172096. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés röntgencső fűtőáram szabályozására, előnyösen ipari röntgengépekhez
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. IV. 13. Közzététel napja: 1977. X. 28. Megjelent: 1978. XII. 30. (TA-1395) 172096 Nemzetközi osztályozás: H 05 G 1/34 Feltaláló: Balogh István üzemmérnök, Tóth László oki. villamosmérnök, Budapest Tulajdonos: Trakis Transzformátor Röntgen és Villamoskészülékgyártó Szövetkezet, Budapest Kapcsolási elrendezés röntgencső fűtőáramának szabályozására, előnyösen ipari röntgengépekhez 1 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés röntgencső fűtőáramának szabályozására, amelyet legelőnyösebben ipari hordozható röntgenberendezéseknél lehet alkalmazni. A találmány szerinti megoldásnál a nagyfeszültségű transzformátor sze- 5 kunder oldalára egy vagy több, —néhány menetes, - kisfeszültséget szolgáltató tekercset helyezünk el és ezen tekercsek egy félvezetős fűtésszabályozó automatikához csatlakoznak, amely fűtésszabályozó automatika virtuális földje a 10 nagyfeszültségű transzformátor katód pontjára van kötve és az automatika az ellenőrző jelét a katódkörbe kötött ellenállás végpontjairól kapja. Az automatika tehát a katóddal azonos nagyfeszültségen van és ennek megfelelően, nagyfeszült- 15 ségű szigeteléssel van elszigetelve a készülék házától. A röntgencsövek anódáramát, mint ismeretes, a röntgencső fűtőáramának és anód-katód feszültségének nagysága határozza meg. Adott értékű 20 fűtőáram esetén az anód-katód feszültséget növelve nő a katódból kilépő" elektronok mennyisége és ezáltal nő a csövön áthaladó anódáram. A röntgencsövek konstrukciója olyan, hogy egy adott disszipáció fölött a cső tönkremegy, mivel azonban 25 a cső által leadott dózisteljesítmény a csőáram függvénye, az az előnyös, ha minél nagyobb disszipációval működtetjük a csövet, hogy ezáltal minél rövidebb felvételi időt érjünk el. Ezt a kettős követelményt úgy tudjuk megvalósítani, 30 hogy a ráadott anód-katód feszültségtől függően a fűtőáramot mindig úgy állítjuk be, hogy a cső a megengedett disszipációs maximumon működjön, de azt ne lépje túl. A röntgencsőnek ezen határérték beállítását nehezíti az a körülmény is, hogy a hálózati feszültség ingadozások is előidézhetik azt, hogy a cső anódárama túlmegy a megengedett maximális disszjpációs ponton és ez a röntgencső tönkremeneteléhez vezethet. Ezért a kézzel vezérelt és beállított röntgenberendezést felügyelet nélkül tartósan üzemeltetni nem lehet. A fent már részletezett problémát úgy hidalják át az ismert berendezések, hogy a röntgencső fűtőáramát egy automatikus berendezés segítségével szabályozzák, amely a mindenkori anód-katód feszültségnek megfelelően a beállított disszipációs ponton tartja a röntgencsövet. Ilyen megoldást ismertet például a 165 754 lsz.-u magyar szabadalmi leírás. Az ismert automatikus fűtőáram szabályozó berendezések mindegyike rendkívül nagy terjedelmű, mivel a röntgencső fűtőáramát egy_ állandó áttételű fűtőtranszformátor állítja elő, amely fűtőtranszformátort a maximális nagyfeszültségre kell szigetelni és ezért súlya és terjedelme igen nagy. A méreteket növeli az, hogy ehhez a transzformátorhoz csatlakozik a primer oldalon a szabályozó automatika, amely előállítja a szabályozott fűtőáramot. Ezen megoldásnak az a hátránya, hogy - mint említettük —, megoldja ugyan a 172096
