172209. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az antraciklin-glikozidjellegű aklacinomicin a és b tumorellenes antibiotikum előállítására

17 172209 18 rekvinomicin [J. Antibiotics, 25, 393 (1972)] és az aklavin [J. Bacteriol., 72, 90 (1956)] a cukorrészben és az elemi analízis alapján számított molekulasúlyban különbözik az itt leírt antibiotikumoktól. A Streptomyces galilaeus által termelt galirubinok hasonlítanak leginkább az itt leírt antibiotikumokhoz. K. Eckardt (1. fent) leírta, hogy a S. galilaeus micéliumáról a galirubin négy komponen­sét (galirubin D, C, B és A) izolálta, továbbá, hogy a galirubin A egy s-pirromicinon-glikozid, a B egy akla­­vinon-glikozid, a galirubinon C $-pirromicinon és a galirubinon D 7-dezoxi-aklavinon. Az aglikonként akla­­vinont tartalmazó galirubin B-re a fenti cikk nem írja le elég világosan és részletesen a termék tisztítására alkal­mazott eljárást, a termék kromatográfiás viselkedését, olvadáspontját, elemi analízisét, infravörös, ultraibolya, látható és NMR abszorpciós spektrumait, csupán arra mutat rá, hogy a galirubin B savas hidrolizátumának papír-kromatogramján két cukorfoltot mutattak ki. így az aklacinomicin A és B, amely aklavinonból mint aglikonból és három cukor-egységből áll, a fent le­írt tulajdonságai alapján világosan megkülönböztethető a galirubin B-től. Ezzel igazolást nyert, hogy az itt leírt antibiotikumok új vegyületek. Az aklacinomicin A és B antibiotikum gyógyászatilag hasznosítható, nem toxikus sóit és dezoxi-ribonukleinsav (DNA)-komplexeit szerves és szervetlen savakból, pél­dául sósavból, foszforsavból, kénsavból, ecetsavból, propionsavból, olajsavból, palmitinsavból, citromsav­ból, borostyánkősavből, glutaminsavból, pantoténsav­­ból, valamint borjú thymusból, HeLa-sejttenyészetből, humán embriósejtekből, E. coli-ból és egyéb állatokból és mikroorganizmusokból nyert DNA-ból állíthatjuk elő. Az aklacinomicin A és B biológiai hatásai a követke­zők: 1. Az aklacinomicin A és B antimikrobiális spektru­mát táptalaj-hígításos módszerrel határoztuk meg, az eredmények a következők : Az aklacinomicin A és B antimikrobiális spektruma Tesztorganizmus Legkisebb gátló koncentráció (mikrogramm/ml) A B Bacillus subtilis ATCC 6633 <0,2 <0,2 B. cereus ATCC 9634 <0,2 <0,2 B. megaterium <0,63 <0,2 Staphylococcus aureus FDA 209P <0,63 <0,2 Staphylococcus aureus Smith <0,2 <0,2 Sarcina lutea ATCC 9341 <0,2 <0.2 Micrococcus flavus <0,2 <0,2 Corynebacterium bovis 1810 <0,2 <0,2 Mycobacterium smegmatis ATCC 607 2,5 5 Streptococcus faecalis 2,5 2.5 Staphylococcus pyogenes NY 5 1,25 1,25 Diplococcus pneumoniae Type 1 0,63 0,63 Diplococcus pneumoniae Type 3 0,63 0,63 Escherichia coli K 12 >100 >100 Klebsiella pneumoniae ATCC 10031 >100 >100 Pseudomonas aeruginosa A20229 >100 >100 Candida albicans IAM 4905 10 10 Can. tropicalis IAM 4924 20 20 2. Tumorellenes hatások : Fentieken kívül az aklacino­micin A és B antibiotikumok kísérleti állatokon létre­hozott, ascites és szolid típusú tumorokon jelentős gátló hatást mutatnak. Ezt a tumorellenes hatást legszignifi­­kánsabban egerek leukémiáján és patkányok hepato­­máján mutathatjuk ki. Például, ha 18—22 g testsúlyú BDF, egereket 1 X606 darab P388 sejttel vagy 5 X 103 darab L1210 sejttel intraperitoneálisan beoltunk, majd a beoltást követő 24. órától kezdve 10 napon át naponta egyszer intraperitoneálisan aklacinomicin A-t és B-t és aklacinomicin A—DNA-komplexet adunk be, a 0,5— 5 mg/kg testsúly/nap dózis mellett az egerek túlélési időtartama az antibiotikumot nem kapott kontroll egerekhez viszonyítva jelentősen, több mint 150%-kal megnő, amint ezt a következő táblázat szemlélteti: Antibiotikum Dózis (mg/kg/ nap) Átlagos túlélési idő (nap) T/C (%> 30 napig túlélők Aklacinomicin A 4,0 21,5 215 1/4 2,0 30,0 300 4/4 1.0 28,0 280 3/4 0,5 23,0 230 2/4 Aklacinomicin B 4,0 8,5 85 0/4 2,0 17,5 175 0/4 1,0 19,0 190 1/4 0,5 14,7 147 0/4 Aklacinomicin A— 4,0 19,0 190 1/4 —DNA komplex 2,0 30,0 300 4/4 1,0 30,0 300 4/4 0,5 27,3 273 3/4 Kontroll — 10,0 — 0/8 Aklacinomicin A 4,0 18,5 185 0/4 hidroklorid 2,0 23,0 230 2/4 1,0 20,5 205 1/4 0,5 19,0 190 0/4 Aklacinomicin B 4,0 8.5 85 0/4 hidroklorid 2,0 16,5 165 0/4 1,0 20,5 205 1/4 0,5 16,5 165 0/4 Aklacinomicin A 4,0 21,0 210 2/4 tartarát 2,0 16,5 165 0/4 1,0 17,0 170 1/4 0,5 13,5 135 0/4 Ha 20—23 g testsúlyú CH3/He egereket intraperito­neálisan 1 X 107 darab 6C3HED/OG lymphoma-sejttel vagy szubkután 5X10® darab 6C3HED/OG lymphoma sejttel beoltunk, majd a beoltás után 3 órával kezdve, 10 napon át naponta egyszer intraperitoneálisan aklaci­­nomicint adunk, ez a 6C3HED/OG tumor ascites és szolid formájának a növekedését jelentős mértékben gátolja, amint az a következő táblázatból látható. Aklacinomicin A dózis (mg/kg/nap) 4 2 1 0,5 Kont­roll Szolid típus: tumorsúly (mg) 5023 4633 2501 3695 7045 C/o) 19,5 15,1 9,5 12.4 29,6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 63 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom