mutatunk be. Eszerint az 1A válltaghoz erősített 27 dúc végén elhelyezett 28 perselybe fektetjük be a 3 térbeli csuklórendszert. Az 1A válltag és az 1B középtag alsó öveik mentén csupán a 25 ütközési felületek útján csatlakozik egymáshoz. Pozicionálási szempontból és esetleges járulékos nyíróerők fölvétele érdekében célszerű lehet, ha ezen egymással találkozó 25 ütközési felületek közé a 26 vezető tüskét is elhelyezzük. A 26 vezető tüske előnyösen kúpos kialakítású. A találmány szerinti önszerelő toronydarut célszerűen és gazdaságosan lehet alkalmazni főleg épületszerkezetek, pl. házgyári technológiával készülő vagy alagútzsalus módszerrel készülő épületek esetében. Előnyei különösen akkor domborodnak ki, ha nagy gémkinyúlású darura van szükség. A találmány szerinti daru ugyanis a még reális szerkezeti méreteket eredményező maximális (35—40 m körüli) gémkinyúlások esetében is könnyűszerrel egyetlen szállítási egységgé összeállítva juttatható el közúton rendeltetési helyére. A munkahelyzetbe való fölállítás egyébként a toronydaru saját gépészeti berendezésének, valamint gémbillentő kötélzetének segítségével — a 3. ábrán a leszerelést bemutató munkafázisok értelemszerű megfordításával — történik. 1. Önszerelő toronydaru, amely rendeltetési helyére a közúti rakszelvényen belül elférő egyetlen szállítási egységként összehajtogatva szállítható, és amelynek futómacskával vízszintes és ferde gémállás mellett egyaránt bejárható, tagokból összeállított nagykinyúlású háromövű rácsos gémje, egymásból kitolható és egymásba visszasüllyeszthető teleszkopikus tagokból levő három- vagy négyövű rácsos törzse, fölállított állapotában általában kényszerpályához kötött, összecsukott állapotában közúton vontatható, a daru törzsét forgóváz közbeiktatásával alátámasztó alváza, valamint a megfogott teher emelését és süllyesztését, a macska mozgatását és a gém billentését végző dobhajtású zártrendszerű kötélzete van, a gém három öve egymáshoz viszonyítva úgy van elhelyezve, hogy közülük kettő alsó övként, egy pedig fölső övként van kialakítva, a daru forgóváza a daru fölállítását, lefektetését és üzemeltetését szolgáló gépészeti egységgel, az alváz pedig a daru haladó mozgását szolgáló gépészeti egységgel van ellátva, a forgóvázon a gém önsúlyát és hasznos terheit kiegyenlítő ellensúly van elhelyezve, közúti szállításkor az alváz közúti járókerekekkel rendelkező futóműre van helyezve, a szállítási helyzetbe fektetett törzs és gémtagok pedig az alvázon kívül járulékos utánfutóra is rá vannak ültetve, azzal jellemezve, hogy a gém (1) egymáshoz elfordulásképesen kapcsolt három részből : válltagból (1A), középtagból (1B) és csúcstagból (IC) van összeállítva, a középtag (1B) és a csúcstag (IC) közé ezek egymáshoz viszonyított síkbeli elfordulását lehetővé tevő függőleges tengelyű csukló (2), a válltag (1A) és a középtag (1B) közé ezek egymáshoz viszonyított térbeli elfordulását lehetővé tevő öt mozgásszabadságú térbeli csuklórendszer (3) van beiktatva, továbbá a törzs (4) célszerűen két részből van összeállítva, melynek (4) alsó része (4a) a daru forgóvázához (5) síkbeli elfordulást megengedő vízszintes tengelyű csuklóval (6), a fölső része (4b) pedig a gém (1) válltagjához (1A) ugyancsak síkbeli elfordulást megengedő vízszintes tengelyű csuklóval (7) csatlakozik, e csuklók (2, 3, 6, 7) által a forgóváz (5) és a törzs (4), valamint a törzs (4) és a gém (1), illetve a gém (1) egyes tagjai (1A, 1B, IC) között létrejönni engedett relatív elfordulások és eltolódások következtében a szállítási helyzetben a daru oly módon van összehajtogatva, hogy a gém (1) háromszögkeresztmetszetű tagjai (IA, 1B, IC) közül a középtag (1B) és a csúcstag (IC) kettős öveivel (10, 12) lefelé fordítva egymás mellé van helyezve, a közöttük ily módon kimaradó, lefelé keskenyedő vályú alakú térbe az ugyancsak háromszögkeresztmetszetű válltag (1A) kettős övével (14) fölfelé fordítva be van fektetve, míg a törzs (4) összezárt állapotban a gémtagok (IA, 1B, IC) fölé van helyezve. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gémet (1) billentő kötél (9) a válltag (1A) fölső vége közelében van a gémhez (1) erősítve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
