172121. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hálózatok átviteli jellemzőinek mérésére

3 172121 4 sítja az átfutást és emellett szakképzett kezelő és bemérő dolgozót igényel. A találmány szerinti berendezéssel a változtatások azonnal nyomon követhetőek. Ismert megoldás továbbá az átviteli függvény meghatározására, hogy generátorként zaj generá­tort használunk, a kimeneten pedig sávszűrőket. E módszer hátránya, hogy az alacsonyabb frek­venciánál is szükséges mérés miatt a mérési idő megnövekszik és lehetetlenné válik az egyidejű torzításmérés, hiszen a kimeneten a meghajtás miatt minden frekvencián mérhető jel. Ezenkívül a bemeneti oldalon a frekvencia függő szintbe­­állitás körülményesen vitelezhető ki. Ismert megoldások továbbá a négyszögjellel, ugrásfüggvénnyel vagy cos2 jellel történő vizsgá­lat. Ezeknél a kiértékelés általában a kimenő jel­nek képernyőre való kirajzolásával történik, ami már eleve kizárja a pontos, számszerű adatok nyerését, csupán kvalitatív becslések végezhetők, és a bemenő jel felharmonikusai szintén lehetet­lenné teszik az egyidejű torzítás mérést is. Ismert megoldás továbbá az, hogy a különböző frekvenciájú jelek legynagyobbikára vonatkoz­tatva az egész kapcsolási elrendezés erősítését, tehát az összes komponens szintjét szabályozza. Ezen megoldás hátránya esetünkben, hogy a mé­rendő hálózat erősítési ill. csillapítási szint jellem­zője vész el, csupán az egyes komponensek rela­tiven értékelhetők ki. Esetünkben a szint abszo­lút értékű pontos meghatározása elengedhetetlen követelmény. A leírás nem tér ki a nem alap­harmonikus mérés és a bemeneti szintszabályo­zás eseteire sem. Ismert megoldás még, hálózatok átviteli jel­lemzőinek mérésére a vobbulációs frekvencia ka­rakterisztika mérési módszer. Ezen módszer hát­ránya, hogy különösen hangfrekvenciás átvitel mérése esetén igen lassú, mivel az 500 Hz alatti frekvencia tartományban az integrálási időállan­dók nagyok, sokszor perc nagyságrendűek. Hát­ránya továbbá, hogy minden esetben meg kell várni a teljes vobbulációs ciklus lefutását. To­vábbi hátránya még az is, hogy a kiértékelés ál­talában csak regisztrátum (képernyő, vagy egyéb regisztráló készülék) alapján értékelhető ki. Ezért ez a megoldás tömeggyártásban igen ne­hézkessé teszi az alkalmazását. A találmány tehát eljárás és berendezés háló­zatok átviteli jellemzőinek mérésére, melynek lé­nyege, hogy a mérendő hálózat bemenetére kap­csolt bemenő jel több, egyenként alkalmasan megválasztott amplitúdójú és frekvenciájú szi­nuszos jelből összetett frekvenciamultiplex jel, és a mérendő hálózatból kijövő jel szűrőkhöz csatlakozik, amely szűrők egymással párhuzamo­san helyezkednek el és az ezek kimenetén meg­jelent jelet egy-egy mérőkészülék segítségével mérjük ill. regisztráljuk. A találmány szerinti megoldásnál előnyösen ezek a szűrők sávszűrők, amelyek a frekvencia­multiplex összetevőinek alap és/vagy harmoni­kusaira, ill. összeg vagy különbségi frekvenciáira vannak hangolva. Ezen sávszűrők sávszélességét úgy választjuk meg, hogy a sávszélesség nagyobb vagy egyenlő legyen a mérendő hálózat pl. nyávogó magnó vagy lemezjátszó által okozott frekvencia válto­zás nagyságával. A találmány szerinti megoldás úgy is megva­lósítható, hogy a szűrők helyett frekvencia és fá­ziskövető áramkörök (pl. PLL-áramkör) kerül beiktatásra. A találmány szerinti megoldást magnetofonok vagy lemezjátszók karakterisztikájának mérésé­re úgy alkalmazzuk, hogy a mérést két ütemben végezzük el, ahol az első ütemben a magneto­fonnal a frekvenciamultiplex jelet a szalagra il­letve a lemezre felvesszük, majd a második ütemben a hordozóra felvett jelet lejátsszuk és a magnetofon vagy lemezjátszó kimenetéhez szű­rőket kapcsolunk párhuzamosan és a szűrők ki­menetén megjelenő jelet egy-egy mérő illetve regisztráló berendezéssel mérjük vagy regisztrál­juk. A találmány szerinti megoldás előnyösen al­kalmazható nemvillamos-villamos és villamos­­nemvillamos átalakítót tartalmazó készülékek mérésére is. A találmány szerinti berendezés úgy is kialakítható, hogy az egyes generátorok után szintszabályozást eszközölünk és az összegzést, tehát a frekvenciamultiplex jel előállítását így végezzük el. Megfelelő szintbeállítások esetén a mérőáramkörök leegyszerűsödnek. A találmány szerinti berendezés lényege az 1. számú ábrán látható blokkvázlat alapján ab­ban áll, hogy az 1, 2, 3, generátorok kimenetei a 4, összegző áramkör bemenetére kapcsolódnak, míg ezen 4 összegző áramkör kimenete az 5 mé­rendő hálózat bemenetére van csatolva. Az 5 mé­rendő hálózat kimenete párhuzamosan kapcsoló­dik a 6, 7, 8 sávszűrőkre, míg ezek kiménete' a 9, 10, 11 mérőkészülékekre csatlakozik. «■ A találmány szerinti megoldásban a generáto­rok és a szűrők száma az ésszerűség határáig nö­velhetők. Általános esetben több szűrő van mint generátor és a szűrők nemcsak a generátorok frekvenciáira vannak hangolva, hanem valame­lyikük második, harmadik stb. harmonikusára vagy két generátorfrekvencia különbségére vagy összegére. Így válik lehetővé az egyes frekven­ciák megfelelő megválasztásával az egyidejű tor­zításmérés is. Ezzel a berendezéssel tehát az eljárás szerint egy lépésben mérhető az erősítés nagysága, a vá­lasztott reprezentáns pontok segítségével a frek­venciamenet és a torzítás is, abszolút értékben, nagy pontossággal. A 9,10,11 mérőkészülékek pl. analóg-digitál átalakítóval és megfelelő perifé­riával ellátva a mérési jegyzőkönyv egyúttal ki is nyomtatható. A 2. ábrán látható berendezés az 1. ábra kivi­teli változata, mely egyidejűleg fázismenet mé­résére is szolgál. Itt az 5 inérendő hálózat kime­netéhez párhuzamosan 12, 13, 14 fázisérzékeny egyenirányítók kapcsolódnak, amely fázisérzé­keny egyenirányítók az összehasonlító jelet az 1, 2, 3 generátorok kimenetéről kapják a 20 ve­zérlőjelvezetékeken keresztül. A 12, 13 14 fázis­érzékeny egyenirányító kimenetel pedig a 8, 10, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom