172194. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heterológ artéria-transzplantátumok előállítására dinamikus módszerrel
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172194 Bejelentés napja: 1975. XI. 11. (SO—1158) Elsőbbsége: Német Szövetségi Köztársaság 1974. XI. 11. (P 24 53 363.9—35) Nemzetközi osztályozás: A 61 L 1/00 A 61 L 3/00 A 61 L 17/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978.1. 28. Megjelent: 1979. V. 31. Feltalálók: Tulajdonos: dr. Schmitz Heribert orvos, Trogen, Solco Basel AG., Basel, Svájc dr. Stöcklin Walter vegyész, Ettingen, Svájc Eljárás heterológ artéria-transzplantátumok előállítására dinamikus módszerrel 1 A találmány tárgya eljárás heterológ artéria-transzplantátumok előállítására lehetőség szerint fiatal állatok artériáinak felhasználásával, amelynek során valamely állati artériát megszabadítunk a környező szövetektől, az elágazó kollaterálisokat selyemmel elkötjük, az izom- 5 szövetet és a rugalmas rostokat proteolitikus lebontással eltávolítjuk és az így kapott kollagén tömlőt térhálósítjuk, azzal jellemezve, hogy a proteolitikus lehasítást és a térhálósítást dinamikusan végezzük. A heterológ ér-transzplantátumok alkalmazása igen 10 elterjedt a klinikai gyakorlatban, elsősorban, mert a transzplantátumok nagyon jól varrhatók, majdnem minden szükséges hosszúságban és átmérőben előállíthatok, és beültetésüket megelőzően nem kell kitenni a beteg szervezetet egy másik operáció kockázatának, 15 mint az autológ vénával történő pótlások esetében. A felsorolt előnyös tulajdonságokra vezethető vissza, hogy mint az Rosenberg, N.; Arch. Surg. 105, 547 (1972) közleményében ismertetésre került, 1972-ben már több mint 3000 olyan esetet tartottak számon, melyben 20 szarvasmarha karotidákat ültettek át emberi szervezetbe. A heterológ artéria transzplantátumok beültetése során komoly probléma azonban az antigén-antitest reakció esetleges jelentkezése, melyért a befogadó szervezet számára „idegen” fehérjék és a test saját fehérjéi 25 között létrejövő taszító reakció a felelős. Az állati artériákból kialakított ér-protéziseket a lehető legnagyobb gondossággal kell elkészíteni az immunológiai problémák megelőzése céljából. A technika állása szerint ismert eljárás értelmében az 30 2 előállítás sztatikus módszerrel történt, amint ez például a következő irodalmi helyen leírásra kerül: B. M. Kemkes, H. M. Becker, Herz Kreisl. 7, 12 (1975), 642—645. Ugyancsak sztatikus eljárásokat ismertetnek a 2 900 644 és a 3 093 439 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások. A felsorolt eljárások értelmében úgy járnak el, hogy a legtöbbször megfelelő nagyságú emlősállatok — például borjúk és marhák — levágásánál kapott artériákat, különösen a karotidákat hideg fiziológiás konyhasó-oldatba helyezik, és abban szállítják a vágóhídról a laboratóriumba. A természetes állapotú ereket ott szabadítják meg a környező szövetektől, és ott kötik el selyemmel az elágazó kollaterálisokat. Az így nyert preparátum azonban még nem alkalmas transzplantálásra, mivel az érfalon található izomszövetek és rugalmas rostok antigén-antitest reakciót váltanának ki. így tehát ezeket az antigén hatású szöveteket el kell távolítani az érből. Ez úgy történik, hogy az artériát inkubálják valamilyen enzim-oldatban, előnyösen pufferolt ficin-oldatban. A ficin proteolitikus, azaz fehérjebontó enzim, melyet vadfügéből nyernek ki. Használhatók azonban más proteolitikus enzimek, például tripazin vagy papain is. Mint ismeretes, ezek az enzimek az artériák kollagén vázát nem képesek lebontani. A még izom és rugalmas rost tartalmú artériák ficinoldatban történő inkubálása során tulajdonképpen ezeknek az antigén hatású szövet alkotórészeknek az emésztése játszódik le. Az emésztési folyamatnál éppúgy, mint 172194 1
