172113. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőszigetelő burkolóelemek előállítására

3 172113 4 Úgy a régi, mint a korszerű szigeteléstechniká­ban a szilíciumoxid vázas, légüreges természetes anyagok, pl. kovaföld, diatomaföld úgy szigetelőké­pesség mint - főleg égetett formában - fajsúly szerint is beváltak. Ezek az ún. kovaföldtégláknak és formadaraboknak legnagyobb hátránya, hogy a szigeteléshez szükséges nagy pórustérfogat megtar­tása miatt csak alacsony hőfokon lehet kiégetni és igy szilárdságuk is igen alacsony, az ilyen idomdarabok mállékonyak, morzsalékosak, töré­kenyek és alkalmazásuk esetén fedőburkolattal való ellátásuk elkerülhetetlen. Ismeretes, hogy a kova­­földhö'z könnyen égő (elszenesedő), a pórustérfo­gatot növelő anyagot (pl. fűrészport) is adagolnak. Ez a pórustérfogat növelés azonban csak részben eredményes, mert a főleg szilíciumoxidból, álló kovaföldváz alacsony hőfokon égetve hasonlóan az előbbihez, kis szilárdságú marad. A nagyobb szilárdság eléréséhez szükséges magas hőfokú égetés viszont olyan nagyméretű zsugorodást eredményez, hogy a kész termék pórustérfogata erősen lecsökken ez pedig a hővezetési együttható - sok esetben már megengedhetetlen mértékű - növeke­désével jár együtt. A találmány a fenti hibáktól mentes burkoló­elem vagy formadarab, mely egyidejűleg megtartja az ismert kovaföldből és fűrészporból álló hőszigetelő anyag jó hőtechnikai tulajdonságait, a magas pórustérfogatot, mely a kiégetés után sem csökken a kívánt érték alá. A kedvező mechanikai tulajdonságok biztosítására megfelelő összetételű keveréket alkalmazunk, melynél az összekötő tartóváz agyagásványnak, célszerűen illitnek alu­mínium és kálcium vegyületekkel képzett és 800 C° körüli hőmérsékleten égetett keverékéből áll, miáltal a formadarabok szilárdsági és hőszige­telési tulajdoságai egyaránt kedvezőek. A találmány szerinti eljárás ismerve pedig az, hogy a burkolóelem előállításához kovaföldből és éghető, apró darabos töltőanyagból, pl. fűrész­porból homogén masszát képezünk, ehhez a keverék száraz összsúlyára vonatkoztatva 5- 30 súly­­százalék kaolint és 2-15 súlyszázalék timföldet hozzáadagolunk, az egészet további nedvesítés közben összekeverjük, célszerűen gyúrjuk, majd az össz-szárazanyagtartalomra vonatkoztatva 2-6 súly­százalék oltott meszet is adagolunk. Az egészet tovább keverve massza-szerű konzisztenciára állítjuk be célszerűen fazekasagyagnak megfelelően, szükség szerint pihentetjük vagy érleljük, majd célszerűen formában történő formaadással a nyers formát kialakítjuk, azt ismert módon szikkasztjuk vagy szárítjuk és 800 C° körüli de az 1200 C° alatti hőmérsékleten égetést végezünk. A találmány szerinti termék példakénti kivitelét, illetve az eljárás foganatosítási módjait az alábbi példákban ismertetjük, anélkül azonban, hogy a találmányt a példákra korlátoznánk. 1. példa: 30 kg kovaföldet és 5 kg fafűrészport megnedvesített állapotban összekeverünk a szükséges víz hozzáadásával mindaddig, amíg homogén anyagot nem kapunk. Ehhez hozzáadunk 10 kg kaolint és 8 kg timföldet, majd az egészet mechanikus keverőn, pl. Koller-járaton a további vízmennyiség hozzáadásával újból homogenizáljuk, végül 1 kg oltott meszet adagolunk a keverékhez és azzal további homogenizálást végzünk. Az így nyert gyúrmából - az esetleges pihen­tetés után - célszerűen fa- vagy fémformában történő csömöszöléssel nyers formatesteket állítunk elő, melyek a védeni kívánt szerelvény beburkolá­­sára alkalmas kiképzésűek. Az így nyert forma­testeket szántjuk és 800-900 C° közötti hőmér­sékleten kiégetjük. A kiégetés után nyert termék szilárdsága kielégítő, fajsúlya alacsony és kiváló hőszigetelésű tulajdonságokkal rendelkezik. 2. példa: 90 kg kovaföldet és 5 kg fűrészport vízzel a fentiekben leírt módon összegyúrunk és hozzáadunk 8 kg kaolint és 5 kg timföldet, majd ugyanúgy, mint, az 1. példánál, hozzákeverünk 3 kg oltott, darált meszet, homogenizálás és formázás után 1150 C° körüli hőfokon kiégetjük. A kiégett termék az 1. példa szerintinél jobb szilárdsági értékeket mutat, viszont hővezetőképessége az előbbihez képest kb. 20%-kai nagyobb. Úgy az 1., mint a 2. példakénti esetben eljárhatunk úgy is, hogy az oltottmész adagolása után, a formadarabok kialakítását követően zárt térben, széndioxidban dús légtérben pihentetést iktatunk be és csak ezt követően folytatjuk le a példákban megadott módon a kiégetést. A találmány szerinti formadarabok kis példány­számban is egyszerűen formázhatok, alacsony égetési hőfokuk miatt különleges kemence a gyártáshoz nem szükséges, azok egyszerű kemen­cékben is kis példányszám mellett jól gyárthatók, ami a mindenkori gazdaságosságot is jelenti. A formadarabokkal való hőszigetelés a külső szerelési munkahelyeken egységnyi idő alatt nagyobb felületek hőszigetelését eredményezi, ami a munka termelékenységének növekedését tükrözi. A formadarabok burkolóelemmé való összekap­csolása különleges kötőelemeket nem igényel, a szigetelési gyakorlatban önmagában ismert módon történhet. Minthogy az elemek szilárdsági tulajdon­sága kedvező, burkoló elemekkel való védésről gondoskodni nem kell. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom