172166. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mezőgazdasági szárítók energetikailag gazdaságos üzemeltetésére
3 172166 4 mechanikai oldalán a ventillátorral és a generátorral áll hajtókapcsolatban. A találmány szerinti berendezést minden olyan szárítónál célszerű és gazdaságos alkalmazni, ahol a villamos energia távol van és külön vezeték kiépítésére lenne szükség. A találmány szerint elkészíthető kisebb teljesítményű mobil szárító is, amely nagy kiterjedésű gabona- vagy kukoricatábláknál lecsökkenti a szállítás útját. A Diesel-motoros változat igen előnyös mezőgazdaság területén, tekintettel arra, hogy a legtöbb mezőgazdasági erőgép is Diesel-motoros. A találmány szerinti berendezéssel a szárítási üzem szüneteiben villamos energia termelés mellett fűtési célokat, pl. üveg- vagy fóliaházak fűtését lehet kielégíteni, illetve biztosítani. , A találmány szerinti berendezés beruházási költsége .a hagyományos villamos energia ellátáshoz képest lényegesen kisebb. A berendezés önálló sziget-erőműként is alkalmazható. A berendezés helyigénye a hagyományos megoldásokkal szemben lényegesen kisebb. Egy berendezéssel több szárító is kiszolgálható, ahol ezt az igények szükségessé teszik. A találmány szerinti berendezéssel igen jelentős energiaköltség takarítható meg. A karbantartás költségénél is jelentős megtakarítás érhető el. Komplex energiahasznosítás esetén is gazdaságos a gázturbina alkalmazása, mert így az olajégők és kazánok beruházási költségét is megtakarítjuk. Ha az elvezetett hőt a szárító üzemszünetekor is hasznosítjuk pl. üvegházak fűtésére, akkor a gázturbinát sziget-erőműként üzemeltetve évente jelentős megtakarítás érhető el. Gázturbinaként légi közlekedésből már kiselejtezett repülőgép gázturbinákat lehet alkalmazni. A gázturbina jelentős előnye, hogy a hőigény növekedésével együtt rohamosan növekvő mechanikai energiaigényt a gázturbina rohamosan növekvő tengelyteljesítménye mindig fedezni tudja. A találmányt részletesen a kiviteli példák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés gázturbinával kiképzett kiviteli példájának elvi kapcsolási rajza, míg a 2. ábra egy Diesel-motoros kiviteli példa elvi kapcsolási példája. A találmány szerinti berendezés három alapegységből áll: szárítólevegőt szállító 1 ventillátorból, 2 szárítóból és az 1 ventillátor és 2 szárító közé iktatott hőt és mechanikai energiát előállító 3 egységből. Az 1. ábra szerinti kiviteli példánál a hőt és mechanikai energiát előállító 3 egység egy gázturbina, amely 6 expanziós gépből, általa hajtott 7 kompresszorból és a 7 kompresszor és 6 expanziós gép közé kapcsolt 8 tüzelőtérből áll. A 6 expanziós gép, illetve a 7 kompresszor az 1 ventillátorral és egy villamos energiát előállító 4 generátorral áll hajtókapcsolatban. A kiviteli példánál a 2 szárító elé 5 keverőtér van kapcsolva, amely egyrészt a 6 expanziós géppel, másrészt 11 vezeték révén az 1 ventillátorral áll kapcsolatban. A 8 tüzelőtérből az égésterméket szintén be lehet vezetni a 2 szárítóba és ezáltal a berendezés hőoldali hatásfoka még tovább javítható. Az 1. ábra szerinti berendezés még tovább javítható azáltal, ha a 2 szárító légkibocsátó oldalát a 8 tüzelőtér levegőellátó csonkjához csatlakoztatjuk (az ábrán nincs feltüntetve), mert ezáltal a szárítólevegővel kikerülő léhát be lehet vezetni a tüzelőtérbe és ott el lehet égetni. Ez nemcsak energetikailag jelent hasznot, hanem környezetvédelmi szempontból is előnyös, mert a léha eddig a környezetet szennyezte. A 2. ábra szerinti berendezés annyiban különbözik az 1. ábra szerinti berendezéstől, hogy a hő- és mechanikai energiát előállító 3 egységet 9 Diesel-motor és az 5 keverőtér közé iktatott járulékos hőenergiát termelő 10 égéstér alkotja. A 10 égéstérben természetesen ugyanaz az energiahordozó kerül elégetésre, mint amilyennel a Diesel-motor üzemel. A járulékos hőenergiát termelő 10 égéstérre azért van szükség, mert a 9 Diesel-motor hőoldalon, azaz a Diesel-motor hűtőjét alkotó hőcserélő felületen nem nyerhető annyi hőenergia, amennyi a 2 szárító üzemeltetéséhez szükséges. A 9 Diesel-motor hajtóoldalon az 1 ventillátorral és 4 generátorral áll kapcsolatban. Gázturbina alkalmazása esetén még széntüzelés is gazdaságos lehet, mert 8—10 atmoszféra nyomáson viszonylag még kis felületű hőcserélő segítségével is bevezethetjük a rendszerbe a szükséges hőt. A gázturbina tiszta levegővel dolgozhat, míg a széntüzelésű kazánba a szárítóból távozó és léhát tartalmazó levegőt juttatjuk égési levegőként. Ahol nincs egyéb villamosenergiára igény, gazdaságos lehet a 2. ábra szerinti Diesel-motoros berendezést alkalmazni. A Diesel-motoros megoldásnak az előnye, hogy maga a Diesel-motor könnyen hozzáférhető, keverése egyszerű. A Diesel-motor a szárítási vagy egyéb hőhasznosítási folyamattól függetlenül is gazdaságosan termel villamos energiát. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés mezőgazdasági szárítók energetikailag gazdaságos üzemeltetésére, amelynek friss levegőt szállító ventillátora és szárítója van, azzal jellemezve, hogy a szárító (2) és a ventillátor (1) közé hőt és mechanikai energiát előállító egység (3) van építve, amely mechanikai energiát előállító tengelyével a ventillátor (1) és egy áramfejlesztő generátor (4) áll hajtókapcsolatban, míg a hőt előállító oldal egyrészt a venti - látor (1) nyomócsonkja vagy az atmoszféra, másrészt szárító (2) vagy a szárító elé kapcsolt keverőtér (5) közé van iktatva. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kivite alakja, azzal jellemezve, hogy a hőt és mechanikai energiát előállító egység (3) egy gázturbina, amely expanziósgépből (6), általa hajtott komp-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 551 60 65 2
