172145. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anhelmintikus hatású, bázisosan helyettesített 2-karbalkoxiamino-benzimidazolil5(6)-feniléterek és -ketonok előállítására

17 172145 18 [2-(2-dipropilamino-l,2-dimetil-etoxi)-fenil]-[2-karbo­metoxiamino-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(2-diizopropilamino-etoxi)-fenil]-[2-karbometoxi-amino-benzímidazolil-5(6)]-éter, [2-(3-diizopropilamino-propoxi)-fenil]-[2-karbometoxi-amino-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(4-diizopropilamino-butoxi)-fenil]-[2-karbometoxi­amino-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(2-diizopropilamino-l-metil-etoxi)-fenil]-[2-karbo­rnetoxiamino-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(2-diizopropilamino-2-metil-etoxi)-fenil]-[2-karbo­metoxiamino-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(2-diizopropilamino-l,2-dimetil-etoxi)-fenil]-[2-kar­bometoxiamino-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(2-dibutilamino-etoxi)-feniI]-[2-karbometoxiamino­-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(3-dibutilamino-propoxi)-fenil]-[2-karbometoxi­amino-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(4-dibutilamino-butoxi)-fenil]-[2-karbometoxiamino­-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(2-dibutilamino-1 -metil-etoxi)-fenil]-[2-karbometoxi­­amino-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(2-dibutilamino-2-metil-etoxi)-fenil]-[2-karbometoxi­­amino-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(2-dibutilamino-1,2-dimetil-etoxi)-fenil]-[2-karbo­­metoxiamino-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(2-pirrolidiI-etoxi)-fenil]-[2-karbometoxiamino­­-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(3-pirrolidil-propoxi)-fenil]-[2-karbometoxiamino--benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(4-pirrolidil-butoxi)-fenil]-[2-karbometoxiamino­-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(2-pirrolidil-l-metil-etoxi)-fenil]-[2-karbometoxi­amino-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(2-pirrolidil-2-metil-etoxi)-fenil]-[2-karbometoxi­amino-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(2-piperidil-etoxi)-fenil]-[2-karbometoxiamino--benzimidazolil-5(6)]-éter, t2-(3-piperidil-propoxi)-fenil]-[2-karbometoxiamino­-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(4-piperidil-butoxi)-fenil]-[2-karbometoxiamino­-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(2-piperidil-1 -metil-etoxi)-fenil]-[2-karbometoxi­amino-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(2-piperidil-2-metil-etoxi)-fenil]-[2-karbometoxi­amino-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(2-piperidil-l,2-dimetil-etoxi)-fenil]-[2-karbometoxi-amino-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(2-morfolil-etoxi)-fenil]-[2-karbometoxiamino­~benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(3-morfolil-propoxi)-fenil]-[2-karbometoxiamino­-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(4-morfolil-butoxi)-fenilH2-karbometoxiamino­-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(2-morfolil-1 -metil-etoxi)-fenil]-[2-karbometoxi­­amino-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(2-morfolil-2-metil-etoxi)-fenil]-[2-karbometoxi­­amino-benzimidazolil-5(6)]-éter, [2-(2-morfolil-1,2-dimetil-etoxi)-fenil]-[2-karbometoxi-amino-benzimidazolil-5(6)]-éter. . módon, az eljárás a) változata szerinti reak­ció útján állítjuk elő a fent felsorolt vegyületeknek meg­jelelő 2-karbetoxiamino-, 2-karbopropoxiamino-, 2-kar­­boizopropoxiamino-, 2-karbobutoxi-amino, 2-karbo­-szek-butoxiamino- és 2-karbo-terc-butoxiamino-vegyü­­leteket is, valamint valamennyi felsorolt vegyületnek megfelelő analóg tioéter- és ketonszármazékokat. Az eljárás b) változata szerinti reakció lefolytatása céljából először valamely (IX) általános képletű klór­­hangyasav-észtert — amilyent az eljárás a) változatában is alkalmazhatunk — adunk a (X) képletű só, előnyösen kalciumsó alakjában alkalmazott ciánamid vizes szusz­penziójához, miközben a reakcióelegy hőmérsékletét hűtéssel 40 °C és 60 °C között tartjuk. A kivált sötét színű melléktermékeket kiszűrjük a reakcióelegyből és így a szűrletben kapjuk a (IV) általá­nos képletű ciánamid-karboxilátot. Az így kapott (IV) általános képletű ciánamid-kar­­boxiláthoz azután valamely (II) általános képletű o-feni­­lén-diamin-származékot adunk és az elegyet valamely ásványi sav, például tömény sósav hozzáadása útján 1 és 6 közötti, előnyösen 2 és 4 közötti pH-értékre állítjuk. A reakció lefolytatása céljából az elegyet célszerűen 30 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten tartjuk, mégpedig az alkalmazott o-fenilén-diamin-származék reakció­­képességétől függően 30 perctől 10 óráig terjedő ideig. A reakcióelegy lehűtése után a kivált (I) általános kép­letű reakcióterméket leszűrjük és mossuk. A fenti eljárás során a (II) általános képletű o-fenilén­­-diamin-származékokat vagy szabad amin alakjában reagáltatjuk a fent leírt módon a (III) általános képletű S-metil-tiokarbamid-karbonsav-alkilészterekkel, vagy valamely erre alkalmas szervetlen vagy szerves savval, például sósavval, kénsavval, ecetsavval, oxálsavval vagy hasonlókkal képezett addíciós só alakjában alkalmaz­zuk őket kiindulási anyagként. Az eljárás c) változata szerinti reakciót célszerűen 1 mól (II) általános képletű o-fenilén-diamin-származék és 1 mól bisz-alkil-metilénamino-hangyasavészter alkal­mazásával, valamely, a reakció szempontjából közöm­bös oldószerben, például tetrahidrofuránban, dioxán­­ban, izopropiléterben vagy kloroformban, felemelt hő­mérsékleten, célszerűen az alkalmazott oldószer forrás­pontján folytatjuk le. A találmány szerinti eljárás értelmében úgy is eljárha­tunk, hogy a bisz-alkil-metilénamino-hangyasavésztert magában a reakcióedényben állítjuk elő a megfelelő imino-ditioszénsavészter hidrokloridjából, a megfelelő (IX) általános képletű klórhangyasavészter hozzáadása útján, amint ezt az a) eljárás-változat ismertetése során említettük. Ebben az esetben savmegkötőszernek is jelen kell len­nie a reakcióelegyben ; erre a célra valamely szerves vagy szervetlen bázis, mint nátrium-hidroxid, nátrium-hidro­­gén-karbonát vagy trietil-amin alkalmazhatók. A reak­cióközegként poláris vagy nempoláris oldószerek, mint éter, aceton, dioxán, víz, dimetil-formamid, benzol vagy ciklohexán alkalmazhatók; a reakció során a hőmérsék­letet célszerűen 20 °C alatt tartjuk. A kiindulási anyagként felhasználásra kerülő bisz­­-alkiltio-metilénamino-hangyasavészterek a megfelelő ditio-imino-szénsavészterekből állíthatók elő, valamely (IX) általános képletű klór-hangyasavészterrel a 3 562 290 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett módon. A találmány szerinti eljárásban felhasználható bisz­­-alkiltio-metilénamino-hangyasavészterek példáiként a következő vegyületek említhetők: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom