172148. lajstromszámú szabadalom • Kúpos bevezető nyílás gabona kombájnokhoz
9 172148 10 hosszán — lényegé Den állandó, kis rés van. Mivel a 114 lapátok gyakorlatilag síkok, ezek meghosszabbításában megközelítően parabola alakú vonal mentén metszi az 54 bevezető nyílás csonka kúpját. Így a 114 lapátok külső szélei és az 54 bevezető nyílás belső felületei közötti állandó rés tartásához a 114 lapátok 122 külső széleinek előnyösen parabola alakúnak kell lenni. Az 1., 9., 10. és 11. ábrákon látható módon a 24 etető szokásos konstrukciós kialakítású, amelynek belsejében 130 termésszállító van (11. ábra). A termésszállító a termést felfelé és hátrafelé mozgatja, keresztültereli a 132 kibocsátó nyíláson, ahonnan egy rövid, négyszög alakú 134 termésbevezető csőbe jut, amely tengelyirányban összeköttetésben van a forgórész 30 teste csonka kúp alakú 54 bevezető nyílásának belső terével. A 134 termésbevezető cső a 30 test tengelyvonala alatt van. A 24 etető elülső vége teleszkópszerűen illeszkedik a 134 termésbevezető csőbe és ehhez 136 csuklópántok révén van erősítve. A 134 termésbevezető cső valamivel szélesebb a vele kapcsolatban levő 54 bevezető nyílás alsó részénél, ezért annak érdekében, hogy az összes termés az 54 bevezető nyílásba jusson, kettő lényegében háromszög alakú 138 terelőlemezt helyeztek el a 10. ábrán feltüntetett módon, így e terelőlemezek a termés szalag elöl haladó széleit tölcsérszerűen befelé tereli, és így az egész termés bejut az 54 bevezető nyílásba. További fontos szempont, hogy az ismertetett típusú, a termést hosszirányban keresztüláramoltató gabonakombájnoknál a forgórész házának, illetve testének elülső végén egy végfalat, zárófalat kell elhelyezni. Erre azért van szükség, mert a 24 etetőtől érkező és 134 termésbevezető csövön keresztüláramló, hátrafelé haladó termést a test elülső végébe érve olyan erőhatás éri, amely a termést visszatolni igyekszik. Kör alakú, keresztirányú sík elülső végfal alkalmazása esetén azt találtuk, hogy a termés a végfalon felütközik, itt csomósodik, és végül kör alakú pogácsát, korongot képez, amely a termésből képződött test egyik oldalán való felfelé mozgása és a test másik oldalán való lefelé mozgása következtében a lapátkereket eltorlaszolja. így egy körben mozgó anyagkorong jön létre a test belsejében a lapátkerék forgása folyamán és ez a korong egyre vastagabb lesz. Végül olyan szilárd és tömör anyagkorong alakul ki, amely már nem forog és a motort leállítja. E probléma kiküszöbölésére a találmány szerinti kialakítású gabonakombájnban ferde síkú továbbító-tápláló szerkezetrész van, amely a termésre hátrafelé mutató irányú erővel hat mindjárt az után, hogy a termés bejut a forgórész testébe. A lapátkerék munkaterében levő termést a 114 lapátok hátrafelé eltávolítják az elülső záró végfaltól, még mielőtt ideje lenne az említett anyagkorong kialakítására. A ferde síkú továbbító-tápláló szerkezetrész alábbi ismertetésénél az irányok meghatározására a „jobb” és „bal” kifejezéseket használjuk. Ezek a kifejezések főként a gabonakombájn oldalainak és a termés mozgásirányainak meghatározására szolgálnak olyan mozgásoknál, amiket a termés a forgórész 30 teste 54 bevezető nyílásának bementi terén keresztül végez. E meghatározásokat a 20 vezetőfülkében ülő kezelő személyhez viszonyítva végezzük. így a gabonakombájn baloldalának azt az oldalt tekintjük, amelyik a kezelő személy baloldalán van. Az említett meghatározásokat ugyanilyen értelmezésben használjuk a termés 54 bevezető nyílás belsejében végzett mozgásainak, mozgásirányainak megjelöléseinél is. A ferde síkú továbbító-tápláló szerkezetrész hatására a termés az 54 bevezető nyílás belsejébe jutása után lényegében tangenciális komponenst is tartalmazó út mentén mozog, amely útnak hátrafelé mutató mozgáskomponense is van, miközben a termés egy teljes körülfordulásnál valamivel kisebb utat tesz meg. A termés mozgásútja a termésnek a bevezető nyílás belsejébe jutása után és teljesen a 34 lapátkerék munkaterébe érése előtt gyakorlatilag csavarvonal alakú és a termés ezen az úton nem egészen egy teljes fordulatot tesz meg. A 32 forgórész elejétől nézve az óramutató járásával ellenkező irányban forog, ezért a 24 etetőből érkező termésszalagot a felfelé haladó 114 lapátok, amelyek a 24 etetőből érkező termésszalag jobboldalán haladnak felfelé, magukkal vinni igyekeznek. Az emelkedő 114 lapátok a termést magukkal viszik fölfelé és balra az 54 bevezető nyílás fölső terébe, és a termésnek e tangenciális mozgása folyamán a fölvett termésanyag mennyiség hátrafelé, a lapátkerék munkaterébe jut. Ezt követően, amikor a lapátok az 54 bevezető nyílás baloldalán lefelé haladnak, új termésmennyiséget vesznek le a termésszalag elöl haladó végéről és ezt az anyagmennyiséget lefelé viszik, miközben ezt is hátrafelé, a lapátkerék munkatere felé terelik. Az 54 bevezető nyílás ellenkező oldalain a termésnek ezt a kerületi mozgásútj át két sík, továbbító-tápláló lemez hozza létre, amelyek közül az egyik egy felső, félkör alakú 140 lemez, a másik pedig egy alsó, félkör alakú 142 lemez. Ez a két lemez (4., 10. és 11. ábra) a forgórész 30 testének elején végfalat, zárófalat képez, amelyen furatok nincsenek, kivéve a négyszögű 145 termésbevezető nyílást (11. ábra), amely a két lemez szemben levő vízszintes szélei között van. A 140 és 142 lemezek mindegyike félkör alakú és mindegyik egy kis körcikket képez. A felső 140 lemez alsó széle mentén 144 perem van (4., 9. és 11. ábra), amely a forgórészt tartó 82 kereszttartó felső 84 oldalfalához van erősítve. A 145 termésbevezető nyílás a forgórész 74 tengelye alatt van és így a felső 140 lemez a 82 kereszttartó 86 gerinclemez részével együtt az 54 bevezető nyílás révén meghatározott csonka kúp egy kör területét zárja le. Az alsó 142 lemez hasonlóképpen a csonka kúp egy kisebb körterületét zárja le. A két lemez és a 82 kereszttartó négyszög alakú 145 termésbevezető nyílást képezik ki. A 140 és 142 lemezek különböző irányokban ferdék. A felső 140 lemez a 9. és 11. ábrán látható módon balra és hátrafelé lejt, az alsó 142 lemez pedig jobbra és hátrafelé lejtő. Az al5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
