172210. lajstromszámú szabadalom • Hidrosztatikus forgógép
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172210 Bejelentés napja: 1976. III. 17. Közzététel napja: 1976. VIII. 28. (ZA—390) Nemzetközi osztályozás: F 04 C 7/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. V. 31. Zsák-Márton Tibor, oki. gépészmérnök, Budapest Hidrosztatikus forgógép 1 A találmány lapátos hidrosztatikus forgógépekre vonatkozik, a forgógép lapátjai és a ház hengerfelülete közötti tömítési és súrlódási viszonyok javítását célozza. A motor- és szivattyú üzemre egyaránt alkalmas hidrosztatikus forgógépek a gépészetben általánosan elterjedtek, és több jellegzetes típusuk van. Működésük viszkózus folyadék térfogatváltozásán alapszik. így például ismeretesek az axiáldugattyús és a radiáldugattyús forgógépek, melyek munkatere dugattyúval lezárt körhenger, s a dugattyú alternáló mozgását ferde-tárcsás, körhagyós, vagy görbetárcsás mechanizmus alakítja át forgómozgássá. Alkalmazásuk sok esetben célszerű, de hátrányokkal is jár: gyártásuk ugyanis költséges, üzemük pedig kényes a berezgés veszélye, csapágyazás nehézségei és nagyobb tömegerők fellépése miatt. Az „Orbit” rendszerű forgógépeknél sajátos geometriai törvényszerűség alapján kialakított külső és belső hengerfelület két alkotó mentén állandóan érintkezik. A belső hengerfelület a külsőben bolygó mozgást végez, amelyet belső fogaskerekes mechanizmus alakít át forgómozgássá. Ezek a gépek költséges, különleges gyártási módszereket, magas színvonalú gyártási kultúrát igényelnek, s az így elérhető gyártási pontosság mellett sem lehet nagyteljesítményű egységeket kialakítani. A lapátos forgógépek munkaterét henger- és síkfelületek határolják. A forgómozgás közvetítő mechanizmus nélkül jön létre. A lapát és a munkatér hengerpalástjának érintkező felületei között mechanikus vagy hidraulikus módszerrel igyekeznek biztosítani a kis tömítörést. 2 Az ismert módszerek vagy nagy rést, vagy nagy súrlódást eredményeznek. Mindkét esetben romlik a hatásfok, miértis a lapátos forgógépek csak kis teljesítményekre, és közepes nyomásokra használhatók. 5 A fentiekből kitűnik, hogy a hidrosztatikus forgógépek területén jelentős fejlődést eredményez az olyan megoldás, mely a lapátos forgógépek egyszerű gyárthatósága és dinamikai jellegű zavarokra (kiegyensúlyozatlanságra, rezgésekre stb.) való érzéketlensége mellett lehető- 10 vé teszi a forgógép üzemi nyomásának, valamint teljesítményének növelését, s így a sok szempontból előnyös lapátos forgógépek általánosabban alkalmazhatóvá válnak, s a hidrosztatikus forgógépek alkalmazása kiterjeszthető többek között a járműhajtások területére is. 15 A lapátos hidrosztatikus forgógépek fent említett hátrányai a forgórész lapátjainak — más elnevezéssel: záró tolattyúinak — tömítési viszonyaival függnek össze. Ezen lapátok tömítésének biztosítása céljából azokat olajnyomással, rugóerővel, vezető gyűrűvel vagy más 20 kényszervezetéssel feszítik az állórész furatának palástjához. A feszítő erők növelése — amire növekvő üzemi nyomásoknál van szükség — növeli a súrlódást a lapát és az állórész belső palástfelülete között, miértis meredeken romlik az egyébként 0,7—0,9 közötti mechanikai 25 hatásfok. Szokás a lapátok felhasított végébe vékony lemezeket szerelni a tömítés biztosítására, melyeket rugó szorít a ház felületére. Ez a megoldás azonban bonyolítja a 30 konstrukciót, drágítja a gyártást, rontja az üzembizton172210 I
