172142. lajstromszámú szabadalom • Robbanóanyaggal működtetett szögbelövő készülék adagolószerkezettel a tár részére

3 172142 4 ben a torkolat elé kerülő tárban alkalmasint nincs rögzítőelem. Amennyiben ebben a helyzet­ben a hajtótöltet gyullad, úgy az előre mozga­tott hajtódugattyút — mivel rögzítőelem nincs behelyezve — a készülék fogja fel, ami jelentő­sen károsíthatja a készüléket. A tár és más készülékrészek sérülése vagy tö­rése következik be, ha a hajtódugattyút a gyúj­tásra kész helyzetből a rögzítési helyzet irányá­ban mozgatják és a tárat megelőzőleg nem egy teljes lökettel mozgatták. A felgyorsított hajtó­dugattyú ebben az esetben a tár testének ütközik és ilyen módon keletkeznek sérülések. A találmány célkitűzése olyan, a rögzítőelemek önműködő bevezetését (adagolását) biztosító szer­kezettel kiképzett szögbelövő készülék kialakítá­sa, mely alkalmas a fentiekben leírt hátrányok kiküszöbölésére. A találmány szerint a feladatot úgy oldjuk meg, hogy az adagolószerkezet a készülék torko­latához viszonyítva elforgathatóan van felszerel­ve és a tár meghatározott ütemű adagolásának vezérléséhez egy, az elfordítás útján működtetett vezérlőszerven van. Ha a találmány szerinti belövő készüléket tor­kolatrészével a fogadófelület felé mozgatjuk, úgy az adagolószerkezet a készülék torkolata elé for­dul. A vezérlőszerv ezalatt előnyösen egy, az elő­tolási löketnek megfelelő utat tesz meg, a tár előtolási irányával ellentétesen. Ezzel egyidőben a felületbe behelyezendő, a belövési állásban levő rögzítőelem a torkolatba jut és az adott esetben a készülék torkolatból ki­álló hajtódugattyút gyújtási helyzetébe vezeti. Ilyen módon nincs szükség egy különleges du­gattyúvisszavezető szerkezet alkalmazására, illet­ve a dugattyú kéziúton való visszavezetésére. Amennyiben az adagolószerkezet elfordítása közben véletlenül nem helyezkedik el egy rögzí­tőelem kilövő-állásban, úgy a hajtódugattyú nem csúszik hátra. A hajtógázok tehát nem ütköznek a hajtódugattyúval, illetve nem tudják azt moz­gásba hozni, miáltal a robbanótöltet gyújtása nem okozhat károsodást a készülékben és nem jelenthet veszélyt. Annak elérésére, hogy a rögzítőelem lehetőleg a hajtódugattyú mellső homlok felületének a kö­zepével ütközzön, előnyös, ha az adagolószerke­zet rögzítőelem kiadó részének forgási sugara meglehetősen nagy. A rögzítőelemeknek a készülék torkolat fura­tába történő bevezetését úgy könnyíthetjük meg, hogy a mellső furatvéget nagyobb átmérővel ké­pezzük ki, mint a furat többi részét. Dugattyú nélküli belövő készülék esetén a rögzítőelemet hasonló módon közvetlenül a készülék torkolatá­nak furatába vezetjük és hozzuk gyújtási hely­zetbe. Előnyös formájában az adagoló szerkezet egy vezetőpályával van kiképezve, a tár részére, emellett a vezérlőszerv legalább egy része a ve­zetőpályába nyúlik és legalább készülék torkolat melletti szakaszban a rögzítőelemek és az ezeket körülfogó tár részek áthaladását szolgáló üreg­gel van kiképezve. Az ilyen, főleg a tár alakjához alakított kialakítás messzemenően biztosítja a készülék zavarmentes működését, mivel a vezér­lőszerv ennek következtében a külső mechanikus sérülésektől és elszennyeződéstől védve van. A rögzítőelemeket körülfogó egyszerű használat­ra alkalmas tár megfelelő részének kifogástalan levágásához az üreg élei előnyösen élesre vannak kiképezve. Az adagolószerkezetben a tár testének vezeté­sére szolgáló pályán túl, példaképpen szalag­alakú tárak alkalmazása esetén hosszcsatornák is kiképezhetők a tár-testből kiálló rögzítőelemek befogadására. A legtöbb eddig ismert tárnál a rögzítőelemek rendszerint a tár előtolási irányában vannak el­helyezve. Annak érdekében, hogy a bejuttatandó rögzítőelemeknek a belövés irányának megfelelő helyzetét biztosítsák, az adagolószerkezet elfor­dított állásban a vezetőpálya előnyösen a belövé­si irányban helyezkedik el. A találmány egy további kiviteli alakja szerint az adagolószerkezet vezérlőszerve tengely irány­ban eltolhatóan van elhelyezve. Ezáltal egy rend­kívül keskeny, kézhezálló építésű adagolószer­kezet áll rendelkezésre. Elvileg azonban példa­képpen forgó vagy lengő vezérlőszervek is alkal­mazásra kerülhetnek. A tár automatikus előtolását úgy biztosíthat­juk, hogy a vezérlőszerv működtetéséhez az ada­golószerkezet elforgásánál a készüléktest és az adagolószerkezet között egy vagy több, a vezér­lőszervvel működtető kapcsolatban álló emelőt helyezünk el. Emelőként különösen alkalmas he­veder alkalmazása, amely a végpontja szakaszá­ban, példaképpen egy csapszeg vagy pecek útján a készüléktesttel és a vezérlőszervvel van össze­kötve. Az összekötőpontok előnyösen az adagoló­szerkezet forgáspontja és a készüléktest, illetve a rögzítőelemek kiadó helyzete között vannak. Célszerűen az emelő mind a készüléktesten, mind az adagolókészüléken forgathatóan és a vezérlőszerv mozgási irányával párhuzamos irá­nyú eltolásra alkalmas módon van felszerelve. A forgathatóságot az összekötőpontokon ágyazó elemek segítségével biztosítjuk, míg a párhuza­mos irányú eltolás az adagolószerkezetben kiala­kított megfelelő hasíték útján történik, a vezér­lőszervhez tartozó pecek nyúlik. A hasíték hosz­­szát előnyösen úgy választjuk meg, hogy az a vezérlőszerv szükséges előtolási útjának, illetve a táron kialakított adagoló mélyedéseknek egy­mástól való távolságának feleljen meg. Ily mo­­don elérhető, hogy az emelő az adagolószerkezet ide-oda forgása során a vezérlőszervet az előto­lási löketnek megfelelő távolságban mozgatja az egyik és a másik irányban. A vezérlőszerv előnyösen egyes vagy többes kilincsként, a táron kialakított mélyedésekbe illeszkedő mozgató és zárónyelvvel van kiképez­ve. Helymegtakarítás céljából előnyösen a kilincs laposrúdként alakítható ki. Annak biztosítására, hogy a tár végszakaszá­nak a készülék torkolata elé való csúsztatását is biztosítsuk, a nyelv célszerűen a rögzítőelemek áthaladását biztosító üreg közelében van elhe­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom