172189. lajstromszámú szabadalom • Hegesztőberendezés körpályamozgással, főként csövek gépi hegesztéséhez

3 172189 4 megfelelően a mindenkori cső geometriai alak­jához, és így a hegesztési művelet során a he­gesztőlándzsát gyakran kell állítgatni, ami szin­tén a kezelő személy állandó jelenlétét és sűrű beavatkozását igényli. Az ismert kiviteleknél a gyűrűs vezetékeket cső köré erősítő szerkezetek hosszadalmas mun­kával zárhatók és nyithatók, a gyűrűs vezetékek végei egymást átlapolva itt a gyűrűs vezeték vastagságát helyileg kétszeresre növelik, minek következtében a körpályán haladó mozgórész gyűrűs vezetékkel kapcsolódó részeit, például kerekeket két horonnyal kell kiképezni. Mindez növeli az időveszteséget, konstrukciós nehézsé­geket okoz, továbbá megköveteli, hogy a hegesz­tőlándzsa helyzetét gyakran állítsák. Az olyan ismert hegesztőberendezéseknél, amelyeknél a mozgórész és gyűrűs vezeték kap­­csolatáha'k létrehozására kerekeket alkalmaznak, először az egyik kereket nyomják a gyűrűs ve­zeték oldalának, majd sorban egymás után a többit, ami jelentős időveszteséget és szerelési nehézségeket okoz. Az ismert hegesztőberende­zéseknél a mozgórészt recézett hajtótengellyel vagy fogaskerékkel mozgatják, amelyet villa­mosmotor hajt. E recézett hajtótengely vagy fo­gaskerék a mozgórész alaplemezére van erősít­ve, ezért a hajtótengely vagy fogaskerék és a gyűrűs vezeték közötti összenyomóerő nem ál­landó. Ennek káros hatása, hogy a mozgórész he­geszteni kívánt cső körüli, keleti irányú sebes­sége helyenként váratlanul megváltozik, tehát ezen a helyen más hegesztési varratot kapunk, mint a cső kerületének más szakaszain. Az ismert hegesztőberendezések hibái közé tartozik az is, hogy a hegesztő elektródot vagy huzalt előtoló szerkezet nem tudja biztosítani a húzótárcsák és huzal közötti kellő szorítóerőt, ezért az elektród vagy huzal a húzótárcsák kö­zött megcsúszhat, az adagolási sebesség lecsök­kenhet, minek eredményeként nem megfelelő hegesztési varrat jön létre. Ismert olyan körpályamozgású hegesztőberen­dezés is, amelynél a hegesztőlándzsa sebességét és következésképpen lengési frekvenciáját nyo­más alatt levő gázzal szabályozzák, e szabályozás azonban a szabályozást közvetlenül végző, ket­tős működésű henger gázbetáplálás felőli oldalán történik. A hegesztőlándzsa mozgásirányának megváltoztatását a betáplált nagy nyomású gáz végzi, amely a fellépő súrlódóerők következtében nem tud megbízható működést létrehozni. Nem lehet előirányozni nagyon nagy lengési frekven­ciát. A lengési frekvenciát a mozgató túlnyomá­sú gáz nyomásának változtatása révén változ­tatják, ami állandó utánállítást kíván és a he­gesztőlándzsa mozgásirányának változtatása az­által jön létre, hogy a hegesztőlándzsa egy ütkö­zőhöz mechanikusan ütközik. Ennél az ismert hegesztőberendezésnél, ahol a kettős működésű munkahengert működtető, túl­nyomású gázzal dolgozva a hegesztőlándzsa len­gési frekvenciája alacsonyra van beállítva, a du­gattyún föllépő esetleges súrlódóerők a dugaty­­tyúra ható nyomást esetleg oly mértékben meg­változtatják, hogy ez a nyomás azonos lesz azzal a nyomással, amely szükséges a hegesztőlándzsa mozgásirányának megváltoztatásához. Ebben az esetben a hegesztőlándzsa az előírtnál korábban megváltoztatja mozgásirányát, ami mutatja, hogy az ismert hegesztőberendezés alacsony len­gési frekvenciáknál sem dolgozik megbízhatóan. A mozgató gáznyomás az ismert hegesztőberen­dezésnél nem lehet nagyon magas. Ennek első oka, hogy a hegesztőlándzsa a mellette levő fal­részekhez ütközve eltörhet. Másik oká, hogy a nyomásnövekedés érzékelésére nincs olyan érzé­keny műszer, amely ki tudná mutatni az előre meghatározott érték százalékarányában a moz­gató gáznyomás eléggé kis mértékű változásait is. Ezért nincs lehetőség arra, hogy az ilyen he­gesztőberendezéseknél előre beállítsanak magas lengési frekvenciákat. Az ismert hegesztőberendezéseknél hátrányos az is, hogy a vezérlés, irányváltás céljaira drága villamos készülékek szolgálnak. Hátrányos a len­gési amplitúdó beállításának módja is, ami úgy történik, hogy két ütközőt egyforma mértékben mozgatnak el egyidejűleg egyik vagy másik irányban. Ezek egyforma mértékű elmozgatása nehéz feladat. A találmány feladata csövek önműködő he­gesztéséhez olyan körpályamozgású hegesztőbe­rendezés létrehozása, amely a csövek összehe­gesztéséhez szükséges valamennyi művelet fo­lyamatos elvégzését lehetővé teszi, ehhez a mű­ködtető szerkezetrészeket egyszer kell beállíta­ni, a körpályamozgás sebességét nem kell vál­toztatni, a hegesztőlándzsa nagy lengési frekven­ciával mozgatható, a lengési amplitúdó tág hatá­rok között beállítható, valamint a hegesztőberen­dezés könnyen és gyorsan össze- és szétszerelhe­tő és mindig megbízhatóan, az előre meghatáro­zott módon dolgozik. A találmány a kitűzött feladatot olyan hegesz­tőberendezés létrehozása révén oldja meg, amelyben a hegeszteni kívánt cső körül elhelye­zett, rögzített gyűrűs vezeték a hegeszteni kívánt élhez viszonyítva előre meghatározott helyzetben van rögzítve, egy mozgórész négy hornyoskeré­­ken keresztül a rögzített gyűrűs vezeték szélein levő tartószegélyekhez csatlakozik és e mozgó­rész a gyűrűs vezeték mentén körpályán moz­gatható, a mozgórész mozgatására a gyűrűs ve­zeték tartószegélyével kapcsolódó hajtó fogas­kerék van a mozgórészbe erősítve, a mozgórész a hegeszteni kívánt élhez viszonyítva kereszt­­irányban lengethető hegesztőlándzsát tart, a mozgórészen huzalelőtoló szerkezet és a hegesz­tőlándzsa hegeszteni kívánt élhez viszonyított helyzetét szabályozó szerkezet van, a mozgórész és a gyűrűs vezeték között ezek gyors összekap­csolását és szétkapcsolását végző szerkezet, va­lamint a mozgórészen a hajtó fogaskereket ru­galmasan a gyűrűs vezeték tartószegélyéhez nyo­mó szerkezet van, a hegesztőlándzsa oszcilláló mozgását kettős működésű pneumatikus henger váltja ki, melynek dugattyúja a hegesztőlánd­zsával mereven van összeerősítve, továbbá a pneumatikus hengerhez a lengő mozgást kiváltó, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom