172208. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartósítószer kivonására folyékony élelmiszerekből a konzervipar aromakivonatú-berendezéseihez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ZABADALMI LEÍRÁS 172208 A bejelentés napja: 1972. VIII. 28. A bejelentés elsőbbsége: Német Demokratikus Köztársaság (WP A 23 1/158 505) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1973. V. 28. Megjelent: 1979. V. 31. (WI—218) Nemzetközi osztályozás A 23 L 1/00 Feltaláló: Jahn Peter oki. mérnök, Merseburg, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Apparatebau, Merseburg, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás tartósítószer kivonására folyékony élelmiszerekből a konzervipar aromakivonó-berendezéseiben 1 2 A találmány tárgya eljárás tartósítószer kivo­nására folyékony élelmiszerekből, például gyü­­mölcslevekből, zöldséglevekből stb., a konzerv­ipar aromakivonó-berendezéseiben. A fenti élelmiszereket gyakran tartósítószerek, 5 például szorbinsav, de különösen kéndioxid hoz­záadásával teszik alkalmassá a tárolásra, ezeket az anyagokat azonban az élelmiszerek elfogyasz­tását megelőzően el kell távolítani. A tartósítószereket ismert módon kifőzés vagy 10 gőzbefúvatás útján távolítják el. Az első eljárás hiányossága az, hogy a például folyékony, élelmiszerekben levő hőérzékeny anyagok, például vitaminok, enzimek stb., a ki­főzésnél tartósan fennálló magas hőmérsékleten 15 elbomlanak. A kifőzés mellékízeket is eredmé­nyezhet. A gőzbefúvatásos eljárásnak ugyancsak lehet­nek az élelmiszerre nézve hátrányos következ­ményei, például olaj vagy más idegen anyagok 20 bevitele. A találmány által megoldani kívánt feladat tartósítószereknek élelmiszerekből való kivoná­sára egyszerű eljárás kidolgozása. A találmány szerinti megoldásnál az élelmi- 25 szerbe — a fenti hiányosságok kiküszöbölése ér­dekében — magából a folyadékból fejlesztett szekunder gőzt fúvatunk be. A találmány szerinti eljárást a konzervipar aromakivonó-berendezéseiben valósítjuk meg, 30 amelyek a szezon előtt és után üzemen kívül vannak. Az aromakivonó-berendezések tartósító­szer-kivonásra való alkalmazásának lehetősége alapjában véve adott, ha a folyamatot folyadék­oldalon úgy változtatjuk meg, hogy tartósítószer­ben dús levet először, esetleg előmelegítve, a le­párlóoszlop fejrészébe vezetjük (folyadékoldal alatt a folyamatnak a lepárlóoszlopban végzett műveleteket megelőző szakaszát értjük.) A lepárlóoszlopban a befúvatott gőzzel a tar­tósítószer nagy részét eltávolítjuk. A tartósító­szerben szegény levet az oszlop alján szivattyú segítségével leszivatjuk, és elgőzölögtetőbe ve­zetjük, amelyben a lé egy részét primer gőz se­gítségével elgőzölögtetjük. A léből ily módon nyert gőzt szekunder gőznek nevezzük. A koncentrált, tartósítószerben szegény levet a leválasztóból kiszívatjuk. Ez most már ivóvízzel a kívánt koncentráció­ra hígítható vagy sűrítőberendezésben tovább sűríthető. A folyadékból az elgőzölögtetőben nyert sze­kunder gőzt a lepárlóoszlop lábrészébe vezetjük, és a léből extraháljuk a tartósítószert. A tar­tósítószert tartalmazó gőzt előmelegítőn vezetjük át, amellyel a tartósítószerben dús levet mele­gítjük. A csatlakozó kondenzátorban hűtővízzel teljes egészében kondenzáljuk a gőzt. Az extra­­háláshcz szükséges gőzt (sztrippergőzt) tehát ma­gából a léből nyerjük. A levet ugyanakkor elő-172208 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom