172145. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anhelmintikus hatású, bázisosan helyettesített 2-karbalkoxiamino-benzimidazolil5(6)-feniléterek és -ketonok előállítására

21 172145 22 A fenti eljárással számos (I) általános képletű vegüylet hatásosságát vizsgáltuk különféle élősdi férgekkel szem­ben- e kísérletek eredményeit az alábbi táblázatban fog­laltuk össze. Példa sz. Élősdi féreg Adagolás mg/kg p. o. Megölt élősdiek száma, % í. Fasciola hepatíca 30 100 í. horgasfejű férgek 10 100 2. Fasciola' hepatica 30 100 2. horgasfejű férgek 10 100 4. horgasfejű férgek 10 >90 5. Trichostrongylus 2,5 100 7. horgasfejű férgek 20 100 9. horgasfejű férgek 20 100 13. horgasfejű férgek 20 100 16. horgasfejű férgek 20 100 Amint a fenti táblázat adataiból látható, a találmány szerinti eljárással előállítható (I) általános képletű ható­anyagok mind a horgasfejű férgek ellen, mind pedig a gyomor-béltraktusban élősködő Strongylus-fajok ellen 10 mg/kg-nál kisebb adagokban is jó hatásúak. Különö­sen eredményes kezelést érhetünk el már igen kis ada­golással is, vegyes fertőzések esetében ; az ilyen kombi­nált hatás szempontjából ezek az új vegyületek határo­zottan felülmúlják az ismert 5(6)-helyettesített 2-benz­­imidazol-karbamátok hatásosságát. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzen­dő azonban, hogy a találmány köre nincsen ezekre a példákra korlátozva. Az 1—16. példa az eljárás a) vál­tozatát, a 17—24. példa az eljárás b) változatát a 25—33. példa pedig az eljárás ej változatát szemlélteti. 1. példa 13,2 g S-metil-tiokarbamid-szulfát, 20 ml víz és 8 ml klór-hangyasav-metilészter elegyéhez erélyes keverés közben, 10 °C-t meg nem haladó hőmérsékleten, jéggel történő hűtés közben, hozzácsepegtetünk 27,5 g 25%-os vizes nátrium-hidroxid-oldatot. Az elegyet fél óra hosz­­szat tovább keverjük, majd 24 ml jégecet és 120 ml víz elegyét adjuk hozzá. Ezután 15,5 g 4-[3-(2-piperidil-etoxi)-fenoxi]-2-amino­­-anilin 120 ml izopropanollal készített oldatát adjuk az elegyhez, majd az elegyet 2 óra hosszat forraljuk vissza­folyató hűtő alkalmazásával. A forró oldathoz azután cseppenként tömény ammónium-hidroxid-oldatot adunk, míg az elegy lúgos kémhatást nem mutat ; ennek során sűrű pépes termék válik ki. Ezt a terméket leszívatással elkülönítjük és tisztítás céljából 250 ml metanol és 20 ml 2 n sósav elegyében oldjuk 50 °C hőmérsékleten, majd aktívszén hozzáadá­sával leszűrjük és ammónium-hidroxid hozzáadásával újból lecsapjuk a terméket. Az így kapott, most már tiszta [3-(2-piperidil-etoxi)-fenil]-[2-karbometoxiamino­­-benzimidazolil-5(6)]-étert leszívatással elkülönítjük, majd metanollal és ezt követően vízzel mossuk. 13 g terméket kapunk, amely bomlás közben 200 °C-on ol­vad. 4-[3-(2-piperidil-etoxi)-fenoxi]-2-amino-anilin előállí­tása céljából 17 g 4-[3-(2-piperidil-etoxi)-fenoxi]-2- -amino-nitro-benzolt 200 ml dimetil-formamidban, Ra­­ney-nikkel hozzáadásával, 50 °C hőmérsékleten, 50 atm hidrogénnyomáson hidrogénezünk. A hidrogénfelvétel befejeződése után a katalizátort kiszűrjük és a szűrletet szárazra pároljuk. A maradékot izopropanollal hígítjuk ; ilyen állapotban a kapott nyers 4-[3-(2-piperidil-etoxi)­­-fenoxi]-2-amino-anilint közvetlenül felhasználhatjuk az S-metil-tiokarbamid-szulfáttal való reakcióhoz a fent is­mertetett módon. A 4-[3-(2-piperidil-etoxi)-fenoxi]-2-amino-nitro-ben­­zolt oly módon állítjuk elő, hogy 6 g fém-nátriumot 500 ml abszolút etanolban oldunk, az oldathoz 64 g 4-(3-hidroxi-fenoxi)-2-amino-nitrobenzolt adunk, majd az elegyet vákuumban betöményítjük. A maradékot szi­lárd kálium-hidroxid felett szárítjuk, amikoris termék­ként 70 g 4-(3-hidroxi-fenoxi)-2-amino-nitrobenzol-nát­­riumsót kapunk. 13,4 g 4-(3-hidroxi-fenoxi)-2-amino-nitrobenzol-nát­­riumsót 100 ml acetonban, 7,5 g piperidino-etil-klorid hozzáadásával vízfürdőn 3 óra hosszat keverünk. Ezután az oldószert vákuumban elpárologtatjuk, a maradékot híg ecetsavban oldjuk és az oldatot ammónium-hidroxid­­dal meglúgosítjuk. Az így felszabadított 4-[3-(2-piperidil­­-etoxi)-fenoxi]-2-amino-nitrobenzol elkülönítése céljából a kapott emulziót etil-acetáttal kezeljük ; a szerves oldó­szeres fázisból az oldószert elpárologtatjuk és így mara­dékként 17 g mennyiségben, olajszerű alakban kapjuk a kívánt vegyületet, amelyet ebben az állapotban közvet­lenül felhasználhatunk a következő hidrogénezési reak­ciólépésben. A fenti eljárás során kiindulási anyagként alkalmazott 4-(3-hidroxi-fenoxi)-2-amino-nitrobenzolt oly módon állítjuk elő, hogy 190 g 4-(3-metoxi-fenoxi)-2-amino­­-nitrobenzolt tízszeres mennyiségű vizes 48%-os hidro­­gén-bromid-oldattal 2 óra hosszat forralunk visszafolya­tó hűtő alkalmazásával. Ezután a reakcióelegyet vá­kuumban bepároljuk, a maradékot nátrium-acetát-ol­­dattal felvesszük és az így kapott elegyet vízfürdőn egy ideig keverjük. A kivált nyers terméket leszívatással el­különítjük, majd tisztítás céljából etil-acetátban oldjuk, az oldatot némi aktívszén hozzáadásával derítjük, le­szűrjük és a szűrletet vákuumban bepároljuk. A mara­dékot petroléterrel elkeverjük és a szilárd terméket el­különítjük. Ily módon 163 g tiszta 4-(3-hidroxi-fenoxi)­­-2-amino-nitrobenzolt kapunk, amely 137 °C-on olvad. A fent leírttal egyező módon állítjuk elő az alábbi pél­dákban felsorolt további hasonló vegyületeket is, a pél­dákban ugyancsak megadott megfelelő kiindulási anya­gokból, a megadott közbenső termékeken keresztül. 2. példa Kiindulási anyag: 4-[3-(2-dimetilamino-etoxi)-fenoxi]-2-amino-anilin, Közbenső termékek: 4-(3-hidroxi-fenoxi)-2-amino-nitrobenzol, op.: 137 °C, 4-[3-(2-dimetilamino-etoxi)-fenoxi]-2-amino-nitroben­­zol (olajos); Végtermék: [3-(2-dimetilamino-etoxi)-fenil]-[2-karbometoxiamino­­-benzimidazolil-5(6)]-éter, op.: 190 °C, boml. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom