172186. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés levágott állat széthasítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172186 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1974. XI. 6. (SA—2709) A 22 B 5/20 Svédországi elsőbbsége: 1973. XI. 8. (7315142—5) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. I. 28. Megjelent: 1979. IV. 30. 1 $E '<***«' -* 1 Feltaláló: Tulajdonos: Ekstam Martin Rudolf állatorvos, sebészfőorvos, AB Stathmos, Jönköping, Kristianstad, Svédország Svédország Eljárás és berendezés levágott állat széthasítására 1 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés levágott állat Széthasítására. A 336 542 sz. svéd szabadalom berendezést ír le levágott sertés széthasítására, amely szalagfűrész felhasználásával, úgynevezett szalonna kihasítással a gerincet 5 vagy annak egy részét is kivágja. E megoldásnál a szalagfűrész két része egymással ellentétes irányban fut. Ezeket a fűrészrészeket úgy vezetik meg, hogy azok az egymástól kis távolságban levő támasztó felület mellett haladjanak a levágott állat háta felé, miközben a támasztó felülettől kifelé széttartanak. Ezáltal a szalagfűrész két része egyszerre fűrészelhet, mindegyik a gerinc egy-egy oldalát metszi, tehát az egyik rész felfelé irányuló, a másik rész pedig lefelé irányuló mozgást végez. Régebben ilyen módon az egész gerincet ki tudták fűrészelni. Az utóbbi években a sertéstenyésztés eredményeképpen olyan hatalmas izomzattal rendelkező sertéseket tenyésztettek ki, amelyekhez a két résszel működő szalagfűrész már nem volt használható a gerinc kifürészeléséhez a medence környezetében, mivel ez a 20 művelet a combizomzatot károsította. A függőleges hátránya hogy a levágott állat testét a fűrészelési művelet elvégzésére meg kell állítani. Ennek következtében a hasítási munkaszakasz mentén a transport sebessége előnytelenül kicsi volt. Egy további hátrány abban volt, hogy a test a hátsó lábakon volt függesztve és habár a tartófelület a testhez nyomódott, a fűrészeléskor a test hosszanti tengelye irányában elfordulhatott. Célunk, hogy a találmánnyal az ismert berendezés említett hiányosságait kiküszöböljük. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az eredményes széthasításhoz nemcsak arra van szükség, hogy a fűrészelést helyes módon végezzük el, hanem mindenekelőtt a levágott állat helyzetét pontosan vezetni kell. Erre a célra új eljárást és berendezést javasoltunk. A találmányt az alábbiakban részletesebben ismertetjük a mellékelt rajzok alapján. A rajzok a levágott sertés találmány szerinti széthasítására alkalmas beit) rendezést ábrázolnak, amelyet vagy arra használhatunk, hogy a fej nélküli vagy fejjel rendelkező levágott állatot középen a gerincen keresztül csupán két részre hasítsunk, vagy hogy a levágott állatot először középen, a gerincen keresztül elfűrészeljük, majd a két állatfelet 15 egymástól eltávolítsuk és ezzel lehetővé tesszük a pontosan beállított szalonna kihasítási művelet elvégzését, szalagfűrésszel vagy körfűrész alkalmazásával. A levágott állatot közben egy konvajorral mindvégig ugyanazon irányban előre mozdítjuk, miáltal helyet adunk a következő levágott állat széthasítási műveletére, amely közvetlenül követi az első állat szétvágását. A példaként leírt berendezésnek megfelelő eszközei vannak a metsző és szemfogak eltávolítására. A fej a levágott állaton marad, és ily módon a fejjel rendelkező levágott 25 állat középső széthasítását úgy végezhetjük, hogy a fűrészt a kemény fogzománc károsító és csorbító itatásától megkíméljük. A találmány nagy előnye, hogy a technika állásához képest jelentősen rövidebb idő alatt végezhető el a le- 30 vágott állat széthasítása. A vízszintes helyzetben fekvő 172186 1
