172139. lajstromszámú szabadalom • Forgó dinamóvillamos gép sűrített levegő hűtéssel

3 172139 4 A találmányt rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti forgó dinamóvilla­mos gép példakénti kiviteli alakja. A 2. ábra a találmány szerinti forgó dinamóvillamos gép példakénti kiviteli alakjának forgórész keresztmet- 5 szete. A 3. ábra a 2. ábra kinagyított részlete. A 4. ábra a találmány szerinti forgó dinamóvillamos gép példakénti kiviteli alakja armatúratekercselésének és tekercsfejének kiterített nézete. 10 Az 5. ábra a találmány szerinti forgó dinamóvillamos gép tekercsfej hűtését magyarázó vázlat és diagram. Az ábrákon azonos jelölések azonos elemeket jelen­tenek. Az 1. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alak kom- 15 mutátoros egyenáramú gép sűrített levegő hűtéssel. A 9 tengelyen van a 13 vasmag, annak hornyaiban az 1 armatúratekercselés, továbbá az 5 kommutátor, a 10 tengelytömítés és a csapágyak. Az egész forgórész a 6 nyomásálló tokozásba van beépítve, amely a 11 és 12 20 csövekkel, a 20 szellőzővel és a 21 hőcserélővel együtt zárt hűtési rendszert alkot, amelyben a 19 nyomó­légforrás tartja fenn az előírt légnyomást a szivárgási veszteségek ellenére. A gép 7 főpólusai a példakénti ki­viteli alakban a sűrített levegős hűtési rendszeren kívül 25 vannak, de egy más példakénti kiviteli alakban azon belül is lehetnek. A 11 csövön a gépbe beáramló hideg sűrített hűtő­levegő két úton juthat el a kivezető 12 csőig. Az egyik a hagyományos út a forgórész palástfelülete mentén, a lég- 30 résen keresztül, a másik a nyilakkal berajzolt út : a levegő először a hajtásoldali tekercsfejeket megtámasztó elem 8 axiális levegőnyílásain és a kétrétegű 2 tekercsfej homlokoldali radiális vezetékszakaszai között kialakuló nyílásokon át a 2 tekercsfej két rétege között kialakított 35 3 első hűtőcsatornákba áramlik, amelyeket a példakénti kiviteli alakban a 18 csőszerű távolságtartó betétek biz­tosítanak. Innen a levegő a 2 tekercsfej alsó rétegének a 17 hornyokhoz fölhajlított vezetői között a 13 vasmag­ban a 17 hornyok és a 14 koszorú között kialakított axiá- 40 lis 15 második hűtőcsatornákba, majd ezekből a kommu­tátoroldali 2 tekercsfejnek a 17 hornyokhoz fölhajlított vezetői között a 2 tekercsfej két rétege kialakított 3 első hűtőcsatornákba, innen pedig a 2 tekercsfejnek a kom­mutátorzászlókba beforrasztott felső rétegbeli vezetői 45 között az 5 kommutátor és 4 kefék körüli térbe áramlik, ahonnan a 12 cső elvezeti. A 2. ábrán látható a 13 vasmag keresztmetszete a 14 koszorúval, az 1 armatúratekercselést tartalmazó 17 hornyokkal és a kettő között kialakított 15 második 50 hűtőcsatomákkal. A 3. ábra a 13 vasmag keresztmetsze­tének kinagyított részlete az 1 armatúratekercselésnek a 17 hornyokba beágyazott 16 szakaszával. A 2. és 3. ábra együttesen jól láthatóan megmutatja, hogy a 17 hornyok és a 14 koszorú között kialakított 15 második [55 hűtőcsatomák az 1 armatúratekercselésnek a 17 hor­nyokba ágyazott 16 szakaszához, az armatúrában kelet­kező veszteséghő legfőbb forrásához igen közel helyez­kednek el és ezáltal az armatúratekercselés és a hőátadó felület — a 15 második hűtőcsatomák belső felülete — 60 közötti hőlépcső igen kicsivé válik. A 15 második hűtő­csatomák ilyen elhelyezése lényegesen előnyösebb, mint az almatúrában egyébként alkalmazott, ismert megoldá­sok. Ismert megoldás axiális hűtőcsatomák elhelyezése a fluxust vezető koszorún belül, a tengely közelében, 65 ennek jelentős hátránya, hogy az armatúratekercselés­ben keletkező veszteséghő a koszorú teljes vastagságán keresztül jelentős utat tesz meg a hűtőcsatornák hőátadó felületéig és emiatt nagy a hőesés. Egy másik ismert meg­oldás a vasmag fölosztása lemezcsomagokra és radiális szellőzőcsatornák kialakítása a lemezcsomagok között­­ebben az esetben azonban az armatúratekercselésből a vasmagba áramló hő a vasmagon belül kétirányban axiálisan áramlik a szellőzőcsatornák felé a vasmag lemezelésére merőlegesen, és a lemezszigetelés miatt a vasmag hőellenállása ebben az irányban többszöröse a leniezek mentén mérhető hűellenállásnak. Fontos rámutatni, hogy a találmány szerinti 15 máso­dik hűtőcsatornák hatékonyságának fontos föltétele a sűrített levegő alkalmazása. Az áramló levegő nyomásá­nak növelésével ugyanis csökken a csatorna falai mentén kialakuló lamináris határréteg vastagsága, tehát sokkal kisebb keresztmetszetű csatornában lehet turbulens áramlást kialakítani, mint atmoszferikus nyomáson, ami a jó felületi hőátadáshoz nélkülözhetetlen. Ugyancsak a nyomás, tehát a hűtőközeg sűrűségének növelése szük­séges ahhoz, hogy az időegység alatt átáramló hűtő­­levegő tömege és ezzel hőkapacitása elegendően nagy legyen, tehát képes legyen az elvont hőt viszonylag cse­kély hőmérsékletnövekedéssel elszállítani. Ugyancsak rá kell mutatni, hogy az önmagukban is­mert módon, a kétréteges tekercsfej két rétege között kialakított 3 első hűtőcsatomák hatékonyságának ugyancsak előföltétele a növelt nyomású hűtőlevegő alkalmazása. Ennek igazolására számítással vizsgáljuk meg az 5. ábrán látható armatúra tekercs hülési viszo­nyait. Hagyományos kialakítású kétrétegű tekercsfej esetén az alsó réteg a tekercsfej támasztóra van rá­szorítva, a két réteg közötti tér szigetelőanyaggal van kitöltve, a tekercsfej palásfelületét pedig szigetelőanyag és bandázs burkolja. Az ilyen tekercsfej a hűtőlevegőnek közvetlenül gyakorlatilag nem ad le meleget, a hőáramlás a tekercsfejet alkotó huzalok hosszirányában, a vasmag felé történik. A tekercselésnek a hornyokban levő szaka­sza adja át azután a vasmagnak nem csupán a hornyok­ban levő szakasz, hanem a tekercsfejek által termelt hőt is. Természetesen ha a tekercsfej két rétege között szellőzőcsatorna van kialakítva és azon hűtőlevegő áram­lik, akkor a helyzet megváltozik, a veszteséghő egy ré­szét a tekercsfej közvetlenül adja át a belsejében áramló hűtőlevegőnek. A változás mértékében azonban döntő jelentősége van a hűtőlevegő nyomásának, mint azt lát­ni fogjuk. A számítás adatainak alapjául egy közúti villamos motorkocsi egyenáramú vontatómotorja szolgált. Feltételezések: A tekercselem anyaga : A tekercselem keresztmetszete: A szigetelés vastagsága a horony­ban: A horonyszigetelés hővezető­képessége : A tekercselés: A horonyban hűtve van : A tekercsfej hűtőcsatomájában hűtve van : A tekercsfej hossza: A tekercsben létrejövő hőáram : vörösréz 2X6 mm2 1 mm 0,3 W/mC° kétrétegű 2 db 8 mm-es oldal 1 db 6 mm-es oldal 2 1 =0,3 m hosszirányú 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom