172194. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heterológ artéria-transzplantátumok előállítására dinamikus módszerrel

5 172194 6 Az artériákat felfújjuk 240 torr belső nyomásra, majd a nyomás alá helyezett artériákat vízbe merítjük, azokat a helyeket, ahol rossz a tömítés, összevarrjuk selyem szállal, majd a jónak talált artériákat felhúzzuk egy üveg csőre, és megfelelő üvegtartályba állítva propi­­lén-oxidot tartalmazó víz-etanol elegyben inkubáljuk 14 napon keresztül. Ezzel az artériák transzplantálásra kész állapotba kerültek. összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a találmányunk szerinti eljárás segítségével, azaz azáltal, hogy a reakció­kat a fenti foganatosítási módnak megfelelően dinami­kusan hajtjuk végre, olyan protéziseket nyerünk, me­lyek messzemenően jó immunológiai tulajdonságokkal rendelkeznek, és így különösen alkalmasak sérült arté­riák pótlására. A találmányunk szerinti eljárás lényegét a következő példákkal illusztráljuk, anélkül azonban, hogy talál­mányunkat a példákra kívánnánk korlátozni. 1. példa a) Az artériák előkészítése a kémiai preparálásra A vágóhídon összegyűjtött, lehetőleg hosszú borjúk karotidákat jégbe hűtött, fiziológiás (0,9%) konyhasó­oldatban a laboratóriumba szállítjuk. Ott megszabadít­juk az artériákat a környező szövetektől, és az elágazó kollaterálisokat 000 nem steril selyemmel elkötjük. Az így előkészített artériákat közvetlenül felhasználjuk a kémiai preparációhoz. b) Dialdehid-keményítő előállítása 16,2 g kukorica-keményítőt (száraz súly%, ha az anyag nedves, megfelelően többet kell felhasználni) összekeverünk 100 ml desztillált vízzel. Ebbe a fehér szuszpenzióba 1 óra alatt, állandó keverés mellett bele­csepegtetjük 23,5 g nátrium-metaperjodát 300 ml desz­tillált vízzel készült oldatát, és a keverést 25 °C-on további 18 óráig folytatjuk. A szuszpenziót vízlégszivaty­­tyúval leszívatjuk, és a maradékot átmossuk 6 X 50 ml desztillált vízzel. Az utolsó mosófolyadéknak kálium­­jodid-keményitőpapírral megvizsgálva jodátmentesnek kell lennie. A maradékot végül átmossuk 100 ml aceton­­nal, hogy megakadályozzuk, hogy szarus termék kelet­kezzen. Az így kapott terméket 40 °C-on 24 órán át vákuumba szárítjuk. A tennék súlya: 17,2 g (15,7 száraz súly), c) Az artériák kezelése ficin-oldattal Az eljárás végrehajtására szolgáló elrendezést az 1. ábra szemlélteti. Kiindulás: 20 darab artéria, melyeket az előző, a) és b) lépések szerint készítettünk elő. Az artériákat olivákkal összekapcsoljuk. Egy 10 literes üvegedényben előkészítjük a következő összetételű íicin-oldatot: 7.5 liter ion-mentesitett viz (30 °C-ra előmelegített), 75 g ficin (ami 1 %-os oldatot eredményez), 7.5 g K + )cisztein (ami tehát az oldatban 0,1%-os mennyiségben lesz jelen). A fenti íicin-oldatot betöltjük a (2) tartályba, és pH- értékét 1 n nátriumcitrát-oldattal 6,0-ra állítjuk be. majd a (2) tartályt 45—50 °C-os víz-fürdőre helyezzük. Ezután lezárjuk a (6) lefúvó-csapokat. és a (2) tartályból a íicin-oldatot a (3) és (4) csöveken keresztül az (5) elosztó harangba szívatjuk. Miután a harang megtelt ficin-oldattal, a (7) lefúvó-csapot lezárjuk, és a (6) csapokat kinyitjuk, miáltal a ficin-oldat az (1) csöveken át a (8) artériákba, majd a (2) tartályba folyik. Az oldat cirkuláltatását 3 órán át folytatjuk 38 C-os, állandó belső hőmérsékleten. d) Az artériák kezelése dialdehidkeményítő-oldattal Ezután a íicin-oldatot kiengedjük a tartályból, és a víz-fürdőt elmozdítjuk. A ficinnel kezelt artériákat az előzőekkel azonos módon néhányszor átmossuk ion­mentesített vízzel, az öblítővizet a (9) csövön keresztül eltávolítjuk, majd az öblítést megismételjük 93,7 g nátriumklorid 7,5 liter ion-mentesített vízzel készült oldatával. A nátriumklorid-oldat cirkulálását szoba­hőmérsékleten, 18 órán át folytatjuk. Ezután a (9) vezetéken át leengedjük a nátriumklorid-oldatot, és az artériákat ismét átöblítjük ion-mentesített vízzel. Ezután a b) példa szerint előállított 97,5 g dialdehid­­keményítő 7600 ml vízzel készült, azaz 1,35° u-os oldatá­nak pH-értékét nátriumbikarbonát-oldattal 8,8-ra állít­juk be. Az oldatot a (2) tartályba töltjük, és az előzőekkel azonos módon szobahőmérsékleten, 24 órán át cirkulál­tatjuk a berendezésen keresztül, majd a (9) vezetéken keresztül eltávolítjuk. A készüléket néhányszor át­­öblítjük ion-mentesített vízzel. Egy vérnyomás-mérő berendezés pumpája segítségével minden artériát levizsgálunk 240 torr belső nyomásra. Ezután a felfújt artériát vízfürdőbe merítjük. Azokat a helyeket, ahol rossz a tömítés, lehetőleg még összevarr­juk selyem szállal. A jónak talált artériákat felhúzzuk egy üveg-hengerre, egy, az egyik oldalán leforrasztott üvegcsőbe állítjuk, a csövet megtöltjük etanol-viz 50 : 50 térfogat%-os elegyével, ami még 1% propilén­­oxidot is tartalmaz, és bedugjuk gumidugóval, majd szigetelőszalaggal leragasztjuk. Az így előkészített ar­tériákat 14 napig 37 °C-on inkubáljuk. 2. példa Ebben a példában az 1. példában ismertetett eljárást követjük, azzal az egyedüli eltéréssel, hogy az enzima­­tikus lebontáshoz a c) lépés során 1%-os, 6,0-os pH-ér­­tékre beállított ficin-oldat helyett itt 0,2%-os, foszfát-nit­rát pufferrel 7,8-es pH-értékre beállított tripszin-oldatot használunk. 3. példa Ebben a példában az 1. példában ismertetett eljárást követjük azzal az egyedüli eltéréssel, hogy 1,3%-os dialdehid-keményítő oldat helyett itt 0,5%-os, 10%-os nátriumhidrogénkarbonát-oldattal 8,8-es pH-értékre pufierolt glioxál-oldatot használunk a térhálósításhoz. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom