172206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új cef-3-ém-4-karbonsav származékok előállítására
7 172206 8 múlva a túlélő egerek számát megállapítva, a 4. táblázatban látható eredményeket kaptuk. 5. Fertőzés elleni védelem 19 ± 1 g testsúlyú hím ICR egerek hashártyájába olyan Klebsiella Y—3-t vagy Pseudomonas aeruginosa GN 1035-t tartalmazó baktériumtenyészetet oltottunk be, amelyhez 5° „ végkoncentrációban mucint adtunk. A fertőzés után egy órával az egerek hátbőre alá beadtuk az 5. táblázatban feltüntetett vegyületek egyikét, és az állatokat egy hétig megfigyelés alatt tartva, az 5. táblázatban összefoglalt eredményeket kaptuk. Megjegyzés : Az EDJ0 értékeket Van der Waenden módszerével számítottuk ki. 6. A vegyületek koncentrációja vérben A 6. táblázatban feltüntetett mindegyik vegyületet intramuszkuláris injekcióval mintegy 300 g testsúlyú Wistar patkányokba 20 mg/kg mennyiségben beadtuk, és a beadás után 15, 30, 60, 120 és 180 perccel mértük a vérben a vegyület koncentrációját. A kapott eredményeket a 6. táblázat tartalmazza. Sarcina és Pseudomonas baktériumokat vizsgáltunk, és a Pseudomonas baktériumokkal kapott mérési eredményeket a táblázatban zárójelben közöljük. 6. táblázat Vegyület Idő IS 30 60 120 ISO perc perc perc perc perc perc A vegyü-11,0 8,2 3,4 1,4 0,46 let (11.6) (7,1) (3,13) (3,13) (3,13) B vegyü-8,2 8,1 6,9 3,5 1,1 let (6,4) (7,0) (6,7) (3,7) (1,7) C vegyü-11,5 7,0 3,3 0,95 0,43 let (13,8) (10,0) (3,85) (3,13) (3,13) 7. Hemolízis próba Ezt a próbát Akaish és munkatársai módszerével hajtottuk végre, és a megfigyeléseket szabad szemmel végeztük. Az eredményeket a 7. táblázatban tüntetjük fel. Koncentráció Vegyület (mg/ml) 7. táblázat 1 250 167 ' 125 62,5 41,8 cefaloridin 1 + + i + + + 1 + ! cefazolin- : -— — cefalotin + ! -- -A vegyület 1 1 B vegyület- ! -C vegyület — — Megjegyzés : ” jelentése: nincs hemolízis „+ ” jelentése: gyenge hemolízis (rózsaszínű és átlátszó) „+ + jelentése : hemolízis (vörös és átlátszó) „+ + + ” jelentése: erős hemolízis (vörös és zavaros) Az 1. és 2. táblázatokból látható, hogy a találmány szerinti vegyületeknek a kontrollként használt antibiotikumoknál szélesebb baktériumellenes spektrumuk és sokkal jobb baktériumellenes hatásuk van nemcsak Pseudomonas aeruginosa, Klebsiella pneumoniae és Proteus fajokkal szemben, hanem az antibiotikumokkal szemben rezisztens sok más baktériummal szemben is. A 3. táblázatból látható az is, hogy a találmány szerinti vegyületek (3-laktamá/zal szemben sokkal ellenállóbbak, mint a kontrollként használt antibiotikumok. A 4. táblázat adatai azt mutatják, hogy a találmány szerinti vegyületek nagyon kevéssé toxikusak, és az 5. és 6. táblázatokból látható, hogy az élő szervezetben a találmány szerinti vegyületek jól felszívódnak, nem inaktiválódnak, és a vérben nagy koncentrációt érnek el. Ezenkívül a 7. táblázatból az is látható, hogy a találmány szerinti vegyületeknek nincs hemolitikus hatásuk. A találmány szerinti 1 általános képletű vegyületeket nemcsak szabad sav alakjában, hanem nem-toxikus sóik vagy fiziológiailag elfogadható észtereik alakjában is beadhatjuk. A fiziológiailag elfogadható észterek alakjában levő vegyületeket rendszerint úgy alkalmazzuk, hogy ezekről az észterekről szokásos eljárással az észterképző csoportot eltávolítjuk, és a vegyületet szabad savvá vagy nem toxikus sóvá alakítjuk. A találmány szerinti vegyületeket embereknek és állatoknak perorálisan vagy nem perorálisan olyan gyógyszerkészítmények, például tabletták, kapszulák, szirupok, injekciók és hasonlók alakjában adhatjuk be, mint amelyeket a penicillin vagy cefalosporin típusú gyógyszerek beadására rendszerint használni szoktak. Ha a találmány szerinti vegyületeket embereknek adjuk be, úgy rendszerint előnyös ezeket 60 kg testsúlyú felnőttnek naponta 1—4-szer 250 mg — 5 g adagmennyiségben beadni. A következő példák a találmány szerinti vegyületek előállításának eljárását szemléltetik. A hőmérsékleti adatokat Celcius-fokban adjuk meg. 1. példa 1. 25 ml vízmentes metilénklorid és 6 ml dimetilformamid elegyében feloldunk 3,01 g D(-)-a-N-(l-metoxikarbonil-l-propén-2-il)-amino-p-hidroxifenilecetsav-nátriumot, és a kapott oldathoz egy csepp N-metilmorfolint adunk, majd 5 perc alatt — 15°-tól — 10°-ig terjedhető hőmérsékleten hozzáadunk 1,14 g etilklórkarbonátot, és a reakciókeveréket —15 és —10° közötti hőmérsékleten egy óra hosszat reagáltatjuk. Ezután a reakciókeverékhez hozzáadunk 1,22 ml N,0- -bisz-(trimetilszilil)-acetamidot, és a keveréket — 20°-on hűtjük. Másrészt 3,66 ml N,0-bisz-(trimetilszilil)-acetamidot hozzáadunk 3,28 g 7-amino-3-[5-(l-metil-1,2,3,4-tetrazolil)-tiometil]-A3-cefém-4-karbonsa v szuszpenziójához, mire oldat keletkezik. Ezt az oldatot — 20°-on hűtjük, és az előbb említett oldathoz öntjük. Ezután a kapott reakciókeveréket 2 óra hosszat —5 és — 10° közötti hőmérsékleten, majd 2 óra hosszat — 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
