172218. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilikonacélok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172218 Bejelentés napja: 1975. III. 6. (BI—511) Nemzetközi osztályozás : Elsőbbsége: Nagy-Britannia: 1974. III. 8. (10551/74) C 22 C 39/46 Közzététel napja: 1978.1. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI '« t ' HIVATAL Megjelent: 1979. V. 31. ; í ’ Feltaláló: Tulajdonos: Smith Graham Cary mérnök, Newport, British Steel Corporation, Monmouthshire, Nagy-Britannia London, Nagy-Britannia Eljárás szilikonacélok előállítására 1 A találmány elektromágneses célokra, neveze­tesen villamos berendezésekben levő mágneses áramkörök kialakítására alkalmas szilikonacélok előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. A találmány elsősorban olyan rendezett szem­cséjű elektroacélok előállítására vonatkozik, amelyekhez szándékosan szilíciumot, azaz olyan anyagot adunk, amely csökkenti az elektromos vezetőképességet annak érdekében, hogy meg­akadályozzuk az örvényáramokból eredő veszte­ségeket, amelyek akkor keletkeznek, amikor az acélt gerjesztjük, továbbá azért, hogy az acélnak egyéb kedvező tulajdonságokat kölcsönözzünk. Ilyen szilikonacélok szokásosan 2,0—4,0 súly% koncentrációban tartalmaznak szilíciumot, szem­ben a nem-szilikon acélokkal, amelyekben a szi­lícium-koncentráció jóval 2,0 súly% alatt van. Elektromágneses célokra szolgáló acélokat rendszerint megfelelő, általános felhasználásra készült acélokból állítanak elő, amelyeket oxi­génnel vagy martinkemencés eljárással tisztíta­nak, és amelyek általában 0,035%-ig terjedő koncentrációban tartalmaznak szenet és 0,01 súly%-ig terjedő mennyiségben nitrogént, a fennmaradó részt pedig vas és annak járulékos szennyezői teszik ki. Rendezett szemcséjű szilikonacélok előállítá­sára a bázisacélolvadékot szilíciummal beoltják avégett, hogy annak koncentrációját 2,0 súly% és 4,0 súly% közötti tartományban tartsák és 2 valamilyen hagyományos eljárás során még man­gánt adnak hozzá. A beadagolt mangán a meg­szilárdulás folyamán egyesül a kénnel, amely ál­talában 0,029 súly% mennyiségben van jelen, így 5 mangánszulfid alakul ki, amely az olvadékból előállított tömb ezt követő hevítése során oldat­ba megy és később finom diszperzióként kicsa­pódik a tömbből származó, melegen hengerelt szalagban. A mangánszulfid valószínűleg az ezt 10 követő folyamatban fejti ki hatását azzal, hogy elősegít bizonyos szemcsenövekedést, főként (110) [001] miller-indexű szemcséket illetően, és megakadályozza az egyéb irányú szemcsék növe­kedését. 15 A mangánszulfid-diszperzió, mint szemcsenö­vekedést gátló anyag alkalmazásából származó hátrány az acélban való korlátozott oldhatóságá­ból ered, és ez az oldhatósági határ jelentősen korlátozza a diszpergált csapadék mennyiségét és 20 ennek folytán a kedvező szemcsenövekedés mér­tékét, amely szilikonacéloknak mangánszulfid felhasználásával történő hagyományos módon való előállításánál elérhető. Már történtek kísér­letek arra, hogy úgy érjenek el kedvező szem- 25 csenövekedést, hogy a mangánszulfid-csapadékot jobban oldódó anyaggal helyettesítsék, ezek a próbálkozások azonban csak mérsékelt sikerrel jártak. A találmány szerinti eljárás, szélesebb aspek- 30 tusból tekintve, azon alapszik, hogy a szilikon-172218 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom